Bejelentkezés

x
Search & Filters

„Az út királya voltam, s maradok én!” - Török Ádám 70. koncertbeszámoló: 2017.01.27. Budapest, Gödör Klub

Január utolsó szombatján, néhány perccel 20 óra előtt már mozdulni sem nagyon lehetett a budapesti Gödör Klub előtt, igaz, később bent sem. Dupla születésnapi ünneplésre verődött össze a közönség az ország minden szegletéből. Sőt, még a határon túlról is. Az ünnepelt pedig nem más, mint a hetven év elteltével is szívből élő, és zenélő „hippivezér”, a hazai blues-, és progresszív rock első számú fuvolistája, Török Ádám. 
 
Ádi, avagy mindenki Gyugyója fél évszázada koptatja a színpadot, s azóta bűvöli el közönségét, és nem csak a hölgyeket. Bár haját elvesztette - talán egyszer a Bemrockpartról hazafelé -, de sármja, kiállása megmaradt. Na és persze az életérzés, és a zene szeretete. Elmaradhatatlan fuvolájával továbbra is ott áll zenésztársai körében, és megidézi számunkra a régi balatoni nyarakat, a beat-, rock dzsemborikat, ifjúságunk minden reményét, hitét, akárhány évesek is vagyunk. Most sem történt ez másképp.
 
Az ünnepi koncert Ádám legfiatalabb formációjával, a Mini Acoustic World előadásával indult. Az ős Mini három tagja – Török Ádám-Papp Gyula-Nagy István - kiegészülve Tóth „Diza” Dénessel, valamint a fiatal hölgyekből álló Heroines vonósnégyes (Kézdy Luca-Kalmus Boglárka-Pribay Valéria-Haraszti Krisztina), egy olyan fúziót hozott létre, mely a világ bármely színpadán megállja a helyét. A Kereszteslovag dallamvilága szépen vezette fel a Bartók feldolgozásokat: Este a székelyeknél, Rondók. Libabőr, és áhítat. A legjobb lehunyt szemmel hallgatni, átadva magukat az élménynek. De persze akkor nem látjuk Papp Gyuszkó billentyűfutamait, vagy Kézdy Luca hegedűszólóját. Ahogy játék közben egyre inkább magával ragadja a hév...fel-fel emelkedik székéről… Majd hirtelen felpattan, és állva fejezi be szólóját: a katarzis pillanata! Nem csak neki, a közönségnek is. A legkedvesebb dalaim is - Haloványkék gondolat-Ne félj - így együtt, maximálisan beleillettek ebbe a magasztos hangulatba. Végül, az első rész lezárásaként - ősbemutató részeseiként - az Allegro Barbarót hallhattuk.
 
 
A szünet után jött csak az est java. A pályán eltöltött ötven év nagy korszakait egykori, és jelenlegi zenésztársak segítettek megeleveníteni. A választás, hogy milyen dalok kerüljenek be a műsorba, sosem könnyű. De Ádám jó érzékkel, és főként érzéssel állította össze a listát. Így került bele a Hívj fel baby is. A két „öreg” harcostárs – „Nagyi” Nagy István és „Karcsi” Németh Károly – mellett Diza ült a doboknál, Horváth János „Sógi”, és az ifjú „Bluesboy” Fehér Ádám kezelte a gitárokat. Kerekes Blanka fuvolázott, sőt, egy kis vokálozással is emelte a hangulatot, amit Horváth Misi szájharmonika játéka tett teljessé. Ugrottunk az időben, változtak a vendégek, de a jó hangulat maradt. Megdörrent a Fekete gép Németh „Lojzi” Alajossal, és Balog „Szivacs” Jenővel. Vagy az instrumentális Körbe-körbe nóta Ádi fuvolázásával, és Lojzi basszusszólóival… Néha az ember nem találja a megfelelő szavakat, mert nincsenek. Shakespeare után szabadon: A szó bennreked, az érzés pedig csak árad. Árad le a színpadról… átjárja a testet, lelket. Magáévá tesz, s te magadévá. Lazításként egy kis Szabad tangó formáció kis gyugyózással, és „Szivacs” fergeteges dobszólójával.
 
 
A vetkőzés ugyan elmaradt, de anélkül is élmény volt látni, hallani játékát. Aztán Apák és fiúk a régi baráttal, és szerzőtárssal, Tátrai Tibusszal. Már megint a jelzők hiánya… egyszerűen hallani kell, és kész. A színpad egyre telt: jött Závodi „Zacskó”János, Muck Ferenc „Mucky” a szaxofonjával, Szivacsot a doboknál Köves Miklós „Pinyó” váltotta, és jöttek sorban az ikonikus Mini dalok. Kell a barátság; olyan barát, akivel megihatok sok-sok üveg bort... Mindez Janó, és Tibusz gitárszólóival megtámogatva. Egyszerűen fenomenális. Hé-hé, hó-hó! Jön a Gőzhajó! Mucky eszméletlen szaxi-szólójával, vagy említhetném Janót, Karcsit… Mindenki megmutathatta virtuozitását. A hangulat túlfutott már a falakon, át a téren, az országúton. Mivel lehet ezt még fokozni? A fináléval! Vissza a városba Lucával és Gyuszkóval kiegészülve. Bár a technika ördöge néhány pillanatra közbeszólt, semmit nem vont le a produkció értékéből. Igazi örömzenélés! Mosoly fent a színpadon, és mosoly lent a nézőtéren. Szeretet, és összetartozás. Ennél több nem is kellett erre az estére.
 
Az est főszereplője, Török Ádám hetvenéves. Nem látszik rajta. Rajta sem. Isten éltesse még sokáig!
 
 
Ócsag Andrea Saga
 
Fotó: Mönich László, Ócsag Andrea