Bejelentkezés

x
Search & Filters

Az Alvin és a Mókusok még mindig megunhatatlan! – koncertbeszámoló a Barba Negrából



Az ember szinte nem is érzi az idő múlását egy kedvenc zenekar esetében, hiszen valahogy természetes, hogy mindig „ott van”, sok fontos pillanathoz kötődik egy-egy dala, és valahogy olyan magától értetődő az egész, de azért amikor szembejön az infó, hogy bizony az Alvin és a Mókusok már 24 éves, átfut az agyunkon, hogy azért mégiscsak brutál gyorsan telik az idő. De szerencsére azért annyira nem, hogy ne férnének bele újabb és újabb koncertek!
 
Ezúttal is – mint az Alvin esetében már számtalanszor – a Barba Negra felé kellett vennünk az irányt szombaton, a vendégzenekari pozíciót pedig most a Harrisons töltötte be. Egy mindössze két éve létező fiatal zenekarról van szó, akiknek a zenéjében helyenként találhatunk punkos hatásokat, de korántsem ezek a dominánsak, sokkal inkább a hardcore-os, metalcore-os elemek, de azért a dallamosabb fajtából, vagyis nagyjából a Pierce The Veil, Sleeping With Sirens, Asking Alexandria vonaláról van szó, és nem meglepő, hogy az említett csapatok ott is vannak a fiúk kedvencei között. Egyébként, aki járt már az idei Alvin-turné valamelyik állomásán, a Harrisons-t is láthatta, hiszen október óta jó néhány városba elkísérték őket. A fiúknak egyelőre egy négydalos EP-jük van, amivel érdemes megismerkedni, de élőben is meggyőző a csapat.
 
 
Ha már a beszámoló elején egy kis múltidézésbe kezdtem, engedjetek meg még egy rövid sztorit a „régi szép időkből”, ami egyúttal Alvinék töretlen népszerűségét is jól példázza, ugyanis 10-11 éve lehetett, amikor nagy erőkkel készültünk egy Alvin koncertre a szép emlékű Zöld Pardonba, ahova hiába érkeztünk jóval kapunyitás előtt, már így is csak a Petőfi-híd közepére tudtunk beállni a sorba, és végül bejutnunk sem sikerült, csak a híd lábánál tombolhattunk.
 
Ezúttal szerencsére ennél jobb volt a helyzet, bár azt azért meg kell említeni, hogy ennél többen talán már csak egymás nyakába fértünk volna be a Barbába, ugyanis a zenekar szokás szerint szépen megtöltötte a klubot. Egy Alvin koncerthez nem is kell külön apropó, hiszen önmagában is kötelező alkalom bármikor, de most még aktualitás is volt, méghozzá a nemrég megjelent Rendet a fejekben album, amiről Az ember maradjon ember és az Ínyenc falat című nótákat mindenki jól ismerheti a zenekar (egyébként nagyon aktív) YouTube-csatornájáról, így nem meglepő, hogy egyebek mellett ezek képviselték az új lemezt a szombati koncerten is.
 
 
A hangszerek és a fények mellett a kivetítő is végig nagy „munkában” volt, ugyanis szinte minden dal közben ment valamilyen animáció vagy videó. És persze a közönség is aktívan kivette a részét a hangulat megteremtéséből, egyrészt a véget nem érő közös énekléssel, másrészt pedig az Alvin koncerteken elmaradhatatlan pogóval és circle pittel, amiből gyakorlatilag ki sem lehetett maradni, így szinte mindenki egy emberként rohangált körbe-körbe, ami azért a klubokban nem annyira megszokott, de annál jobban néz ki. 
 
Ahogy már említettem, a koncert apropóját hivatalosan az új album megjelenése adta, de egyúttal a zenekar teljes pályafutását és 24 évét is megünnepelhettük, méghozzá születésnaphoz méltóan egy tortával, és persze azzal a számos „kötelező” dallal, ami egyébként sem hiányozhat egy Alvin koncertről sem, és hosszú évek után is megunhatatlan, akárcsak maga a zenekar, aminek az élő bizonyítéka maga a közönség és a teljes megőrülés, ami a zenekar összes koncertjén megvan.
 
A múltidézések után pedig nézzünk kicsit előre is, hiszen jövőre 25 éves lesz az Alvin és a Mókusok, és kíváncsian várom, mivel rukkol elő a csapat, és sikerülhet-e még tovább fokozni a koncertek hangulatát. Egy biztos: nem lesz könnyű feladat.
 
 
Tóth Mátyás
 
Fotó: Pandur-Balogh Norbi – Northern Lights Photo