Bejelentkezés

x
Search & Filters

southern rock

A southern rock a rockzene egy válfaja, tipikusan amerikai műfaj. Az USA déli részén alakult ki a rock and roll, a country és a blues vegyítéséből; a zenében a főszerep általában az elektromos gitáré és a vokalistáé. Bár az nem egészen tisztázott, hogy a southern rock kifejezés honnan ered, „sokak szerint ennek a műfajnak, ami a rock and roll fejlődéséhez olyan nagyban járult hozzá, az emberek sosem adták meg a kellő figyelmet”.

Az 1950-es, ’60-as évek – a kezdetek

A rockzene gyökerei az USA déli részére vezethetők vissza; már a rock and roll első, 1950-es hullámában is rengeteg déli zenészről tudunk, például BoDiddley, Elvis Presley, Little Richard, Buddy Holly és Jerry Lee Lewis. A ’60-as évek közepén azonban a brit invázió kezdete, a folk rock és a pszichedelikus rock megjelenése miatt az újonnan kialakult rockzene központja áthelyeződött a déli vidéki városokról a metropoliszokba (Liverpool, London, Los Angeles, New York City és San Francisco).

Az 1960-as évek végén a hagyományörző Canned Heat (Los Angelesből), a Creedence Clearwater Revival (Észak-Kaliforniából) és a The Band (kanadai, habár a dobosuk, Levon Helm Arkansasból származik) ismét felkeltették az érdeklődést a dél-USA-beli rock and roll felmenők iránt. (Lásd még: Muscle Shoals Music; Muscle Shoals Rhythm Section).

A southern rock kialakulásának köze volt a pszichedelikus rock egyes előadóihoz is, mint pl. a Shiva’s Headbandhez vagy a Josefushoz.

A texasi blues rocker Janis Joplin nem csak a Big Brother, hanem a The Holding Company társaságában is nagy sikereket ért el szólókarrierje során.

1970-es évek: a fénykor

A floridai Jacksonville-ben alapított The Allman Brothers Band 1969-ben mutatkozott be először a hazai közönség előtt, és hamarosan hűséges rajongókat szereztek. Blues-rockos hangzásukat egyrészt a jazzből és a komolyzenéből merítették, másrészt a country és a folk elemei is megtalálhatók benne. Az 1970-es esztendő elején a southern rock szegényebb lett két nagyszerű zenésszel, mikor elhunyt Alan Wilson, a Canned Heat frontembere, énekese, dalszerzője és harmonikása; kicsivel később pedig az Allman Brothers vezére és gitárosa, Duane Allman is meghalt. A szomorú eset nem akadályozta meg az együttest abban, hogy még évekig felfelé íveljen a karrierjük, míg 1976-ban belső viszályok miatt fel nem oszlott a csapat. Mivel a blues egy bizonyos stílusa, és lényegében a rock and roll is az USA déli felén született, Gregg Allman egyszer azt nyilatkozta, hogy elég értelmetlen a „southern rock” kifejezés, mivel az olyan, mintha azt mondanánk, hogy „rock rock”. A Canned Heat szintén nem hagyott fel a zenéléssel Wilson halála miatt, de a ’70-es évek közepére felütötte a fejét a diszkó-korszak, ami miatt a zenekar fellépései kisebb szórakozóhelyekre korlátozódtak, lényegesen kevesebb pénzért, mint azokért csarnokméretű fellépésekért, amihez hozzászoktak.

Az Allman Brothers a Macon városbeli Capricorn Recordsszel szerződött le, melynek alapítói Phil Walden (Otis Redding egykori menedzsere) és Frank Fenter, az Atlantic Records egykori európai vezérigazgatója. A Capricorn cégér alá tartozott még a Marshall Tucker Band Spartanburgból (Dél-Karolina), a Wet Willie Alabamából, a Grinderswitch Georgiából (akikkel az Allman Brothers egykori zene-technikusai dolgoztak), és az Elvin Bishop Band Oklahomából.

A southern rock első hullámához lazán köthetőa Barefoot Jerry és a Charlie Daniels Band, két Tennessee-ből származó együttes. Charlie Daniels egy nagyszakállú hegedűs volt, akinek remek érzéke volt az új dalokhoz; 1975-ben ő adta a southern rocknak az önmeghatározó himnuszukat, ’The South’s Gonna Do It’ címmel, melynek szövege az imént felsorolt össze zenekar nevét említette, majd a refrénben így szólt: „légy büszke, hogy lázadó vagy / mert a dél majd ismét megmutatja.” Egy évvel ezelőtt Daniels szervezte a Volunteer Jam nevű évenkénti south rock koncertet, melyet Tennessee-ben tartottak. Charlie Daniels még a franklini Winters Brothers Bandnek is segített betörni a zenei köztudatba többek között a ’Sang Her Love Songs’, és a ’Smokey Mountain Log Cabin Jones’ című számokkal. A tennessee-i Nolensville-ben a mai napig is tartanak egy évenként megrendezésre kerülő fesztivált.

A korai ’70-es években, a déli államokban a hard rock egy újabb hulláma volt felemelkedőben. Zenéjüket a táncolhatóság és a gyors gitárszólamok jellemezték, amik jobban passzoltak a hard rockhoz és a heavy metalhoz. Dalszövegeik a déli munkásosztály fiataljainak értékeit, vágyait és törekvéseit foglalták magukban, de nem állt távol a stílustól a bűncselekmények témája sem. A ’The South’s Gonna Do It’-ban szintén megemlített floridai származású Lynyrd Skynyrd számított a műfaj koronázatlan királyának, egészen addig, míg egy 1977-ben bekövetkezett repülőgép-katasztrófában az énekes Ronnie Van Zant és a csapat másik két tagja is életét vesztette. A tragédiát követően a megmaradt tagok, Allen Collins és Gary Rossington megalapították a The Rossington-Collins Band-et. A stílus egyéb kiemelkedő képviselői: Ozark Mountain Daredevils, ZZ Top, .38 Special, Confederate Railroad, Outlaws, Molly Hatchet, Blackfoot, Thunderhead, Point Blank, Black Oak Arkansas, Edgar Winter Group és The Marshall Tucker Band.

Az Allman Brothers southern életérzésének hátterében nagyobb mértékben állt a zene temperamentuma (lásd ’Hot Lanta’, ’Little Martha’, a ’Will the Circle Be Unbroken’ részletei) mint a kifejezett kulturális önmegjelölés. Az Allman Brothers, egyéb Capricorn Records-ös együttesekhez hasonlóan támogatta Jimmy Carter indulását az elnökségért, részben mivel Carter az Allman Brothers rajongójának mondta magát. Az, hogy a southern rock népszerűsége egyre csak nő, már a stílus Skynyrd-féle ágazatán belül is meglátszott: a Molly Hatchet együttes feltűnése a Solid Gold című tévéshow-ban például kifejezetten a műfaj kiszélesedéséről árulkodott.

A kijelölt utat azonban nem minden southern rock-zenész követte. Az Atlanta Rhythm Section és az Amazing Rhythm Aces a minél jobb vokális teljesítményre fektették a hangsúlyt. A Louisiana’s Le Roux kezdetben egyfajta cajun akcentusú southernboogie-t játszott, később pedig áttértek az arena rockra. Ezzel párhuzamosan a Dixie Dregs és az Allman Brothers utódja, a Se aLevel a fúziós jazz műfajon belül kísérletezett.

A ’80-as, ’90-es évek: a hatás folytatódik

A southern rock népszerűsége messze túlmutat az USA déli felén. A stílus olyan messze eső zenekarokat is megihletett, mint az ausztrál AC/DC, aminek az eredeti énekese, Bon Scott, gyakran viselt a southern rockra jellemző, lázadó jellegű ruhadarabokat, (pl. övcsatokat) a koncertjeiken.

Az 1980-as évek eleje hozta meg a fordulópontot: a Canned Heat énekese, Bob Hite meghalt, az Allman Brothers és a Lynyrd Skynyrd feloszlott, a Capricorn Records csődbe ment, Jimmy Carter elnöksége pedig véget ért. Ettől kezdve a southern rock jelentős részét tulajdonképpen az egységes arena rock definíció alá sorolták. Az MTV, az Újhullám és a glam metal felemelkedésével a legtöbb fennmaradt southern rock együttes visszakényszerült a „másodosztályú” fellépőhelyekre, helyi színpadokra. A ’80-as, ’90-es években az olyan új zenekarok, mint a Better Than Ezra, a Drivin N Cryin, a Cowboy Mouth, a Dash Dip Rock, a Kentucky Headhunters és a Third Day népszerű southern rock együttesek lettek az USA délkeleti régióiban. Egy említésre méltó kivétel a The Georgia Satellites volt, aminek sikerült a ’80-as évek közepén és végén is sikereket elérni.

Az 1990-as évek során az Allman Brothers újraegyesült, és ismét intenzív turnézásba és stúdiómunkába kezdett. Ezalatt a jam-zenekarok korszaka is új hajnalra virradt, mivel egyre nagyobb lett az érdeklődés a hosszú, improvizált zeneszámok iránt (habár az újjászületett mozgalom rengeteget köszönhet az erősen southern rockos kötődésű Grateful Dead együttesnek is). Közben a Lynyrd Skynyrd utódai is sorra bukkantak fel a zenei élet horizontján. A southern rockon alapuló hard rock együttesek, mint pl. a Jackyl is felpezsdítette az érdeklődést a southern rock iránt. Pár klasszikusnak számító rádióadó az ’70-es évek nagyobb alkotásai közül szemezgetett; míg Charlie Daniels Volunteer Jam koncertjei még mindig fennálltak. Phil Walden egy időre feltámasztotta a Capricorn Recordst, csak hogy később újra visszaessenek a csőd állapotába. A Capricorn kiadó egyik legutolsó munkája a Wet Willie egykori frontemberének, Jimmy Hallnak a ’Rendezvous With The Blues’ című szólólemeze volt. A Capricorn bukása után az egyébként keresett album lekerült a polcokról, míg 2006-ban szerencsésen újra megjelentették, extra számokkal kiegészítve.

Néhány délről származó előadó úgy alkalmazta a déli zenei- és szövegbeli stílust, hogy közben nem tartották magukat southern rockernek. Ilyenek voltak pl. Georgiából az R.E.M, a The B-52’s, a Widespread Panic, és a Black Crowes; Floridából a Sister Hazel; a Blind Melon Mississippiből származó vezérgitárosa; a texasi Stevie Ray Vaughan, a The Fabulous Thunderbirds és Joe Ely.

A ’90-es években következett be az is, hogy a southern rock kapcsolatba került a metallal. Az évtized elején az USA déli részéből (különösen New Orleans metalos környékéről) származó együttesek, pl. Eyehategod, Acid Bath, Soilent Green, Corrosion of Conformity és Down több irányból vették az inspirációt: hatott rájuk a Melvins, a Black Sabbath-féle metal, a hardcore punk és persze a southern rock. Így alakult ki a sludge metalként ismert műfaj, melynek a legnevesebb képviselői szintén az USA déli feléről származnak.

2000-től napjainkig: az újjáéledés

2001-ben Kid Rock hard metal rapperből southern rocker és country énekes lett. Az átmenetet a 2001-es albuma, a ’Cocky’ képezte. Két ezt követő lemeze, a 2003-as ’Kid Rock’ és a 2007-es ’Rock N Roll Jesus’ nagyrészt improvizált southern rock számokat és country színezetű balladákat vonultatott fel. A 2008-as kislemez, az ’All Summer Long’ (melyen a ’Sweet Home Alabama’ és a ’Werewolves Of London’ is szerepelt) a mai napig is egyik legnagyobb sikere, pedig sosem volt elérhető az iTunes-on. Dickey Betts az Allman Brothersből csatlakozott Kid Rockhoz az ő 2008-as Rock N Roll Revival turnéján, melyen a Lynyrd Skynyrd volt az előzenekar. 2009-re tervezik a turné újbóli megtartását, ugyanezen a néven.

2005-ben váratlan módon került ismét reflektorfénybe a southern rock, amikor Bo Bice zenéjében és imidzsében is nyíltan southern rockernek tüntette fel magát a milliók által nézett, ám alapvetően pop-orientált American Idol-ban. Miután az első körökben népszerűséget szerzett az Allmans-féle ’Whipping Post’-tal, majd a Lynyrd Skynyrd ’Free Bird’-jével, Bice magával Skynyrddel adta elő a ’Sweet Home Alabama’-t, és ezzel bebizonyította, hogy a southern rocknak még mindig van helye az amerikai zenei palettán. A 2007-es év végén Bo Bice összeállt a legnagyobb veterán southern rock-legendákkal, hogy elkészítse a ’Brothers of the Southland’ című lemezt, amin a southern rockot ünneplik felfrissült lelkesedéssel és érettséggel. A csapat tagjai Bice-on kívül: Jimmy Hall – ének, szaxofon, harmonika (Wet Willie Band); Henry Paul- ének, gitár, mandolin (Outlaws, Black Hawk); Steve Gorman – dob (The Black Crowes, Jimmy Page); „Dangerous” Dan Toler – gitár (The Gregg Allman Band, The Allman Brothers, Dickey Betts & Great Southern); Reese Wynans – billentyűs (Stevie Ray Vaughan); Mike Brignardello – basszusgitár (Giant, híres alkalmi fellépő); Jay Boy Adams – gitár (Texas-blues szólóénekes).

Bár a southern rock stílust a rádió is játssza, ezek általában a régiségeket vagy a klasszikus rockot játszó adók. Bár a műfaj igen kicsi reklámot kap a rádión keresztül, egy seregnyi hűséges rajongó segítségével életben tud maradni, hiszen amíg az olyan nagysikerű együtteseket, mint a Lynyrd Skynyrd és az Allman Brothers a nagyobb csarnokokba tudják csalogatni, addig hallgatóság is bőven lesz.

Az olyan poszt-grunge zenekarok, mint a Shinedown, Saving Abel, Pre Thing, Nickelback, Saliva, 3 Doors Down, 12 Stones, Default, Black Stone Cherry és Theory of a Deadman, mind-mind hozzáadtak egyfajta southern-rockos hangzást az egyéni stílusukhoz; sőt, még pár klasszikus southern rock dalt is feldolgoztak, pl. a ’Simple Man’-t és a ’Tuesday’s Gone’-t. Utóbbiról a Metallica is elkészítette a saját verzióját a ’Garage Inc.’ című albumon.

Mindemellett akadnak olyan alternatív rock együttesek is, akik a southern rockot nyersebb műfajokkal kombinálják, pl. garage rockkal, alt-country-val vagy blues-rockkal. Ezek között az előadók között említhetjük a következőket: Drive-By Truckers, Bottle Rockets, Black Crowes, Band of Horses, My Morning Jacket, State Line Mob, The Steepwater Band, Zach Williams & The Reformation, Hester és Kings of Leon.

A régi stílusú southern rock nagy része (más hagyományos rockstílusokhoz hasonlóan) előbb-utóbb a country felé kezdett hajlani, s az efféle zenét „outlaw country” néven definiálták. Az olyan előadók, mint a Skynyrd és Daniels gyakran lépnek fel country-zenészeknek fenntartott színpadokon. A southern rock hatása napjaink számos country-zenészén tetten érhető, különösen a férfi énekesek esetében. Jó példa erre Toby Keith, Jimmy Aldridge és a Big & Rich duó.

Ezen kívül a metal és hardcore punk műfajokban is nyomon követhető a southern rock befolyása, s ezt a következő zenekarok bizonyítják: Maylene & The Sons of Disaster, The Showdown, He Is Legend, Every Time I Die, Norma Jean, The Chariot, Mastodon, Cancer Bats, A Life Once Lost, Weedeater Once Nothing, Pantera, Clutch, Dixie Witch, Hellyeah, Zakk Wylde együttese: a Pride and Glory, valamint Memphis May Fire. Külön említéstérdemel a Lynyrd Skynyrd dobosának, Artimus Pyle-nak a tiszteletére megalapított, atlantai és georgiai gyökerekkel biró Artimus Pyledriver.

Az eredeti, ’70-es évekbeli southern rock zenekarokból a mai napig (2011) is sokan aktívak. Közéjük tartozik Marshall Tucker, Molly Hatchet, Outlaws, Gregg Allman, Allman Brothers Band, Lynyrd Skynyrd, ZZ Top, Black Oak Arkansas, Blackfoot, .38 Special és DickeyBetts. A jövő nemzedéke, illetve akik a southern rockot továbbviszik majd: Gator Country, Widespread Panic, The Black Crowes, Gov't Mule, Southern Rock Allstars és The Derek Trucks Band. A Marshall Tucker, a Molly Hatchet, az Outlaws, a Blackberry Smoke és a The Chris Hicks Band 2010. május 22-én együtt lépett fel a Long Islandi Southern Jam 2010 nevezetű rendezvényen, ahol egy általános „ömlesztett imprózást” adtak elő, felidézve hogy mitől is olyan nagyszerű a southern rock.

Az új évezredben számos könyvet is kiadtak a southern rock gazdag történelméről. Ezek között említhetjük a következőket: Randy Poe: ’Skydog – The Duane Allman Story’; Gene Odom: ’Lynyrd Skynyrd: Remembering the Free Birds of Souther Rock’; Mark Kemp (Rolling Stone magazin): ’Dixie Lullaby: A Story of Music, Race & New Beginnings in a New South.’

Továbbá, a southern rock újjászületése során az újabb keletű együttesek, mint a The Deadstring Brothers és a Whitey Morgan and the 78’s már a country és blues stílusokkal is vegyítik a southern rock hangzást. Erre két kiadó, a Bloodshot Records és a Lost Highway Records is biztatta őket.

Zakk Wylde (Black Label Society, ex-Ozzy Osbourne)

Születés / Halálozási dátum: 
1967. január 14. szombat
Születési hely: 
Bayonne (New Jersey) - USA
hard rock
southern rock
Származás kategória: 
Külföldi

Biográfia: 

Zakk Wylde (született: Jeffrey Phillip Wielandt, január 14., 1967) egy amerikai zenész, dalszerző, multi-instrumentalista, és alkalmi színész, kit leginkább mint Ozzy Osbourne volt gitárosa, a Black Label Society zenekar alapítója, illetve a csípett harmóniák elkötelezett híveként ismerünk. Egyéni, céltáblát mintázó dizájnja több gitárján is visszaköszön, és széles körben ismert. Korábban a Pride & Glory zenekar énekes-gitárosa volt, kik az 1994-es feloszlásuk előtt egyetlen, önmagukról elnevezett albumot jelentettek meg. Szólistaként 1996-ban jött ki Book of Shadows című lemeze.

Korai élete

Wylde a New Jersey állambeli Bayonne-ban született. 8 évesen kezdett gitározni, 14 éves korában pedig a silvertoni Silverton Music-nál dolgozott, szintén New Jersey államban. Jacksonban nőtt fel, 1985-ben végzett tanulmányaival a Jackson Memorial Középiskolában. Wylde állítása szerint akkoriban napi 12 órát gyakorolt gitáron, gyakran megszakítás nélkül, ahogy hazaért az iskolából egészen addig, amíg másnap reggel megint indult oda, és a tanórák alatt aludt.

Zenei pályafutása

Első zenekara a helybéli Stone Henge volt, később egy jersey-i banda, a Zyris sorait erősítette. Később Ozzy Osbourne mellett kötött ki, mint szólógitáros, és társszerző. 1987-ben küldött egy demót Ozzynak, aki aztán vele váltotta le Jake E. Lee-t, aki az elhunyt Randy Rhoads gitárosi pozícióját töltötte be. Rhoads volt Wylde első számú hatása, zenei és színpadi téren egyaránt. Wylde egy adott Les Paul gitárhoz vonzódott, ami később „The Grail” néven vált ismertté, az ő hírhedt céltábla-mintás festésű egyedi Gibson Les Paul-ja. Wylde elvesztett a gitárt, miután az leesett egy teherautóról, ami a felszerelését szállította texasi fellépéseinek helyszínei között. Jutalmat ajánlott fel mindenkinek, aki bármilyen információval is rendelkezett a hangszerrel kapcsolatban. Egy év után kerül elő a gitár, mikor is egy rajongó megvette egy texasi zálogházban, majd észrevette a pickupok hátulján a „Z.W.” monogramot. Kapcsolatba lépett Randy Canis-al, Wylde akkori webmesterével, hogy visszakerülhessen a hangszer a jogos tulajdonosához. Wylde cserét ajánlott, két másik Les Paul-t adott érte.

Osbourne rugalmasan állt hozzá háttérzenekarához, a tagok bármikor szabadon kiléphettek. Wylde azonban hűséges maradt Ozzyhoz. 1995-től Joe Holmes váltotta fel Ozzy zenekarában Wylde-ot, egészen a 2001-es visszatéréséig. Sikeres karrierjének, és zeneipari munkásságának elismeréseként 2006. január 17-én elhelyezhette kéznyomát és aláírását a hollywoodi Rockhírességek Sétányán. A nyilvános eseményen több rock-híresség is részt vett, köztük Ozzy Osbourne.

Ozzy a 2004/2005-ös meghallgatások után bejelentette, hogy hivatalosan is Wylde fog gitározni a közelgő Black Rain című albumán, ami 2007-ben jelent meg. A színpadon Osbourne oldalán nagy mennyiségű energiát és szenvedélyt tett hozzá az előadásokhoz. A Black Label Society albuma, a „Shot To Hell” 2006, szeptember 11-én jelent meg az Egyesült Királyságban, szeptember 12-én pedig az USA-ban, a Roadrunner Records kiadásában. A Black Label Society volt a 2006-os Ozzfest második színpadának a főzenekara, miközben pár alkalommal Wylde Ozzival is játszott, azonos napokon. Ssatlakozott Ozzyhoz az Ozzy and Friends turnén a Black Sabbath turné helyett, ami 2012 nyarára volt tervezve, és ennek keretei között játszottak Európában, többek között a Graspop Metal Meetingen Belgiumban.

2011, május 10-én megjelent a Black Label Society „The Song Remains Not the Same” albuma. Ugyanabban az évben Wylde játszott egy szólót a Black Veil Brides Kiss feldolgozásában, az Unholy-ban, a zenekar 2011-es Rebel EP-jén.

Magánélete

Wylde-nak és feleségének, Barbaranne-nek 4 gyerekük van: Hayley Rae, Hendrix, Sabbath, és Jesse, akinek Ozzy Osbourne a keresztapja. Wylde közeli barátja volt Darrel „Dimebag” Abbott. Az ő 2004-es meggyilkolása után az „In This River” című dalt az ő emlékének ajánlotta. 2011-től partnerségben van a Blair's Sauces and Snacks-el, ő készíti a „Berzerker” csípős mártást, és számos változatát. Ír katolikus, „Krisztus katonájának” tartja magát. Egészségi állapota miatt pár éve orvosi megfigyelés alatt van. Sharon Osbourne megkérte, hogy menjen el elvonókúrára, de hamar otthagyta. Wylde 2009 augusztusában kórházba került vérrögök miatt, a késöbbiekben le kellett mondania egy turnét a Mudvayne-el és a Static-X-el.

Tovább a Black Label Society és Ozzy Osbourne oldalára.




 

Egyéb képek: 

Black Label Society - Concrete Jungle
http://www.youtube.com/watch?v=k3LBfITvkBk
Black Label Society - Overlord
http://www.youtube.com/watch?v=OqH4rWKZX-E
Black Label Society - Stillborn
http://www.youtube.com/watch?v=2yUZJZC2V40
Black Label Society - Blood Is Thicker Than Water
http://www.youtube.com/watch?v=dmqHw3p2hLU
Black Label Society - Fire It Up
http://www.youtube.com/watch?v=1PHKWy1WHOk
Black Label Society - Graveyard Disciples
http://www.youtube.com/watch?v=XWVLXkegrxE
Black Label Society - In This River
http://www.youtube.com/watch?v=EfWAS1TDpy0
Black Label Society - Suicide Messiah
http://www.youtube.com/watch?v=zx2BsTMvZhU
Black Label Society - Funeral Bell
http://www.youtube.com/watch?v=LVO-3_pjuSg
Black Label Society - Bleed For Me
http://www.youtube.com/watch?v=MhfotGKxA9A

Oldalak