A Nyolcas Műhely egy koncerthelyszín és pub. Székesfehérvár legszínesebb zenei kínálatával, élőzenével, tematikus bulikkal valamint Pajta after hangulattal. Kiss Lászóval, a klub egyik tulajdonosával beszélgettünk.

Rockbook: - Mikor, hogyan jött létre a Nyolcas Műhely? Hol található?

Kiss László: A Nyolcas Műhely egészen pontosan 2014. márciusában nyitott meg. Egy kultikusnak számító fehérvári hely, a Pucok kocsma szellemiségének folytatásaként és amolyan underground bázisként. Ezt nyugodtan mondhatom, mert ilyen jellegű klub nem volt más a városban.

A belvárostól, autóbusz állomástól és a vasútállomástól gyalogosan is könnyen és viszonylag gyorsan megközelíthető, ipari területen található, ahová a Horvát István utca felől lehet bejutni. Ipari terület, szóval zárt udvarunk van bőséges parkolási lehetőséggel és a hajnalig tartó bulik sem zavarnak lakókat, mert elég messze van a legközelebbi lakóépület.

Rockbook: - Te hogy kerültél a képbe?

K.L.: Ezt a kérdést inkább úgy fogalmaznám át, hogy MI. :) Még a 2015-ös év végén gondolta úgy Izsay Donát (Fegyelmező Részleg frontembere), hogy a helyet már nem tudja úgy csinálni, ahogy azt az underground közeg és maga a klub igényelné. A család és a munka miatt nem tudott elegendő energiát beletenni, így arra gondolt, hogy lehetőleg underground berkeken belül átadja a helyet másnak.

Ujj Tibi barátommal egy zenekarban zenélünk (Lastmanstanding; Tibi basszerozik, én pedig a frontember vagyok) és arra gondolunk, hogy megpróbáljuk.

Bele is vágtunk és kiegészültünk még egy barátunkkal, Kálmán Sanyival (AZE N zenekar frontembere). Így hárman pedig 2016 tavaszától üzemeltetjük a helyet. Mindenki aktívan részt vesz a napi teendőkben, a vendégeink a pultban és a jegyszedő pultnál is általában velünk találkoznak, nemcsak a háttérben bújunk meg. :)

Rockbook: - Milyen funkciót tölt be a hely Székesfehérváron? Mit nyújt az odalátogatóknak?

K.L.: Jelenleg mi vagyunk az egyetlen underground szórakozóhely, klub. DIY alapon szerveződünk, a csapattagjaink, mind a haverjaink, barátaink közül kerülnek ki. Már ebből adódik az a könnyű és baráti légkör, amit a hely egyik alapját adja.

A helyi zenekarok döntő többsége csak nálunk tud fellépni, igyekszünk őket mindenben támogatni, amire csak lehetőségünk nyílik. Ezen kívül arra törekszünk, hogy amennyire csak lehet, egyedi koncertélményt nyújtsunk mind a fellépő zenekaroknak, mind a hozzánk látogató vendégeknek.

Tudjuk, hogy a mai világban ezt már nagyon nem egyszerű megcsinálni, mert minden hangot eljátszottak már és minden szaltót megugrottak már a színpad széléről, de a legfontosabb az, hogy mindenki elégedetten távozzon és vissza is térjen hozzánk attól függetlenül, hogy a színpadon vagy előtte áll.

Rockbook: - Mekkora a hely befogadóképessége?

K.L.: Papíron 199 ember tud fogadni az egész hely, aminek két fő helyisége van, a kocsmarész és a koncertterem. A valóságban azonban a koncertterem 130 embert tud kényelmesen fogadni, míg a kocsmarész további 30-40 embert, így olyan 170 körülire tudom becsülni azt a létszámot, ami még kényelmes.

Rockbook: - Ha nagyjából be kellene lőni, milyen stílusú zenekarok kapnak teret nálatok?

K.L.: Nem szeretnék most stílusokat sorolni, mert szerencsére elég széles skálán mozgunk ezen a téren. Minden olyan fellépőnek és stílusnak igyekszünk teret adni, akik beleférnek a klub, az underground és persze egy kicsit a saját szellemiségünkbe. Teljesen mindegy, hogy metal, rock, punk, hardcore, hip-hop vagy bármilyen más stílusban működik az adott fellépő. Az a lényeg, hogy az általa képviselt irányvonal összeegyeztethető legyen a klubbal is, ne képviseljen olyan érdekeket/szellemiséget, amik kirekesztésre vagy bármilyen más negatív vonulatra irányulnak. Ez alap, ebben mind egyetértünk és ebből nem is engedünk.

Rockbook: - Ez kielégíti a közönség igényeit? Terveztek nyitást más irányzatok felé?

K.L.: Mindig vannak lehetőségek, amiket – még – nem ragadtunk meg, és még mindig vannak olyan műfajok, amiket nem próbáltunk ki, de törekszünk rá, hogy ezeknek a száma csökkenjen. A visszajelzések alapján, jó úton járunk.

Rockbook: - Mi alapján választjátok ki a fellépőket? Hogy történik a programszervezés? Előfordul, hogy egy adott banda beajánlja magát?

K.L.: Több lehetőségünk van. Amikor átvettük a helyet, főleg mi kerestünk fellépőket, ez a rész most is megvan, mind a mai napig sok fellépőt és/vagy menedzsert keresünk meg fellépés ügyén. De nagyon sok megkeresés is érkezik. Az időfaktor miatt sajnos a megkeresések töredékét tudjuk csak fellépésre váltani, pedig sok jó zenekar van, akiket szívesen felléptetnénk, de egyszerűen a rendelkezésre álló időpontjaink végesek. :)

A programszervezés kb. 80-90%-át én végezem, rajtam keresztül megy minden. A fennmaradó részt a Sanyi végzi, ő szervezi és tartja a kapcsolatot a külföldi fellépőkkel is, de ebben a Tibi is nagyon sokat segít.

Rockbook: - A nyári szezonban szinte halott a klubélet. Hogyan „vészelitek át”?

K.L.: Mi is ebben szocializálódtunk, hogy nyáron halott a klubélet, emellé még itt Fehérváron tartja magát egy olyan tézis is, hogy „Fehérvár halott város”. Ami egy százezres lélekszámú megyeszékhelyre elég meredek kijelentés, de voltak olyan időszakok, amikor sokszor sajnos helytálló volt.

Úgy voltunk vele, megpróbáljuk, hogy ez valóban így van-e. Az első nyarunkon is nyitva voltunk, pár koncerttel és rendezvénnyel, de mondhatni simán átvészeltük a dolgot. Ekkor gondoltuk azt, hogy van igény a városban arra, hogy legyen egy folyamatosan nyitva lévő hely programokkal, ahová nyáron is lehet menni. Ennek szellemében az idei nyarat már telepakoltuk koncertekkel, rendezvényekkel, közösségi akciókkal (főzőverseny, chili paprika mini-fesztivál stb), hogy felrázzuk ezt a halottnak hitt várost. A látogatottság és az érdeklődés több esetben is felülmúlta a vártakat, így bátran mondhatom, van létjogosultsága nyáron is nyitva lennünk. :)

Rockbook: - Vannak sűrűbben visszatérő zenekarok vagy inkább a rotációban hisztek?

K.L.: A helyi zenekarok viszonylag sűrűbben játszanak nálunk, de őket kicsit ki is emelném ebből a kérdésből, mert az önálló bulijaik mellett sokszor elhívjuk őket nagyobb előadók elé, így előfordul, hogy egy félév alatt egy zenekar akár három alkalommal is fellép.

A nagyobb, húzónevek esetén inkább a rotációt támogatom, mert amellett vagyok, hogy nem szabad a közönséget „kiégetni”, hogy egy adott zenekar félévente jön, mert akkor lehet, hogy a harmadik fellépésre már csak feleannyian jönnek el, mert a „múltkor is ez volt”. Ez pedig se nekünk, se pedig a fellépőnek nem jó dolog.

Rockbook: - Nem túl rózsás manapság a klubok helyzete, főleg nem vidéken. A Facebook, a youtube és a letöltések korát éljük, ami nem feltétlen kedvez a zenekaroknak, valamint a koncertlátogatókat is elkényelmesíti. Ezt hogy éli meg a Nyolcas Műhely?

K.L.: Az elkényelmesedést mi is tapasztaljuk. Próbáljunk az árainkat és a belépők árát minél kedvezőbben megállapítani, hátha csábítóan hat ez is, de nem feltétlenül ez a tényező a mérvadó. Kényelmes a belvárosban a kocsmákban ücsörögni, vagy valamelyik haverhoz felülni átiszogatni az estét. Az élőzene már nem feltétlenül szórakozási alternatíva, hacsak nem egy fesztiválon vagyunk.

Próbálkozunk, reklámozunk, akciózunk, de belefutunk mi is csalódásokba, amikor várjuk a nagy létszámot, aztán mégsem jön össze. :) Ezt azzal tudjunk mérsékelni, hogy nagyon sokféle stílusban szervezünk rendezvényeket, így mindig más közeg van megcélozva. Ha csak 2-3 stílust részesítenénk előnyben, akkor hamar érdektelenségbe fulladna a hónapunk, mert nem tudnánk annyi és olyan fellépőt felhajtani, amennyi kellene, illetve a közönség sem bírná azt sem energiával, sem lendülettel. Az anyagiakat pedig meg sem említem már.

Rockbook: - Szerinted mennyire fontosak a vidéki bázisok az undergroundban?

K.L.: Nagyon, nagyon fontosak! Nemcsak zenei szinten fontos, hogy felléphessenek a zenekarok, vagy legyen hová menni szórakozni, hanem a közösség építése szempontjából is. Nem csak a fővárosban, hanem mindenhol van underground kultúra és az ilyen és ehhez hasonló helyek teszik virágzóvá. Tudjuk, hogy Fehérváron is van ennek hagyománya és nem szeretnénk veszni hagyni.

A klubok, ahogy a miénk is, nemcsak szórakozásra szolgál, hanem itt találkoznak a haverok és barátok, beszélgetnek a teraszon, megnézik a koncerteket, koccintanak az elmúlt hétre. Szövődnek itt új barátságok és szerelmek, megismernek új zenekarokat és aztán nyüstölnek minket, hogy mikor hívjuk el őket újra. :)

Onnan látod, hogy valami alakul, hogy nem azzal fogadnak, hogy milyen zenekar lesz a jövő héten, hanem megkérdezik, hogy vagy és hogyan telt a meló esetleg arról beszéltek mit játszott a kedvenc csapatotok a héten. Ezeket pedig nemcsak tőled kérdezik meg, hanem egymástól is és te is tőlük. Itt már van egy kapcsolat, egy közösség, akikkel nemcsak szórakozol, hanem értéket mentesz és közvetítesz.

A mai világban ezek nagyon fontos dolgok, hogy a rohanás közben tényleg meg tudjunk állni, akárcsak arra a pár napra az adott héten vagy hónapban.

Rockbook: - Mekkora a klub vonzáskörzete?

K.L.: Ez változó szerintem. Egy lokális bulinál, helyi zenekaroknál Fehérvár és közvetlen körzete, de egy nagyobb zenekarnál már a szomszédos városokig (Dunaújváros, Veszprém, Siófok, Mór stb) is kiterjed. Ezeket általában a fellépő határozza meg.

Rockbook: - Ti is a Hangfoglaló program (korábban Cseh Tamás Program) támogatottjai között vagytok. Mi a véleményed a kezdeményezésről?

K.L.: Jónak tartom a kezdeményezést. Persze könnyű ezt mondani úgy, hogy mi is a támogatottak közé kerültünk. :)

Azért jó, mert így meg tudnak a klubok fogni olyan fellépőket, akiket alapjáraton nem engedhetnek meg maguknak, vagy tudnak költeni olyanra (promóció, technikai beruházások), amire esetleg nem futná egy rendezvény kapcsán vagy a klub működéshez elengedhetetlen.

Rockbook: - Mire fordíthatjátok a támogatási összeget?

K.L.: Klubtámogatást kaptunk, amit promócióra és fellépői gázsira tudunk fordítani elsősorban.

Rockbook: - Milyen programok várhatóak az év hátralévő részében és mik a klub jövőbeni tervei?

K.L.: Az idei év teljes programja már a Facebook oldalunkon elérhető, de elég színes.

Lesz Punkhenger turné a HétköznaPI CSAlódásokkal és a Prosecturával, country este a Redneck Roadkill-lel. Visszatér hozzánk a Mystery Gang és a Don Gatto, év végén pedig Motörhead emlékeste lesz, a helyi hardcore zenekarok tartanak évzáró banzájt és a Fegyelmező Részleg is évet zár nálunk, immáron sokadik alkalommal.

A jövőben pedig megpróbáljuk bejárni azokat a stílusokat, amikből még nem tudtunk felléptetni zenekarokat, technikailag fejlődni szeretnék, mert mindig van hová. :)

Kicsit csinosodunk is majd a jövő év elején, de a programokkal sem állunk rosszul, a tavaszi időszakra már a lehetséges dátumok 50%-a betelt.

Rockbook: - Köszi az interjút!

A Nyolcas Műhely Facebook oldala itt elérhető!

Balogh Péter

Támogatónk a Hangfoglaló Program.