Bejelentkezés

x
Search & Filters

Az Eddával továbbra sem lehet mellélőni - Koncertbeszámoló: 2017.04.29. Barba Negra Track

Vannak zenekarok, amiket mondhatni, kötelező megnézni, ha az embernek lehetősége adódik rá, mert borítékolható, hogy jó bulit csinálnak. Az Edda Művek is az ilyen csapatok közé tartozik, így nem is lehetett kérdés, hogy április 29-én a Barba Negra Trackben volt a helye annak, aki igazán jól akarta érezni magát.

Szokás szerint a Pataky Művek nyitotta az estét, ami aligha okozott meglepetést bárkinek is, de nincs is ezzel semmi baj, hiszen nem nagyon van olyan zenekar, amely jobban illene az Edda elé, és hát ugye a név kötelez: ugyanis a csapat frontembere Pataky Attila fia, Gergely. A régi vicc szerint azért kell a szülők foglalkozását választani, ha jó benne az ember, ha nem, mert abban tudnak segíteni, de persze ez esetben nem lehet kérdés, hogy tényleg indokolt volt a pályaválasztás, hiszen Gergely alanyi jogon is megállja a helyét az egész zenekarral együtt, és mivel az Edda rajongók már jól ismerik őket, garantált, hogy jól sikerül az alapozás a „nagy öregek” előtt, és ezúttal sem volt ez másképp.

 

 

Túlzás lenne azt állítani, hogy megdőlt volna a melegrekord szombaton, ennek ellenére szépen megtelt a Barba Negra Track, így tényleg minden adott volt egy újabb emlékezetes Edda koncerthez. A szokásos intró után a Nincs visszaút és a Minden sarkon álltam már párosával el is kezdődött a buli, és mivel különösen utóbbit gyakorlatilag az egész ország ismeri, hamar beindult a közös éneklés. Az Edda nincs könnyű helyzetben a koncertprogram összeállítását illetően, hiszen egy negyvenéves életműből kell válogatniuk, ennek tükrében pedig különösen örömteli, hogy olyan, a tévékből és rádiókból nem ismert dalok is hallhatóak élőben, mint A torony, A test szava, a Szélvihar és Az álom.

A koncert során a kivetítőről arra is emlékeztettek mindenkit, hogy megjelent a Mi vagyunk a rock könyv és a 40 éves jubileumi koncert DVD, de az talán még lényegesebb infó, hogy 2018. március 10-én az Arénában játszik majd a zenekar - de addig persze még sok helyen el lehet csípni őket. A koncert közben egyébként még egy lánybúcsú is „elszabadult”, és mivel a hölgyek a színpadra is feljutottak, bizonyára különösen emlékezetes maradt az este.

 

 

Sok zenekar koncertjén van dob- és/vagy gitárszóló egy bizonyos ponton, de szerintem az Edda zenekari blokkja még jobb megoldás, mert bár külön-külön is kiváló muzsikusok alkotják a bandát, azért mégiscsak az a legjobb, ha együtt zenélnek, és így is bőven jut lehetősége mindenkinek arra, hogy tartson egy kis bemutatót a tudásából. Erről a részről profi felvétel is készült, amit Alapi István fel is töltötte a YouTube-ra, érdemes megnézni.

 

 

Persze a kötelező slágerek sem hiányozhattak, így mindenki teli torokból üvölthette az Elhagyom a várost, az Éjjel érkezem-et, a Mi vagyunk a rockot, A kört és a Kölyköd voltam-ot - utóbbi kettőt már a ráadásban, amibe nem kevesebb, mint öt dal fért bele. Azt hiszem, ilyen az, ha a közönség nem akarja elengedni a zenekart, a zenekar pedig a közönséget, és ezt nagyon jó látni, különösen egy több évtizedes múltra visszatekintő csapat esetében. Az pedig biztos, hogy az Eddával továbbra sem lehet mellélőni, így ha valaki egy jó bulira vágyik, és van Edda koncert a környéken, ne legyen kérdés, hogy milyen programot választ.

 

 

Tóth Mátyás

Fotó: Mernyó Ferenc