Bejelentkezés

x
Search & Filters

Emerson, Lake & Palmer klasszikusokkal érkezik szerdán az A38 hajóra Carl Palmer



A rockzene történetének egyik legelismertebb dobosa 2017-ben ismét visszatér Budapestre ELP Legacy elnevezésű programjával. Carl Palmer szerdán az A38 hajón koncertezik Emerson, Lake & Palmer klasszikusokkal.

14. születésnapjára megkapta első dobfelszerelését, Tommy Cunliffe oktatótól tanulta meg az első lépéseket. Első lemeze a Buddy Rich Sings Tony Mercer volt, melynek a címében az egyik példaképét "rejtette el" (Buddy Rich).

Első profi zenekara a The Mecca Dance Band lett, ám itt csak 6 hónapig játszott. 15 évesen már a Kings Bees-ben játszott, melynek a neve nemsokára The Craig-re változott. Itt se volt sokáig: leszerződött Chris Farlowe mellé, aki a Thunderbirds tagja volt. Itt Mick Jagger volt a menedzser mégsem sikerült az átütő siker, így Carl továbblépett: a The Crazy World of Arthur Brown-nak lett a dobosa. Itt elnyomták a játékát: minden rajongó csupán Arthur Brown showelemeire figyelt. Nem is maradt tovább: lelépett Vincent Crane-nel, majd megalapította az Atomic Rooster-t. A banda progresszív zenét játszott, így a rajongóknak, s a kritikusoknak is nagyon tetszett a zene, melyet Carl elképesztő szólói tettek még izgalmasabbá.

Innen kezdődött csak a karrierjének felívelése, hisz Keith Emerson felkereste, s elmondta neki, hogy a King Crimson-os Greg Lake-kel új trió alapul, s szeretné őt látni a dobos szerepében. Palmer-t először hidegen hagyta az ügy, hisz az Atomic Rooster egyre sikeresebb lett, de miután elment egy próbára egyből csatlakozott az együtteshez. Az együttes az Emerson, Lake & Palmer nevet vette fel.

Az ELP világsikernek örvendett, hisz telt házas koncertjeik mellett, 30 millió lemezük fogyott el világszerte. Miközben a trió tagjai a nagy sikerű Works Volume 1-en, s a Volume 2-n dolgoztak, addig Carl egy saját ütőhangszeres concerto-t írt.

 

 

A banda 1979-ben feloszlott, de Palmer folytatta a pályafutását.

1985-ben Emerson és Lake a Rainbow korábbi dobosával, Cozy Powell-lel megalapították az Emerson, Lake & Powellt. Palmer ekkoriban az Asia együttesben dobolt. A Touch and Go kislemez szerzett némi ismertséget a triónak, de az 1986-os turnén Emerson és Lake között kiújultak a személyes feszültségek. Emerson és Palmer később együtt dolgozott Robert Berryvel a sikertelen Three nevű formációban.

1991-ben az Emerson, Lake & Palmer újjáalakult és kiadtak egy visszatérő albumot, Black Moon címmel. 1992-ben és 1993-ban sikerrel turnéztak szerte a világban. 1994-ben kiadták az In The Hot Seat című lemezt, ami a Love Beach-hez hasonlóan sikerült: a kiadó és Lake is inkább rádióbarát számokat akart. Csupa rövid és viszonylag egyszerű dal található rajta, ráadásul Emerson kézsérülése miatt nem tudott teljes értékben részt venni a felvételeken, Greg Lake pedig valamiért nem akart gitározni és basszusgitározni, így több vendégzenész is besegített.

1998-ig turnéztak Japánban, Amerikában és Európában, de gyakran a réginél jóval kisebb közönség előtt. Utolsó koncertjüket 1998. augusztus 31-én a kaliforniai San Diegóban adták. Az új lemez tervezése közben sok konfliktus merült fel. Greg Lake mindenképpen az album producere akart lenni, hisz a 70-es években minden sikeres lemezükön ő volt a producer. Ugyanakkor Emersonnal és Palmerrel ellentétben nem volt hajlandó rendszeresen gyakorolni: úgy gondolta, néhány koncert elég a hangja formába hozásához. Mindez újabb feloszláshoz vezetett.

2010 áprilisában és májusában Emerson és Lake közösen turnéztak az Egyesült Államokban, 2010. július 25-én pedig az Emerson, Lake & Palmer együttes, megalakulásuk negyvenedik évfordulóján jubileumi koncertet adott a londoni High Voltage fesztiválon.

 

Jegyek kaphatók az A38 weboldalán és pénztárában, a Ticketportal, a TEX és a TIXA oldalán, valamint az ismert jegyirodákban és a helyszínen: 6.500 Ft-ért.

 

Facebook esemény itt!