Bejelentkezés

x
Search & Filters

Albumok, amelyek sorsfordítók voltak a gitárosok számára



Törvényszerű, hogy időről időre jön egy újabb felkapott stílus, amely átveszi az előző helyét és bár nem mindig örülünk a változásoknak, el kell ismernünk, hogy szükség van rájuk, hiszen valami újat és izgalmasat hoznak magukkal - többek közt a gitározás terén is. A Louder 21 olyan albumot gyűjtött össze, amelyek óriási hatással voltak a gitárosokra a rajtuk hallható technika és a használt felszerelés révén.
 
01. Elvis Presley - Heartbreak Hotel (1956): a Heartbreak Hotel minden idők egyik legmeghatározóbb rock 'n' roll albuma és bár általában mindenki csak a Királyról beszél, mindenképpen meg kell említeni Scotty Moore-t is, akinek játéka üdítő kivételként hatott a lassú blues szólók világában.
 
 
 
02. The Crickets - The "Chirping" Crickets (1957): elég csak annyit mondani, hogy Buddy Holly. Holly megmutatta a fiatal gitárosoknak, hogy akkor is lehetnek rocksztárok, ha nem olyan jóképűek, mint Elvis, nem olyan menők, mint Eddie Cochran és nem olyan veszélyesek, mint Gene Vincent.
 
 
 
03. Robert Johnson - King Of The Delta Blues Singers (1961): Johnson még 1936-ban és 37-ben vette fel a lemezre került dalokat, és mire az album megjelent, már szinte senki sem emlékezett a gitárosról, akiről egyébként az a pletyka járta, hogy eladta a lelkét a sátánnak gazdagságért és hírnévért, de végül egyiket sem igazán élvezhette rövid életében. A dalait később a Cream, a The Rolling Stones és a Led Zeppelin is feldolgozta.
 
 
 
04. The Shadows - The Shadows (1961): a banda nevéhez két rendkívül fontos technológiai újítás is kötődik: Hank Marvin játszott az első Egyesült Királyságba importált Fender Stratocasteren és a The Shadows fejlesztette ki minden idők egyik legjobb erősítőjét, a Vox AC30-at.
 
 
 
05. The Beatles - A Hard Day’s Night (1964): a Beatlesnek gyakorlatilag minden mozdulata meghatározó volt, így az a pillanat is, amikor George Harrison először használt 12 húros Rickenbacker-t az A Hard Day's Night albumon.
 
 
 
06. The Rolling Stones - Out Of Our Heads (1965): Keith Richards eredetileg azt szerette volna, hogy kürtösök játsszák el az (I Can't Get No) Satisfaction legendássá vált riffjét, de végül olyan különleges hangzást ért el Maestro FZ-1 pedáljával, hogy a többiek nem engedték neki, hogy lecserélje a felvételt.
 
 
 
07. John Mayall's Bluesbreakers - John Mayall’s Blues Breakers With Eric Clapton (1966): Eric Clapton túlzás nélkül megváltoztatta a rock világát ezzel az albummal, amelyen egy Marshall erősítőhöz csatlakoztatott Gibson Les Paul gitáron játszott. Ha nincs ez az album, valószínűleg Joe Bonamassa, Gary Moore, Peter Green és Jeff Beck zenéje is egészen más lett volna.
 
 
 
08. The Jimi Hendrix Experience - Are You Experienced (1967): a lemez egyebek mellett azért is meghatározó volt, mert visszahozta a Fender Stratocaster népszerűségét, amely a 60-as évek elején igencsak visszaesett, de Jimi miatt ismét rengeteg gitáros figyelt fel rá.
 
 
 
09. Led Zeppelin - Led Zeppelin (1969): Jimmy Page-ről sokáig az a hír járta, hogy mindent Gibson Les Paul-lal játszott fel, azonban ez nem igaz: az első album nagy részén egy 59-es Fender Telecasterrel ért el hasonló hangzást, amely azóta is követendő példa sok gitáros számára.
 
 
 
10. Black Sabbath - Paranoid (1970): megtippelni is lehetetlen, hogy Tony Iommi hány gitárosra volt hatással, ráadásul úgy, hogy egy egy munkahelyi balesetben elvesztette két ujjának a végét.
 
 
 
11. Sex Pistols - Never Mind The Bollocks (1977): a Sex Pistols tagjai ugyan elsősorban nem hangszeres tudásuk révén váltak legendássá, az viszont tény, hogy Steve Jones remekül szólaltatta meg egyedi tervezésű Les Paul-ját és gyakorlatilag mindenkire hatással volt a Guns N' Roses-tól kezdve a Rancid-en át az Oasis-ig.
 
 
 
12. Van Halen - Van Halen (1978): Eddie Van Halen éveken át próbált kifejleszteni egy olyan gitárt, amiben ötvöződik a Gibson ereje és a Stratocaster könnyebb, vékonyabb gitárnyaka és végül sikerrel is járt: megszületett a Frankenstrat, amely a mai napig az egyik legikonikusabb hangszernek számít.
 
 
 
13. Stray Cats - Built For Speed (1982): Brian Setzer úgy volt újító, hogy valójában a régit hozta vissza: neki köszönhető, hogy a gitárosok ismét felfedezték maguknak az 50-es évek rockabilly-s hangzását.
 
 
 
14. Stevie Ray Vaughan & Double Trouble - Texas Flood (1983): a Texas Flood-ot sokan csak úgy emlegetik, mint a lemez, amely megmentette a bluest, és nem is járnak messze az igazságtól. Stevie Ray Vaughan játéka azóta is páratlan, ráadásul az album tökéletes reklám lehet a Stratocaster számára, ugyanis ezekből a dalokból egyértelműen kiderül, milyen remek hangzása van.
 
 
 
15. Joe Satriani - Surfing With The Alien (1987): a 80-as években sorra jelentek meg az instrumentális gitáralbumok, de ezek közül jó ideig egyik sem ért el igazán komoly népszerűséget. Aztán jött Joe Satriani, aki gyakorlatilag letarolta az egész világot 1987-es lemezével.
 
 
 
16. Guns N' Roses - Appetite For Destruction (1987): Slash ugyan szerényen visszautasítja, hogy ő tette volna újra népszerűvé a Les Paul-t, pedig határozottan van benne valami. A dolog iróniája, hogy a cilinderes gitáros valójában nem egy eredeti Les Paul-on, hanem egy nagyon ügyes replikán játszotta fel az album nagy részét.
 
 
 
17. U2 - The Joshua Tree (1987): a U2 gitárosa, The Edge megmutatta a fiataloknak, hogy nem kell megriadniuk az effektek használatától, sőt, kifejezetten egyedi hangzást érhetnek el vele, ahogy az neki is sikerült a The Joshua Tree-n.
 
 
 
18. Nirvana - Nevermind (1991): bár a grunge térhódítása végül csak pár évig tartott, a 90-es évek elején úgy tűnt, a műfaj évtizedekig meghatározó lesz, és ha az egész grunge-ra ez nem is igaz, a Nirvana-ra mindenképpen. Kurt Cobain egyébként többnyire régi Fender Mustang-eken és Jaguar-okon játszott, mert ezeket tudta olcsón beszerezni akkoriban.
 
 
 
19. Oasis - Definitely Maybe (1994): az Epiphone örökre hálás lehet Noel Gallagher-nek és Paul "Bonehead" Arthurs-nak, akiknek köszönhetően 1994-ben ugrásszerűen megnőtt a kereslet az Epiphone Les Paul és a félakusztikus Riviera iránt.
 
 
 
20. Korn - Follow The Leader (1998): amikor sokan már éppen temették volna a metalt, felbukkant néhány amerikai banda és új életet leheltek a műfajba a nu metallal. A Korn gitáros duója, James "Munky" Shaffer és Brian "Head" Welch többnyire héthúros gitáron játszottak: eleinte Ibanez K7-en, majd a későbbiekben Ibanez Apex-en.
 
 
 
21. The White Stripes - White Blood Cells (2001): az ifjú Jack White gondolt egy merészet és felrázta a bluest mély álmából új és izgalmas garázsrockos hangzásával. White egy 1964-es Airline JB Hutto gitáron játszott, ami ma már igazi klasszikusnak és ritkaságnak számít.