Bejelentkezés

x
Search & Filters

„Az iszap fogságában” Nagaarum: Homo Maleficus lemezkritika

A legújabb Nagaarum lemez forog a lejátszóban, mely egy igazán húsbavágó (vagy lélekbemaró?) témát boncolgat: a helyszín a magyarországi Kolontár (és Devecser) mely leginkább a vörös-iszap katasztrófa által vált ismertté sokak számára. A súlyos természeti károkat okozó ipari baleset több emberáldozatot követelt (és rengeteg további megsérült), roncsoló ökológia hatása a földre az ajkai térségben máig tart. Szomorú és igaz pontjai történelmünknek, máig.

45 perc és 45 másodperc, azaz 7 új tétellel bővült a Nagaarum zenei univerzum, de ez a mostani dalcsokor valahogy másabb, formaibb, nem annyira kifacsart, mint az eddigiek. Többnyire doom és black elemek keverednek a korongon, de ami leginkább szembetűnik, hogy egy fura atmoszféra járja át a „Homo Maleficus”-st (jelentése, ha jól értelmezem: gonosz ember) ami miatt a koncept-album hatás jobban kidomborodik.

 

 

Keserűség s csekélynyi melankólia jelenik meg a lemez közepén, a jellegzetes Nagaarum-i frász is felüti a fejét. Amint kezünkbe vesszük a booklet-et, (a szövegek két nyelven, angolul és magyarul is benne vannak) rájövünk, hogy valójában nem a kolontári katasztrófa köré épül az album, hanem az ember természete és az abban rejlő gonosz „Én” köré. Szerkezetileg az első 5 nóta formájában kapjuk meg a „Homo Maleficus” lényegét, az utolsó 2 tétel egy elrugaszkodottabb/instrumentális darab, a „Dolgunk végezetével” különösen tetszik. Szívesen meghallgatnám nagyzenekarra vezényelt változatban is, mondjuk vonósokkal. Ez persze nyilván csak egy elképzelés részemről. Énekfoszlányok teszik teljessé a képet, de amit kapunk az az „encore”. A skarlát iszap eközben körbeölel bennünket, nem is akárhogyan, egy közel 10 perces tétel formájában. Vegyül a doom és a black metal, progresszív megközelítésben, plusz a fenyegetően dallamos főtéma dominálja a dalt. Ha jól tudom, videoklip készül majd rá. Zárásként pedig kapunk egy lassan lépkedő-mozgó, hangulatos levezetőt, mementó gyanánt.

 

 

Az emlékezetes Astru/Nagaarum split kazetta után, Nagaarum zenéje továbbra is az elemzés/boncolgatás/véleményalkotás skáláján mozog, a mostani kiadvány annyit változott, hogy még egységesebb képet mutat, könnyebben átjön a mondanivaló.

A „Homo Maleficus” CD-n jelent meg a Grimm Distribution, az NGC Prod, illetve a Satanath Records jóvoltából 500 példányban. Ebből 33db „die-hard edition”, amihez egy ampullányi, Kolontárról hozott igazi vörös iszap jár, az azt igazoló okmánnyal együtt. Nekem tetszik az elképzelés, bár azt hallottam, pár embernek nem nyerte el a tetszését 100 százalékosan.

 

 

Sebaj, a lemez értékén és üzenetén ez nem változtat.

 

 

Elérhetőségek:

 

Nagaarum, NGC Prod, Satanath Records

 

Lupus Canis