Bejelentkezés

x
Search & Filters

Ultra dallamos thrash, groove és prog elemekkel - Meshiaak: Alliance Of Thieves (2016)

Nagyjából szükségszerű, hogy egy-egy megjelenés elkerülje az ember figyelmét, az éves összesítésből is kimaradjon, noha érdemei alapján minimum a "figyelemreméltó megjelenések" kategóriába tartozik. Nagy a szórás, ráadásul a thrash nem is az én világom, így végül csakis azért figyeltem föl erre az ausztrál zenekarra, mert az a Dean Wells gitározik benne, aki a Teramaze-ben nyújtott teljesítménye alapján évek óta a kedvenc gitárosaim között szerepel, mindjárt Marcel Coenen (pl. Sun Caged) után. A lényeg, hogy vállalhatóbb megoldásnak tartom azt, ha utólag, nagy mea cuplázások közepette bepótolom a lemaradásom, mintha úgy sorolok be egy lemezt a Top 15-ös listámba, hogy év közben nem szántam fél órát sem egy nyúlfarknyi recenzió megírására.

Erről jut eszembe (minő váratlan fordulat!), hogy aki igazodási pontot keres a Meshiaak muzsikájához, azt minden különösebb habozás nélkül most a Testament legújabb lemezéhez irányítom. A "Brotherhood Of The Snake" energiája, nem túl tolakodó, de mindent átható zeneisége és a gitárjáték ámulatbaejtően összetett, technikás alkalmazása jellemzi Dean Wells legújabb csapatát. Aki ismeri a Teramaze karrierjét, meg sem lepődik, hogy Wells újra a thrash műfaj bűvöletében alkot, hiszen a Teramaze is thrash bandaként indult, és csak a utolsó két lemezen fordultak határozottan progresszív irányba.

 

 

A Meshiaak érdeme – főleg egy olyan kritikusnak, aki alaphangon nem rajong a thrash műfajért –, hogy ultra dallamos, és nem fél a kicsit behatárolt eszköztárat alkalomadtán groove és prog elemekkel bővíteni. Ehhez kiváló partner Danny Camilleri énekes (4ARM), aki a lemezt záró "Death Of An Anthem"-ben lazán bemutatja, hogy gond nélkül tudna beilleszkedni akár egy dallamos hard rock formációba is. A ritmusszekciót alkotó zenészek sem rutintalan amatőrök, Nick Walker bőgős és a thrash körökben keresett dobos, Jon Dette (Slayer, Testament, Anthrax) elképesztően szilárd alapokat biztosít Wells agyasan ritmizált riff-munkájához és varázslatosan dallamérzékeny gitárszólóihoz.

Félretéve a stíluspreferenciáimból adódó előítéleteimet, egyet kell értsek Garael kollégámmal: 2016 valóban a thrash éve volt!!! Metallica, Testament, Anthrax, Megadeth... és utólag Meshiaak... Hatalmas és látványos tűzijáték!

 

 

Tartuffe

Forrás: Dionysos Rising