Bejelentkezés

x
Search & Filters

Beatrice 40: "Egy ilyen fantasztikus jubileumot így kell és így érdemes megünnepelni"



Az elmúlt hét minden kétséget kizáróan a Papp László Sportarénáról szólt: a Metallica április 5-i koncertje után néhány nappal ugyanis már egy magyar legenda, a Beatrice érkezett az Arénába, hogy megünnepelje fennállása negyvenedik évfordulóját, ami már csak az előzetesen beharangozott különféle zenei blokkok és illusztris vendégek alapján is különleges alkalomnak ígérkezett, és jó volt látni, hogy már a kapunyitás előtti órákban is szép számmal gyülekeztek a különböző korú Beatrice rajongók a zenekar pólóiban és persze az elmaradhatatlan babos kendőkkel kiegészítve, és egy-egy beszélgetésfoszlányt elcsípve sokan hosszú évek után találkoztak most ismét a zenekarnak és ennek a koncertnek köszönhetően, és szerintem már ez is magáért beszél.
 
 
A vendégzenekar szerepét a Xenon tölthette be ezen a nem mindennapi estén, ami már csak azért is érdekes és örömteli választás volt, mert nem túl sűrűn lehet őket élőben elcsípni mostanában. Persze egy ilyen alkalommal és úgy egyáltalán a Beatrice koncertek előtt nem is lenne szükség extra hangulatfokozásra, minőségi rockzenét azonban mindig szívesen hallgat mindenki, és valószínűleg a két táncos hölgy ellen sem volt különösebb kifogása senkinek, a Xenon pedig ütős bulit hozott össze, amit láthatóan élveztek a jelenlévők, akik akkorra már szépen megtöltötték a küzdőteret és a szektorokat.
 
 
Ezután némi átszerelés és pakolás következett a színpadon, de Ferót addig sem kellett teljesen nélkülöznünk, ugyanis a kivetítőkön többször is megjelent egy-egy rövid videóban, amelyekkel Beatrice cuccok beszerzésére biztatta a rajongókat. Hamarosan azonban elsőként nem ő, hanem a zenekar korai időszakának egy másik legendája, Miklóska Lajos lépett színpadra, hogy rövid beszédével megnyissa a koncertet, ami egy rövid videós átvezető után a Jerikó dallamaival vette kezdetét. 
 
A további vendégekre sem kellett sokat várni: a Nem kell-re Pásztor Anna és Pásztor Samu csatlakozott a zenekarhoz, a Motorizált nemzedéket és a Nagyvárosi farkast pedig Donászy Tiborral és Gidófalvy Attilával kiegészülve adta elő a zenekar, akik még egy közös szólót is eljátszottak a rövid blokk végén, ezzel is igazán megdobogtatva minden Beatrice rajongó szívét. A koncert során színpadra lépett még Kalapács József, Varga Miklós, Ef Zámbó István, Wahorn András és Mező Misi is, hiszen Ferónak nem titkolt célja volt, hogy egykori zenésztársai és a zenekar barátai is részt vehessenek ebben a nagy közös ünneplésben.
 
 
Negyven évből nem könnyű dalokat választani, még akkor sem, ha egy háromórás koncertről van szó. A „kötelezők” persze adottak – és a Beatrice esetében ezek listája elég hosszú – ezúttal pedig ős-Bikini, Pokolgép és A.E. Bizottság nóták is kerültek a repertoárba, csupa olyan dal, amit Feró szerzett. Ebből a sokféleségből azonban egyáltalán nem lett káosz, sőt, nagyon is jól sikerült a koncertprogram összeállítása, amelybe jó néhány olyan Ricse dal is bekerült, amit az elmúlt években nem lehetett élőben hallani a zenekartól, ennek ellenére a közönség ezeket is kívülről fújta, ami talán még magát Ferót is meglepte, aki többször megköszönte a rajongók szeretetét és kitartását, hogy ennyi év után is ilyen szép számmal alkotják a Ricse tábort.
 
A neves vendégek mellett mindenképpen említést érdemelnek a zenekar jelenlegi tagjai is, akik közül Feró után Laczik Fecó játszik legrégebb óta a bandában (idén már 24 éve) és amellett, hogy remekül bánik a basszusgitárjával, folyamatos mosolya is szimpatikus fazonná teszi, akin látszik, hogy nagy örömmel játszik ebben a zenekarban, bár ez a többiekről is elmondható. A dobok mögött már nyolc éve Feró egyik fia, Nagy Hunor Attila ül, akinek tehetségéhez a kezdetek óta nem férhet kétség, érdemes megnézni a YouTube-csatornáját is, ahol több szólója megtalálható. 
 
 
Tari Botond két éve színesíti a zenekar hangzását gitáron és billentyűs hangszereken, de az valamiért csak most tűnt fel igazán, hogy a vokálokból is alaposan kiveszi a részét és sokszor az ő hangját is hallhatjuk Feró mellett. A zenekar legújabb tagja pedig Kékkői Zalán, aki csak néhány hónapja érkezett Magasvári Viktor helyére, de az új és a klasszikus dalokat is olyan könnyedén és magabiztosan játszotta, mintha évtizedek óta ezt tenné.
 
 
Vannak bizonyos esetek, amikor talán vitatható, vagy legalábbis csodálkozásra ad okot, hogy egy-egy zenekar bevonul az Arénába koncertezni, de a Beatrice esetében szó sem lehet ilyen kérdőjelekről, ráadásul minden jelenlegi és egykori tag maximálisan megérdemelte, hogy ilyen körülmények között ünnepelhessük őket, illetve velük közösen a zenekart. Feróról pedig nehéz lenne újat mondani, 72 évesen is olyan színpadi teljesítményt nyújt, amit nála évtizedekkel fiatalabb zenészek is megirigyelnének. Jó néhány Beatrice koncerten megfordultam az évek során, különböző méretű és befogadóképességű helyszíneken és még sosem láttam a maximálisnál gyengébb teljesítményt a zenekartól, de ha ez lehetséges, most még erre is rátettek egy-két lapáttal, és ugyanez elmondható a rajongókról is, gyenge pontot pedig nem is lehetne találni az estében. Egy ilyen fantasztikus jubileumot így kell és így érdemes megünnepelni.
 
 
Tóth Mátyás
 
Fotók: Concertphoto.hu / Hantó Szabolcs