Mivel is tölthetné az ember lánya a szerda estéjét, ha nem egy kis interjúzással. Az Echonald zenekar tagjai a szokásos heti próbájukon láttak vendégül, jobban mondva előtte. A mindig jókedvű fiúk a nagy röhögések mellett azért komolyan is válaszoltak néhány kérdésemre a januárban megjelent lemezükkel, terveikkel kapcsolatban.

Rockbook: Meséljetek kicsit a zenekarról annak, aki még nem ismerne titeket!

Krajczár Feri: A zenekar 2006 októberében alakult Szerencsen gótikus, power metal stílusirányzatban. Az alapító tagok hárman voltunk, Márió, mint dobos, Grebely János a szintisünk és én, mint basszusgitáros. 2007 júniusára kialakult az első koncert képes felállás. Addigra csatlakozott hozzánk egy gitáros és egy énekes is. Ez a formáció viszont csak egy koncert erejéig működött. A gitáros és az énekes távozott a zenekarból. Így csak a 3 alapító tag maradt, ekkor kezdtem el énekelni is a zenekarban. 2009-ben csatlakozott hozzánk Kisvárdai István és Timkó Tibor gitáros, elkészítettük az első demo anyagunkat Fagyos mennyország címmel. 2010-ben a két gitárosunk távozott, helyükre Barna Edvárd érkezett. Ezzel a felállással dolgoztunk 2013-ig. Abban az évben költözünk fel Márióval Budapestre és csatlakozott hozzánk Váradi Feri (szólógitáros). 2014-ben vele vettük fel a Tükörkép lemezünket, ami óriási sikereket hozott a zenekarnak. Még januárban csatlakozott a zenekarhoz Tóth János, aki azóta is rendíthetetlen tagja a zenekarnak. Kipróbáltuk magunkat angol nyelven, a világ több országában voltunk hallhatóak. A Tükörkép dalunk felkerült egy rock for all válogatás lemezre, ami az Egyesült Államokban és Európa több országában is a lemezboltokba került. Lehetőséget kaptunk a neves Világtalálkozón koncertezni, jelen voltunk a Syma Csarok nagyszínpadán.  2015 októberében Váradi Ferivel közös egyetértésben arra jutottunk, hogy külön utakon folytatjuk, így ő kiszállt a zenekarból. Szerencsére rövid időn belül csatlakozott hozzánk Kurucz Ádám, így ismét 4 tagú lett a zenekar. A jelenlegi felállás tehát: Krajczár Márió - Dob, Vokál; Krajczár Ferenc - Basszusgitár, Ének; Tóth János – Ritmusgitár és Kurucz Ádám – Szólógitár. Ezzel a formációval találkozhattok jelenleg a koncerteken, reméljük még jó sokáig.  

Rockbook: Honnan jött az Echonald név?

Feri: Echoland volt az első ötlet, de egy instant teamárka már bitorolta ezt a nevet, így egy kis betűcserével  lett az Echonald.

Rockbook: Ki mióta zenèl? Kinek mi volt az indíttatás, hogy zenélni kezdjetek?

Jani: 2005-ben döntöttem úgy, hogy gitározni akarok. A családban komolyabban előttem senki nem foglalkozott a zenéléssel legjobb tudásom szerint, mindent autodidakta módon tanultam meg. Éppen magánéleti válságban voltam, valamivel le kellett foglalnom magam. Akkoriban újnak számított a Pokolgép zenekar Te sem vagy más című albuma. Az első dal (Így szép az élet) nyitó riffje annyira megtetszett, hogy én is olyat akartam csinálni.

Feri: 10 éve. Márióval együtt kezdtünk el zenélni. Hirtelen fellángolás volt. Apum vett egy gitárt és nagyon megtetszett. Azon kezdtem el zenélni, Tankcsapda számokat tanultam meg először, innen lett evidens, hogy akkor én a rockzenével szeretnék foglalkozni.

Ádám: 2000 szeptemberében, azaz lassan 16 éve, hogy először gitárt fogtam a kezembe. Édesanyám javasolta, hogy kezdjek el gitározni (Konkrétan beíratott a zeneiskolába, így nem volt túl sok választásom), és az évek alatt nagyon a szívemhez nőtt a gitár. 15-16 éves koromig kizárólag a klasszikus zenének éltem, majd a baráti köröm és jóanyám rock zenei stílusának hatására kezdtem el a könnyűzenével foglalkozni. Saját pénzemből megvettem első elektromos gitáromat, ami egy Epiphone Les Paul Custom gitár volt. Mivel saját zsebből fizettem, ezért nagy becsben tartottam. Eleinte a kemény amerikai zenei stílusok, azon belül is a heavy metal stílusa vitt előre, ami a mai napig hallatszódik a játékomon. Az elmúlt 5 évben viszont a szimfonikus és progresszív zene szerelmese lettem John Petrucci gitárjátékának köszönhetően, amikor is megkedveltem a mélyebb hangolású zenéket, és ekkor vettem meg az első 7 húros gitáromat.

Márió: 10 éve zenélek én is. Egyik éjszaka az Mtv-n láttam a Nightwish egyik klipjét. Akkor láttam meg az én egyik példaképem, Jukka Nevalainen-t. Ahogy ő dobolt, az nagyon megfogott. Emiatt kezdtem el komolyabban foglalkozni a dobolással.

Rockbook: Amikor megismertelek titeket, nem ez volt a felállás. Miért volt szükség a váltásra?

Ádám: Mert én szebb vagyok :D

Feri: Váradi Feri volt akkoriban velünk, hárman voltunk akkor, amikor te megismertél minket. Az élet úgy hozta, hogy Ferinek más irányban megy tovább az élet, így közös megegyezéssel jutottunk arra a döntésre, hogy elválnak útjaink.

Rockbook: Jani, rád hogy találtak a fiúk?

Jani: Egy ideje már gondolkoztak a srácok azon, hogy kellene még egy gitáros, aki keretet adhat az egész dolognak. Én akkoriban még a Meteora nevű bandában zenéltem Márióval, így tudták, hogy játszok. Egy próbán megkérdezte tőlem, lenne-e kedvem az Echoban is kipróbálni magam. Azonnal igent mondtam, azóta itt vagyok.

Rockbook: Ádám, te hogy kerültél a csapatba?

Ádám: Márióval mi is együtt zenéltünk a Meteorában. A nagy közösségi portálon láttam kiírva, hogy Váradi Ferivel elválnak útjaik. Nagyon tisztelem a srácokat és mind olyan ember, akivel szívesen zenéltem volna egy színpadon, azonban egyéb elfoglaltságaim miatt, két helyen tanítok, plusz egyetemre járok, nem mertem egyből rájuk írni, hogy helló én itt lennék. Feri írt rám novemberben, hogy lenne egy buli, ahol szeretnék, ha kisegítő gitárosként én játszanék velük. Nagy örömmel elvállaltam. Lejöttünk az első próbára, ahol égett a pofám, hogy a tizenhárom számból tudtam kb kilencet. Ők viszont pont, hogy el voltak attól ájulva, hogy ennyit megtanultam rövid idő alatt. A második próbán már nem volt kérdés, hogy a többiek szeretnének engem látni a zenekarban állandó tagként, én pedig örömmel elvállaltam.

Rockbook: Idén januárban jelent meg a Színvilág című, 3-ik albumotok. Hogy fogadták a rajongók, milyen apropó kapcsolódik még hozzá?

Feri: A közönség szerencsére nagyon jól fogadta. Egyre többen éneklik velünk a dalokat a koncertjeinken.  Még tavaly nyár elején el kezdtünk foglalkozni ezzel az anyaggal. Az ötlet úgy jött, hogy egy rendezvényszervező ismerősünk, elhívott egy nevelőotthonban élő gyerekeknek szervezett fellépésre. Az elején tartottam tőle, hogy zenekar nélkül mit keresek én a színpadon, de nagyon erős hatások értek ott akkor engem. Az érzések, a tekintetek, amik sugároztak felém olyan mély nyomot hagytak bennem, hogy nem volt kérdés: ennek valahogy benne kell lennie az albumban. A lemez egyébként is Színvilág, „amit gyermekként színesnek látunk az felnőtt életünkre megfakul” szlogennel volt beharagnozva. Ezek a gyerekek sosem látják színesen a világot. Pont ezért is döntöttünk úgy, hogy az album idei évi teljes bevételét a Pest Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítványnak ajánlottuk.

Rockbook: Ki írja a dalokat?

Feri: Mindig van valakinek egy elképzelése, azt feldobja egy-egy próbán és közösen ötletelünk.  A szövegeket teljes egészében én írom, Márió is elég nagy részt vesz ki a zeneírásból. De alapvetően közös munka eredménye egy-egy dal.

Rockbook: Márió, hogy bírod egyszerre a dobolást meg az éneklést? Hisz nem kis elánnal dobolsz...

Márió: Igazából nem jelentett soha problémát. Úgy rakom össze a dobtémákat, hogy azért maradjon levegő a vokálra is. Na meg az sem elhanyagolható segítség, ahogy Feri énekel. Van egy megszokott stílusunk, amit dalról dalra átviszünk. Ezek nem tudatosak, de nagyon jól működünk együtt.

Rockbook: Várható klip valamelyik dalból?

Feri: Mindenképpen lesz klip, nem is egy. Az Elvettek tőlem és a Nézz az égre lesz az első két klipes dal erről az albumról, ennek a két dalnak a klipje fog kiadni egy történetet, hamarosan neki is kezdünk forgatni. A harmadik pedig a Színvilág lesz, ezt pedig nyáron tervezzük forgatni.

Rockbook: Mik a tervek az idei évre?

Feri: December 17-én lesz egy akusztikus bulink, ami annyira nem is nevezhető akusztikusnak. Inkább amolyan unplugged koncert lesz, ahol a Színvilág című lemez dalait más és más stílusban fogjuk játszani. Nagy fába vágtuk vele a fejszénket, de reméljük a közönségnek is legalább annyira fog tetszeni, mint nekünk. Illetve készülünk a zenekar 10 éves szülinapjára is, október 15-én egy hatalmas bulival fogjuk ezt megünnepelni, valamint aznap fog megjelenni egy válogatásalbum az elmúlt 10 év dalaiból, 10 év Echonald címmel.

Rockbook: Mikor és hol láthat titeket legközelebb a közönség?

Márió: Április elsején a Big Bike-ban a Bolond Rock Napja nevű bulin, aztán május 12. Showbarlang, illetve augusztusban Szerencsen, a Csokoládé Fesztiválon fogunk fellépni. Minden bulinkról informálódhattok a honlapunkon és a Facebookon.

Rockbook: Köszönöm a válaszokat és további sok sikert nektek!

A zenekar elérhetőségei: Honlap, Facebook

Fotók: Echonald, Polczer Eszter (Sther)

Támogatónk a Nemzeti Kultúrális Alap és a Cseh Tamás Program.