Bejelentkezés

x
Search & Filters

A Barba Negra Music Clubban zárta a 2019-es évet a Depresszió (koncertbeszámoló)



Depresszió, Burnout – 2019. 12. 21., Barba Negra Music Club
 
Az év végi időszak az ünnepek mellett a zenekarok számára többnyire egy-egy turné lezárását is jelenti, és így volt ez a Depresszió esetében is – bár márciustól folytatódik majd a Nehéz szó turné – akik a Barba Negrában zárták az elég mozgalmasra sikerült 2019-es évet, méghozzá egy telt házas koncerttel.
 
A turné számos másik állomásához hasonlóan a budapesti bulin is a Burnout alapozta meg a hangulatot, akik az aktív koncertezés mellett egy remekül sikerült Végtelen című új albumot is összeraktak idén, így ebből is adtak egy kis ízelítőt többek közt a Túlélők és a Szívrabló formájában, amelyeknél minden esély megvan arra, hogy hamarosan olyan közönségkedvencekké váljanak, mint az E.M.B.E.R., amit már a Depi-tábor is egy emberként énekelt, és biztos vagyok benne, hogy az idei turnén is szereztek maguknak új rajongókat a srácok, a két banda párosa pedig egyébként is az égben köttetett, hiszen nagyszerűen összeillenek.
 
 
A Depresszió is szakított időt a dalszerzésre 2019-ben, aminek eredménye a Nehéz szó album lett – ennek a bemutatása zajlik ezen és majd a jövő tavaszi turnén – amelynek sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy nem sokkal a megjelenése után aranylemez lett, az ezért járó elismerést pedig a tervek szerint éppen a barbás koncerten vehették volna át a fiúk, azonban időközben még jó néhányan felfedezték maguknak az új Depi-anyagot, így ezen az estén már platinalemezek kerülhettek Feriék kezébe, amihez ezúton is gratulálunk!
 
 
Szinte hihetetlen, de a banda immár húsz éve halad töretlenül előre és talán már most sem túlzás többgenerációs csapatnak nevezni őket, hiszen minden korosztály szép számmal képviseltette magát ezen az estén is, többen pedig szinte az egész családjukkal érkeztek. Nem sokkal fél tíz után fel is csendült az utóbbi évek talán legnagyobb Depi-slágere, A kés hegye, és eddigre már tényleg egy gombostűt sem lehetett volna leejteni, annyira megtelt a Barba Negra.
 
Ha jól számoltam, az új lemez kilenc dala közül négy hangzott el (a Különjárat különösen telitalálat, nagyon elkapta vele a hangulatot a zenekar), de a reakciók alapján nem lehetett volna felismerni ezeket, mert éppolyan intenzív tombolás és nagy közös éneklés fogadta őket, mint a hosszú évek óta „kötelezőnek” számító nótákat. Utóbbiak sorát erősíti a Nem akarok elszakadni, ami nemcsak a zenekar koncertjeiről, hanem a rockdiszkókból sem hiányozhat mind a mai napig. Hasonlóan nagy favorit (sőt, nálam nagyobb is) a Lásd! (amit neked szántak), vagy éppen a Te vagy a szerem, ami úgy tökéletes szerelmes dal, hogy közben talán nem is teljesen az. A Depire nem jellemzők a feldolgozások, de 2006-ban Az ébredés útján albumra felvették a Bikini egyik klasszikusát, a Közeli helyeken-t, ami időnként a koncerteken is előkerül, és így volt ez ezen az estén is.
 
 
Ahogy azt megszokhattuk a zenekartól, a hangzás mellett a látványra is odafigyeltek – Zoli világító basszusgitárja már-már a csapat védjegyének számít – ami ezúttal elsősorban a különféle fények használatában nyilvánult meg, de akár azt is látványelemnek nevezhetjük, amikor a Néha közben az egész közönség leguggolt, majd egyszerre felugrott. Igaz, hogy manapság ezt már egyre több zenekar „ellövi”, de miért is ne tennék, amikor mindig működik és a rajongók is szívesen vesznek részt a játékban?
 
Azt is megtudhattuk, hogy a fiúk tavasszal visszatérnek majd a fővárosba: az a koncert már szabadtéren, a Barba Negra Track-ben lesz május 23-án, és biztos vagyok benne, hogy sokan „ismételünk” majd, mert a Depresszió még mindig ott van a legjobb (koncert)zenekarok között, sőt, egyre csak jobb és jobb lesz, mi pedig az új évtizedre is hasonlóan sikeres albumokat és telt házas koncerteket kívánunk a bandának és persze nekünk, a közönségnek is!
 
További képekért klikk ide
 
 
Tóth Mátyás
 
Fotók: Burnout – Radó Norbi: Photoinvisible, Depresszió – Horpáczi Dávid