Bejelentkezés

x
Search & Filters

„Csöcsös rakendroll” Szentesről - The Fly interjú



Szentes zenei életének egy érdekes színfoltja a The Fly. A jelenleg még trió felállásban muzsikáló banda, a maii trendekkel mit sem törődve nyomja kitartóan a jó kis koszos rock'n'rollt. A zenekarral kapcsolatos dolgokról, és egyéb zenéhez kapcsolódó témákról kérdeztük a zenekar gitárosát, Sebők Tamást (Mocsok).

Rockbook: - Hogyan alakult a zenekar? Mesélj nekünk a kezdetekről!


Mocsok: - A megalakulásunk elég random módon történt. Tavaly ősszel egy városi rendezvényre hívtak meg utcazenélni, közölték, hogy lesz még ott pár arc, de azt nem tudtam kicsodák. Aztán a rendezvény napján találkoztam Rokival (Szabó Dávid - dobok) és Levivel (Balogh Levente – basszusgitár/ ének), őket is beszervezték. A hétvégi kocsmatúrák alkalmával volt már szerencsék találkozni, azonban zenélni még nem zenéltünk együtt. Így hárman kezdtünk neki jammelni… elég gyorsan eltelt az idő és a szervezőtől kitartásunkért cserébe kaptunk 5-6 üveg bort, amit a mostani próbatermünkben fogyasztottunk el, és megírtuk első dalunkat a ’Semmitől Se’ Félsz’ című nótát. Igazából ez a szám adta az ötletet, hogy folytassuk a közös zenélést, hiszen tök hirtelen született meg, mindenki fogta a hangszert és csak jött magától. Nem volt kérdés hogy együttesként folytatjuk a dolgokat. Egy pár hónap múlva Túri Ádám érkezett hozzánk, aki az akkor feloszlott Gumicsizmás Gumicsirkék gitárosa volt. Ő lett a szólógitárosunk, majd pár hónappal később Szegedre költözött, és mivel már nem tudtuk összeegyeztetni a próbákat, így újra trióként alkottunk, de munkáját és segítségét ezúton is köszönjük!  

Rockbook: - Pár dalotok demó verziója elérhető az interneten. Terveztek készíteni egy kislemezt, vagy akár egy albumot?

Mocsok: - A hónapok során szépen aprólékosan összegyűltek a rögzítésre alkalmas eszközeink, így ha elkészül egy új nóta, azt a próbateremben felrögzítjük. De ezek próbatermi demók, és természetesen tervezzük kislemez és utána egy teljes album felvételét is. Eddig hét dalt készítettünk, de mind szövegileg, mind zenei anyagban vannak még ötleteink. Szóval ez még a jövő zenéje, de rövid időn belül mindenképp szeretnénk valamit kiadni.

Rockbook: - Mennyire nehéz összeegyeztetni a mindennapos dolgaitokat és a munkát a zenéléssel?

Mocsok: - Azt gondolom, boldogulunk. Mindhármunknak megvannak a hétköznapi elfoglaltságai, meló, suli, hétköznapi dolgok stb, de mivel tényleg komolyan vesszük a dolgot, így heti egy alkalommal jut idő próbára. Imádjuk csinálni, és fontosnak tartjuk azt is, hogy milyenek a társak. Nem egy zenekart láttam már feloszlani a tagok konfliktusa miatt, de bennünket hasonlóra gyártottak, és nagyon jól kijövünk egymással.

 

The Fly - Semmitől se félsz

 


Rockbook: - Szentes városa, és úgy általában a Dél-Alföld mennyire biztosít jó közeget egy zenekarnak?

Mocsok: - Szerencsére a próbálási lehetőségeink megvannak, viszont a fellépés tekintetében más a helyzet. Az utóbbi időszakban szinte a nullára csökkentek az élőzenés lehetőségek a városban. Volt lehetőségünk koncertezni Szentesen több alkalommal is, és nagyon jól éreztük magunkat, és örömmel láttuk, hogy a közönségnek is bejön, amit csinálunk. Szeretjük Szentest, viszont nagyon jó lenne egy olyan klub vagy kocsma a városban, ahol lehetőség van koncertezni.

Rockbook: - Ha már itt tartunk! Két éve bezárt az országos hírű Graffiti Klub, idén augusztusban pedig a Buffalo, az utolsó hely, ahol Szentesen élőzenés rendezvényeken, koncerteken szórakozhattak az emberek. Látsz rá esélyt, hogy a közeljövőben ez a nem túl rózsás helyzet megváltozzon? Miben rejlik a megoldás?

Mocsok: A megoldás, mint minden helyen a pénzben rejlik. Sajnos, mint ahogy említetted is, Szentesen bezárták az élőzenei előadásokra alkalmas helyeket. Van egy méregdrága diszkó, ami csak egy bizonyos réteg igényeit elégíti ki, ha egyáltalán kielégíti, és mindenki törölje szemét száját… Ha valaki elszánt, veszi a fáradtságot, és szervez egy rockbulit lásd Szentesi Zenekarok Rockfesziválja, ott kiderül, hogy van igény az élőzenére, és jönnek az emberek. De ezt meghatározott időközönként, szervezett keretek között kellene megvalósítani, amihez elsősorban egy ilyen buli lebonyolítására alkalmas egység volna a legszükségesebb.

Rockbook: - Miben láttok lehetőséget a kitörésre?

Mocsok: - Én személy szerint nem vágyom a nagy kitörésre. Imádom a zenekart és a zenét, amit csinálunk, és persze magát a zenélést. Jó dolog, ha egy zenekar befut és ismerik és ezzel újabb lehetőségek nyílnak meg előtte, de nekem nagyon fontos a munkám is. Egyébként, hogy a kérdésedre is válaszoljak, azt gondolom, hogy egy egyedi stílusban tevékenykedünk, amit mi „csöcsös rakendroll” címszóval illetünk. A zenénkben keverednek a húzós rock’n’roll elemek a punk jegyeivel, melyekhez Levi baromi jó szövegeket ír. Szerintem ezek a tulajdonságok elég egyediek, tehát ez lehetne a kitörésünk kulcsa.

Rockbook: - Mik az előnyei és a hátrányai a trió felállásnak? Esetleg terveztek új tagokat bevenni?

Mocsok: - Előny, hogy elfér mellettünk két csaj a kocsiban…:D Mint már említettem mi hárman nagyon jól kijövünk, viszont Roki a dobosunk eredetileg gitáros. És ezt többen is megjegyezték és mi is azt látjuk, hogy a zenei tevékenységünk sokkal színesebb lenne két gitárral. Beszéltük, hogy jó lenne egy dobos, és így Roki felkaphatja a kutya szájából kitépett szanaszéjjel öregbített Les Paul-t, de nem nagyon kerestünk, inkább így a szentesi zenésztársakkal dumálgattunk a dologról, míg egyszer Roki és én lementünk egy Sunstroke próbára és meséltük a zenekar dobosának, Kovács Szabinak, hogy kéne egy ember a bőrök mögé. Akkor mondta, hogy ő nagyon szívesen jön hozzánk. Így most úgy néz ki, hogy négyen folytatjuk a munkát, amiről azt gondolom, hogy sokkal jobban színesíti a zenénket. Nálunk nagyon fontos, hogy milyen emberek vannak a zenekarban. Hiába jön egy olyan valaki, aki nagyon jól játszik a hangszerén, de kiállhatatlan. Szabi személyében azonban tökéletesen hozzánk illő zenészt ismertünk meg, és azt gondolom, az ő érkezése nagyban elősegíti a zenekart az előrejutásban. És nem utolsósorban kiváló bakonyi ragut csinált a múltkor! Kösz, Atyánk! :D

 

The Fy (itt még hárman)

 


Rockbook: - Szabi „leigazolásával” mennyibe fog változni a zenétek? Másabb lesz, mint amit idáig hallhattunk?

Mocsok: Alapjaiban véve, nem fog megváltozni a zenénk, inkább azt mondanám, hogy Szabi és Roki játékával az egész színesebb lesz. Egy profibb, változatosabb dobalap, egy röfögő, nyomatékos basszusgitár, egy ritmusgitár, és színes palettát felvonultató szólógitár fogja jellemezni a The Fly-t.

Rockbook: - Nem sokan játszanak manapság hasonló stílust, mint amit ti. Gondolom sűrűn léptek fel műfajban nem hozzátok passzoló bandával. Melyik banda ütött el tőletek legjobban azok közül, akikkel eddig koncerteztetek?

Mocsok: - Nem gondolnám, hogy volt ilyen eset. Játszottunk a Paddy and The Rats előtt Szentesen, a nyáron megrendezett Rockbook fesztiválon, a szerb Brickheads-el Csongrádon, akik hasonló stílusban tevékenykednek, de mindenhol jó volt a közönség visszajelzése, és tomboltak a zenénkre. A setlistet is úgy állítjuk össze, hogy helyet kapnak olyan feldolgozás dalok, melyek a csajozásról vagy a kocsmázásról szólnak, játsszuk például a Blood For Blood ’Going Down the Bar’-ját vagy a Misfits ’Die My Darling’-ját is. Azt tapasztaltuk, hogy a saját dalok mellett, ezeket is nagyon kedvelik az emberek.

Rockbook: Zeneileg mely előadók inspirálnak benneteket? Kik a klasszikus és az aktuális kedvenceitek?

Mocsok: - Megvannak a közös kedvencek, az AC/DC, a Ramones, Danko Jones, Misfits, Metallica, ZZ Top stb. Ezen felül mindenkinek van egy sajátos kis zenei világa. Én a blues rock és a stoner világot csípem, nah meg a funk-os vonalat. Roki bátyánk igazi Rock ’N’ Roll arc, de talán ő az leginkább, aki a rockzene összes alfaját hallgatja. Levi, ha gitárt ragad a próba közötti szünetben, akkor felébreszti a metal szörnyet, szóval elmondhatjuk, hogy egy igen vegyes zenei világ van ránk hatással, de tudjuk, hogy milyen zenét kell csinálnunk, és az a fontos, hogy közösen mit hozunk össze ezekből.  

 

The Fly - The Fly - Semmi sem a régi

 


Rockbook: A rock/metal műfaj, egyáltalán a hangszeres, zene nem kimondottan a legnépszerűbb napjainkban. Szerinted mi lehet ennek az oka? Hol gyökeredzik a probléma?

Mocsok: - Erről egyszer hazánk egyik legnagyobb prog-rock zenekarának egyik tagjával beszélgettünk, és ő fogalmazott meg egy véleményt, amit jómagam is osztok. Mit hallunk a rádióban? A média tolja a Metallica-t a Guns N’ Roses-t, tőlük is inkább a szolidabb nótákat (Nothing Else Matters-t vagy a November Rain-t). Ez egyszer nagyon üdítő a sok ByeAlex mellett, de a keményebb zenének nem jut szerep, mert ha egy napsütéses délelőttön, az autóúton 65-tel száguldó Irma néni meghall egy tökösebb riffet, menten belehajt az Ignis-szel a Dunába. A média részéről van egy nagy irányú korlátozottság, és ez nagyban akadályozza a rockzenekarokat abban, hogy eljusson a közönséghez a zenéjük. Így hát marad a koncertezés ami, egy jó dolog, csak a közönség nem nagyon jár el olyan bulira, ahol ugye számukra ismeretlen zenekarok lépnek fel. Az egész egy ördögi kör, és egyre inkább összeomlani látszik a dolog. Ezek az előadók háttérbe szorulnak, és az ország kitermeli és pénzeli a médiás tehetségkutatók jelentkezőit. Akik között vannak nagyon tehetséges emberek is. Viszont azt gondolom, hogy olyan zenét játssz, amit szeretsz, és ne mások mondják meg, hogy mit csinálj.

Rockbook: Hol láthat benneteket legközelebb a közönség?

Mocsok: - Legközelebb Szegeden a Club Noir-ban lépünk fel, a Bad Taste, BrainZtorm és a Kozmosz társaságában. Már nagyon várjuk, és kétségtelen, hogy hatalmas buli lesz.

Rockbook: - Végezetül: mit tanácsolnál azoknak a fiataloknak, akik épp most törik a fejüket egy zenekar alapításán?

Mocsok: - A zenélés egyrészről egy kreatív folyamat, másrészről egy hihetetlen jó buli. Nagyon jó érzés, ha kikeveredsz a négy fal közül és többen játszotok együtt, mert így lehet legjobban fejlődni ezen a téren. Aztán idővel, ha minden jól megy egy összetartó csapattá alakul a banda és olyan lesz az egész, mint egy család. Kell hozzá elhivatottság, szorgalom és egy sok mindent kibíró máj.

Bónusz kérdés - Rockbook: Kb. mekkora lélekszámúra taksálnád lakhelyed, mondjuk 24,8 km-es körzetében az üregi nyúl populációt? Lennél te is üregi nyúl? Ha igen, miért?

Mocsok: - Egyrészt nagyon a szívemen viselem a cuki nyuszik sorsát, de sajnos nem tudom megsaccolni a populációt, ugyanis garázdálkodik a környéken egy 4 éves Tibeti Masztiff, Blömbi kutya, aki előszeretettel oltja ki a cuki nyuszikák rongyos kis életét egyetlen századmásodperc alatt. Így gondolom, az utolsó kérdésre sem kell választ adnom, hogy semmiféleképpen nem lennék a nyuszikák helyében. Viszont hoztam nektek egy képet Blömbi Kutyáról akcióban…

 


 

Facebook lájkokat ide várják: https://www.facebook.com/theflymusic?fref=ts


Ozzi/BP
 

Címkék: 
The Fly