Bejelentkezés

x
Search & Filters

August Burns Red, Wage War, Betraying the Martyrs koncertbeszámoló – 2018. 11. 27., Akvárium Klub



August Burns Red, Wage War, Betraying the Martyrs – 2018. 11. 27., Akvárium Klub
 
Igazán nem panaszkodhatnak a magyar August Burns Red rajongók, hiszen a fiúk meglehetősen sűrűn eljutnak hozzánk – csak idén ez volt a második koncertjük a március 15-i buli után, amelyen ugyan nem teljesen az övék volt a főszerep - az a koncert a Heaven Shall Burn búcsúturnéjának része volt, amelyen a két bandán kívül még a Whitechapel és az In Hearts Wake is színpadra lépett – ráadásul a hangosítás sem állt a csapat mellé, de így is megmutatták, mit tudnak, ezúttal pedig már önálló turnéval tértek vissza egy másik remek budapesti helyszínre, az Akvárium klubba.
 
A márciusi estéhez hasonlóan ezúttal is pokoli erős felhozatal gyűlt össze, hiszen két hasonlóan ütős és tehetséges banda sorakozott fel a The Phantom Anthem turné ezen szakaszára: a francia Betraying the Martyrs és az amerikai Wage War, így érdemes volt már fél hét magasságában megérkezni a helyszínre, ha valaki egyik zenekarról sem akart lemaradni. Elsőként a 2008 óta működő párizsi csapat lépett a színpadra, akik tulajdonképpen szintén lemezbemutatónak használják fel ezt a turnét, ugyanis tavaly adták ki The Resilient című harmadik albumukat és a koncertprogram gerincét ebből válogatták össze. A BtM azt a felállást követi, amit már jó néhány bandánál hallhattunk, azaz van egy hörgős arc, Aaron Mats és egy tiszta énekért felelős másik tag, Victor Guillet, aki nem mellesleg billentyűs hangszereken is játszik. Nem új tehát a recept, mégis működik, aminek az egymással éles kontrasztban álló két hang mellett a sokféle zenei hatás a titka, hiszen bőven akadnak itt igazán fülbemászó dallamok, kőkemény „darálás” és a death metalt idézi technikás gitárjáték sem hiányzik, mindez pedig élőben is jól működik, így nem igazán lehetett problémát találni a produkcióban, ráadásul már az ő koncertjük alatt érződött, hogy ezúttal a hangzással sem lesz semmiféle gond.
 
 
Bizonyos szempontból hasonló a helyzet a Wage War esetében is, azzal a különbséggel, hogy náluk gyakorlatilag mindenki üvölt Stephen Kulesener doboson kívül, a tiszta éneket pedig Cody Qiustad gitáros hozza, méghozzá kifejezetten jól – ékes példa erre a koncerten is elhangzott Gravity, amely elsősorban éppen az ő hangjára épül és a hörgés válik benne másodlagossá. A floridai csapat szintén tavaly jelentkezett új albummal és ők is ennek dalait részesítették előnyben – hetet is eljátszottak a tizenkettőből, míg a 2015-ös Blueprints lemezt csupán két nóta képviselte. A Gravity mellett szintén külön említést érdemel a Johnny Cash, ami elég furcsa dalcímnek tűnik egy metalcore bandától és nyilván nem is érdemes benne countrys elemeket keresni, de kétségkívül a tavalyi lemez és egyúttal a koncert érzelmi csúcspontja is volt, ugyancsak Cody remek énekdallamaival. 
 
 
„Angry Music for Happy People”, azaz Dühös zene boldog embereknek, hangzik az August Burns Red tulajdonképpeni mottója, amely a zenekar talán legkelendőbb pólóján is olvasható, amit sokan választottak maguknak „báli ruhának” az estére, és nehéz lenne vitatni, hogy JB Brubaker és társai valóban azt teszik, amit ezzel a mondattal mondattal megígértem, hiszen dalaik a kemény „máz” mögött tele vannak pozitív üzenettel, rácáfolva arra az egyébként is téves sztereotípiára, hogy akik ebben a műfajban alkotnak, biztosan csupa ronda dolgot üvöltenek bele a nagyvilágba. A zenekar visszatérésének láthatóan és hallhatóan is nagyon örült az Akvárium közönsége, ugyanakkor a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy mivel nem jelent meg új albumuk a márciusi koncert óta – egy instrumentális karácsonyi EP azért kijött nemrég – így nem volt nehéz kitalálni, hogy nagyjából ugyanazokra a dalokra számíthatunk, mint tavasszal, csak persze kicsit többre, hiszen ezúttal egyértelműen az August Burns Red-ről szólt az este, akik ismét bebizonyították, miért is érdemelték ki a rajongók szeretették és lettek szinte hazajáró vendégek Magyarországon is.
 
 
A remek dalok hosszú ideje adottak a zenekarnál – magabiztosan mozognak a helyenként progresszív elemekkel tűzdelt metalcore-ban, a JB Brubaker, Brent Rambler, Matt Greiner, Dustin Davidson hangszeres szekciónál talán nincs is jobb ebben a műfajban, a szokás szerint elmaradhatatlan sapkájában vigyorgó Jake Luhrs pedig rendkívül szimpatikus és barátságos frontember, aki hangilag is maximálisan hozza, amit kell és a közönséget is könnyedén bevonja egy kis közös éneklésbe vagyis pontosabban inkább ordításba.
 
 
Míg márciusban tíz, ezúttal tizennégy dal hangzott el, ami azt jelentette, hogy a korábbi albumokról nem egy-egy, hanem két-két nóta került be a koncertprogramba, valamint egy dobszólót is hallhattunk a ráadásban, amely egyébként a Float-ból és a White Washed-ból állt, de nyilván még órákon át szívesen elhallgattuk volna a srácokat, igaz, őket ismerve hamar lesz lehetőség az újabb találkozásra és talán ismét csak hónapokat kell várnunk rájuk, mert az biztos, hogy egy August Burns Red koncert bármikor jöhet és sosem unalmas.
 
A koncerten elhangzott dalok:
 
01. King of Sorrow
02. Composure
03. Invisible Enemy
04. Fault Line
05. The Frost
06. Beauty in Tragedy
07. Dangerous
08. Meddler
09. Back Burner
10. Ghosts
11. Martyr
12. Empire
 
Ráadás:
 
13. Float
14. White Washed
 
További fotókhoz klikk ide!
 
 
Tóth Mátyás
 
Fotók: Bands Through The Lens