Bejelentkezés

x
Search & Filters

Az Avenged Sevenfold bevette Bécset - 2017. február 23. (koncertbeszámoló)

10 évnyi rajongás után eljött a nagy nap és végre láthattam a kedvenc bandámat élőben! Persze ennek meg is kellett adni a módját, és egy kisebb hezitálás után úgy döntöttem, hogy befizetek a VIP-ra. Ez 177 euró (kb 53.000 ft) pluszt jelentett számomra… Hogy megérte? Teljes mértékben! Na de kezdjük az elején.

Február 23-a piros betűs ünnep volt sokak számára, hiszen az Avenged Sevenfold eljött Bécsbe egy eszméletlen koncertet adni. Jómagam és további bő 200 rajongó együtt utaztunk el Budapestről a Todibusznak köszönhetően. 9-kor indultunk és kb. 2 körül oda is értünk Bécsbe, a Stadhalle-tól kb 10 perc sétára.

 

 

A helyszínen már kisebb csapatok sorakoztak és próbáltak a bejáratnál táborozni, aztán olyan fél 4 körül elkezdték építeni a kordonokat, két csoportra osztva a tömeget. Egy barátnőmmel a VIP regisztrációra várva beültünk a váróteremszerű helységbe, majd 4-kor el is kezdték lecsekkolni a jegyeinket és feltenni a karszalagokat. Ha a jobb kezedre kaptad a karszalagot, akkor a nézőtér szemszögéből a jobb oldalt voltál, a bal kéz egyértelműen bal oldalt jelentett. Mindketten balosok voltunk, legnagyobb örömömre, ugyanis az Zacky fő oldala. Majd megérkezett Big T, a srácok személyi testőre és elkezdte az útbaigazítást és a szabályok ismertetését, mint pl.: tilos üveget bevinni, nem cserélheted fel a helyedet a VIP-ben stb. Nagyon jó fej és közvetlen csávó. Végre bemehettünk a stadion belsejébe, ahol csak mi voltunk rajongók. Bármennyi képet csinálhattunk és bármiről, igaz itt sok minden még nem volt látható hiszen csak a kivetítőket próbálták stb. Minket is 2 csoportra osztottak, jobb és bal karszalagosok, először a jobbosokkal kezdték a körbevezetést.

 

 

Mikor ránk került a sor, az első dolog az a gitárokkal való fotózkodás és „tapizás” volt, vagyis a kezedbe vehetted Zacky és Johnny gitárját és pózolhattál velük egy pár fotó erejéig. Big T külön kiemelte, hogy nagyon vigyázzunk rájuk, mert ugyanezeket használják majd a színpadon. Természetesen mindkét gitárral csináltam képet, plusz megkértem Big T-t hogy pózoljon egyet elem is, és szerencsémre beleegyezett. Lehet másoknak fura, hogy egy testőrrel fényképezkedtem, de aki az A7X Family tagja, az tudja, hogy ez igen is nagy szó! Miután végeztünk, jött a kulisszák mögötti körbevezetés, ahol beleshettünk a hang- és fénytechnika egy részébe, továbbá megmutatták, hogy hova lesz a VIP felépítve. Nagyjából ennyi is volt a backstage tour, ami sokaknak biztos, hogy meghökkenést okoz ennyi pénzért, de előre tudtuk, hogy mit fog tartalmazni. Se többet, se kevesebbet. Hozzátenném, hogy a Meet & Greet-et nem tartalmazta a csomag, de voltak olyan jófejek, hogy odajöttek hozzánk, de erről majd később írok. Tehát miután végeztünk a színpadnál, visszamentünk az előtértbe, ahol a turnés cuccaikat lehetett megvásárolni. Szokásos pólók, pulcsik, kitűzők, felvarrók, stb voltak kaphatóak, mondhatni nem olcsón, de ez várható volt. Én amondó vagyok, hogy egyszer élünk, és ott is hagytam egy kisebb vagyont, de számomra megérte. Nagyon nem volt itt már időnk nézelődni, ugyanis fél 6-kor megnyitották a kapukat és a nagy tömeg elkezdett befelé tódulni. A jegyeken csupán annyi volt, hogy álló vagy ülő helyre szól, így mindenki elkezdett rohanni a jó helyekre. Nekem sikerült is az első sor bal oldalára kerülnöm, már csak a VIP miatt is, amit az előzenekarok után nyitottak meg.

 

Mikor elkezdett a Chevelle játszani, nagyjából csak félig volt tele a stadion, mert sokakat nem érdekeltek az előzenekarok. Őszintén szólva, egyáltalán nem ismertem őket, így nem is tudok sokat mondani róluk. Bemelegítésnek jók voltak. Majd jött a Disturbed, itt azért már lehetett érezni, hogy kezd beindulnia buli, a stadion is kb ¾-ig volt már tele. Egy olyan bő órás koncertet nyomtak le, a közönség együtt énekelt és tombolt velük. Aztán az utolsó számnál már odamentem a VIP bejáratához, nyílván közvetlen a színpadnál akartam a jó helyet magamnak. Talán ha 20 percet vártunk, mire beengedtek minket, hát mondanom sem kell, hogy mindenki sprintelt a jó helyre. Ez a rész úgy volt kialakítva, hogy a színpad két oldalán voltunk kb középen, úgymond „süllyesztve”, azaz könyökölni tudtál a színpadon. Sikerült előre kerülnöm, és láthattam a teljes színpadot és persze a közönséget is, ennél jobb helyem nem is lehetett volna! Ebben a pillanatban még mindig annyira hihetetlen volt számomra, hogy pillanatokon belül testközelből láthatom őket.

 

 

Aztán kihunytak a fények…. Elkezdték a The Stage intróját, először Brooks foglalta el a helyét a doboknál, majd bejött Synyster és elkezdte a gitárt, utánuk jött be Zacky, Johnny és vgül de nem utolsó sorban Matt! Olyan volt az egész mint egy álom, szó szerint a lábuk előtt voltunk, ámulva és bámulva. Hirtelen azt sem tudtam, hogy most akkor mi a fenét csináljak, bámuljam őket, énekeljek, vagy képeket csináljak. Ott abban a pillanatban döbbentem rá, hogy mennyire is szeretem és csodálom őket! Az egész koncert energikus, lenyűgöző és szórakoztató volt, mindvégig vigyorogtak és hülyültek a színpadon.

 

 

Igaz, Matt hangján még lehetett hallani, hogy nem az igazi, és ki is hagytak 3 számot a listáról, de ez egy percig sem szegte a kedvét. Amikor kicsit pihenni akart, akkor a mikrofont a közönség felé fordította és bátorított minket, hogy hangosabban énekeljünk. Az egyik hátránya a VIP-nek, hogy nem láttam rendesen a kivetítőket, ahol nem csak őket, de animációkat is láthattál, a zene stílusához igazítva. A számok közben pacsikat és pengetőket osztogattak, Zacky egyet az én kezembe is nyomott.

 

 

Voltak kisebb pihenőik is, egy pár másodperc erejéig, az egyik ilyennél be is jött hozzánk Syn és Johnny, de olyan heringparti volt, hogy alig pár embernek sikerült képet csinálni velük, és talán ha 1 percet voltak ott bent. Itt újra kiemelném, hogy ez nem volt benne a VIP-ben és nekik sem volt kötelező odajönni, de voltak olyan jó arcok hogy azért beköszönjenek, még ha nem is volt mindenkire idő. A koncert vége fele volt a szokásos ráadás is, amikor eltűnnek a színpadról és addig nem jönnek vissza míg nem üvölti mindenki a banda nevét. Ez ilyen kis „játékos” ráadás, ami plusz 3 számot jelentett. Az utolsó szám után elkezdték dobálni a maradék pengetőket, dobverőket, setlisteket és begyűjtöttek pár rajongói zászlókat. Mikor már azt hittük, hogy vége, egyszer csak megjelent a VIP-ben Brooks és elkezdett a rajongókkal beszélgetni és fényképezkedni. Mindenkire szánt egy kis időt és fotót, Big T már elkezdett neki bekiabálni, hogy már ideje lenne visszamenni, mert azért mégis csak ő felel az épségéért. Aztán maga M. Shadows is megjelent, beszélt pár szót velünk, majd csináltunk pár csoportképet vele. Hihetetlen élmény volt! Majd elköszönt és azzal a lendülettel el is kezdtek kifele terelni bennünket. Olyan gyorsan történt minden, hogy el kellett telnie egy kis időnek, mire felfogtam, hogy mi is történt ott velem. Személy szerint a VIP minden egyes centet megért számomra, egy életre szóló és felejthetetlen élmény volt!