Bejelentkezés

x
Search & Filters

"Csak ki szerettem volna próbálni, helyt tudok-e állni nemzetközi közegben" - interjú Muck Évával



Muck Éva zenészcsaládba született. Eleinte klasszikus zongorát tanult, majd kamaszkori lázadásból, hirtelen ötlettől vezérelve váltott a basszusgitárra. Két évvel ezelőtt nyerte meg a Queen of Strings (Húrok Királynője) című nemzetközi versenyt, amit gitáros és basszusgitáros hölgyeknek hirdettek meg. 
 
Rockbook: - Szia Éva! Zenészcsaládból származol. Édesapád Muck Ferenc szaxofonos, édesanyád Király Éva énekesnő. Ennyi elég volt ahhoz, zeneszerető ember váljon belőled?
 
Muck Éva: - Bőséges, hiszen ahhoz, hogy zeneszerető emberré váljon valaki nem szükséges, hogy zenészek legyenek a szülei.
 
Rockbook: - Hogyan néz(ett) ki a zenészcsalád élete egy gyermek szemszögéből? 
 
M.É.: - Szerencsére sokat jártunk szüleim koncertjeire, illetve sok olyan zenét is megismerhettem, amit közvetlenül a rádiókból vagy tévé csatornákból nem hallhattam. Így sokszínű zenei ízlésünk alakult ki testvéreimmel.
 
Rockbook: - Mikor és mi volt az a pont, amikor eldöntötted, hogy zenész leszel? Egyből a basszusgitár volt az „első szerelem”?
 
M.É.: - Tinédzserként választottam egyfajta lázadásból a basszusgitárt második hangszeremként a klasszikus zongora után. A lázadás hamar átalakult szenvedéllyé, amelyben erősen közrejátszott az, hogy Szappanos Gyuri “Szapi”-nál kezdtem el tanulni. Évekig tartó motiváló és lelkesítő órái ösztönöztek a gyakorlásra, sokat köszönhetek neki.
 
Rockbook: - A szüleid mennyire támogattak benne, hogy a zenei pályát válaszd?
 
M.É.: - Mindig is fontos volt nekik, hogy szeressem a zenét és lehetőleg zenéljek valamilyen hangszeren, és a döntéseimben mindig támogattak. Mai napig kapok építő jellegű kritikát tőlük és tanácsokat.
 
Rockbook: - Milyen előnyökkel, ill. hátrányokkal jár a karrieredben, hogy neves előadók gyermeke vagy? 
 
M.É.: - Óriási előnynek tartom azt, hogy szüleim zenészek. Számtalan zenészismerős és barát közelében nőttem fel, gyerekkorom óta zenét hallgatok, korán megtanítottak zenét hallgatni. Ezen kívül szüleim mindig megosztják velem tapasztalataikat, főleg ha bizonytalan vagyok bizonyos szituációkban, vagy ha teljesen új és ismeretlen számomra a terep. 
 
Rockbook: - Mesélnél az első nagyobb sikeredről/sikereidről?
 
M.É.: - 2015-ben megnyertem a “Queen of Strings” nevű nemzetközi versenyt basszusgitár kategóriában. Az elismerés után elkezdtem saját számokat írni.  2017-ben jelent meg első önálló nagylemezem ‘Bassology’ címmel a Cseh Tamás Program (ma: Hangfolgaló Program) támogatásával, amiben a pop, neo-soul, jazz és hip-hop stílusok keverednek.
 
 
Rockbook: - Mely zenészek vannak rád a legnagyobb hatással?
 
M.É.: -  Basszusgitárosként talán alapvető és egyben kikerülhetetlen Jaco Pastorius, akinek a gyakorlatai és számainak gyakorlása igen nagy technikai tudást ad. Kifejezetten szakmai előadókon kívül egyébként nagyon sok féle stílust szeretek. Az ismertek közül hatással van rám a mai napig például Michael Jackson zenéje, ezen kívül Brian Culbertson funky-rály bármikor felvidít, de a kevésbé ismert neo-soul/indie-rnb műfajt képviselő előadókat nagyon sokat hallgatok, ilyen például Anderson Paak, Lion Babe, FKJ, és még sorolhatnám…
 
Rockbook: - Vannak műfaji korlátaid? Melyik stílus(ok)ban tudsz a legjobban kiteljesedni? Hol a határ?
 
M.É.: - Leginkább a hiphop, soul, rob, funky műfajok állnak hozzám közel. Azt gondolom, ezekben tudok a legjobban kiteljesedni.
 
Rockbook: - 2015-ben megnyerted a „Queen Of Strings” nevű amerikai tehetségkutatót, ahol megválasztottak a világ legjobb női basszusgitárosának. Miként jött maga a lehetőség, hogy elindulj a megmérettetésen?
 
M.É.: - Régóta követtem már Nik West tevékenységét, és ő hirdette meg a versenyt a Facebook oldalán, amire szinte egyértelmű volt, hogy nevezek. Nem vertem nagy dobra, csak ki szerettem volna próbálni, helyt tudok-e állni nemzetközi közegben. Egyébként Bevallom, hogy nem igazán szeretem, ha a verseny megnyerését a “világ legjobbja” címmel azonosítják. Amióta rám ragasztották, harcolok ellene. Megértem az újságírók logikáját, miszerint a „legjobb” címkére harapnak rá az olvasók, illetve, ha valaki nemzetközi versenyt nyert, automatikusan a világ legjobbjává teszik, de ez nem olimpia vagy matematika verseny volt. A zenében ezt nem lehet fekete-fehéren bebizonyítani és lemérni, hogy ki a legjobb. Ilyen szerintem nincs is, vagy ha van, az nem én vagyok.
 
Nik West és Orianthi azt mondta, hogy a 900 jelentkező közül az én produkcióm tetszett nekik a legjobban, és ezért nyertem meg a versenyt. Muck Éva vagyok, a karrierem elején, és tisztában vagyok vele, hogy hol a helyem, és mennyit kell még fejlődnöm a zenélésben.
 
Rockbook: - Amerika, rengeteg remek zenész. Mégis hogyan kell elképzelni egy ilyen tehetségkutatót?
 
M.É.: - Ez egy online tehetségkutató volt, ahol világszerte bárki beküldhette a videóját. Első körben közönségszavazattal jutott tovább a 20 legjobb, aztán aki bekerült a körbe, annak nevezését többek között Nik West, Orianthi és Jennifer Batten értékelte.
 
Rockbook: - Mennyire volt erős a mezőny?
 
M.É.: - 900 versenyző küldte be a világ különböző pontjairól a videóját, bevallom, nem néztem végig mindet. :P
 
Rockbook: - Mit profitáltál az első helyből? Érkeztek ennek köszönhetően megkeresések?
 
M.É.: - Egy jó nagy adag motivációt kaptam ahhoz, hogy újult erővel és hozzáállással folytassam a gyakorlást és a zenélést, valamint a verseny megnyerése adott löketet ahhoz, hogy elkezdjek saját számokat írni.
 
Rockbook: - 2017. elején jelent meg a ’Born Free’ című EP-d. Mesélj róla! 
 
M.É.: - Az EP óta júniusban megjelent a nagy lemezem is Bassology címmel. A lemezen mind a saját számok, mind a feldolgozások elég különbözőek, szerettem volna megmutatni a basszusgitárt és magamat is minél több oldalról. Imádom a hip-hop-ot, a funkyt, ami a Born Free, It’s Miller Time és Hypnose számoknál észlelhető. Ezen kívül a jazz műfaja is nagy örömet tud okozni számomra, a lemezen a Bilbao című dal áll a legközelebb ehhez a műfajhoz. Ezt a dalt ifj. Kaszás Péterrel egyszerre játszottuk fel a stúdióban, ami rendkívüli élményt nyújtott, elképesztő érzés ilyen nagyszerű zenésszel játszani.
 
 
Rockbook: - Hogy fogadta a közvélemény?
 
M.É.: - Mivel rétegzenéről van szó, nem voltam naiv elvárásaim, hogy nagy tömeg fog rákapni. A szakma azt érzem, jól fogadta. Az ínyencebb közönség is elégedett vele.
 
Rockbook: - Új zenekarod a Jar Of Soul. Mit lehet róla tudni?
 
M.É.: - A Jar of Soul formáció három egészen más zenei közegből érkező zenész találkozásából született. A zenekar stílusát a soul, hip-hop, funk és r&b műfajok határozzák meg. Saját számaink mellett a Bassology c. lemezemről dolgozunk át számokat a Kovács Réka énekesnővel és a Géczy Viktor gitárossal. Nagyon szuper az összhang köztünk, nagyon kíváncsi vagyok, mi vár ránk.
 
Rockbook: - Következő lépés? Jövőbeni tervek?
 
M.É.: - A szóló projektem mellett a Jar of Soul nevű zenekaromból szeretnék minél többet kihozni, koncertezni, számokat írni.
 
Rockbook: - Hol találkozhatunk veled legközelebb?
 
M.É.: - Az a megtiszteltetés érte a Jar of Soul nevű zenekarunkat, hogy először nem máshol, mint Nagy Ádám Wörk projektjének vendégeként mutatkozhatunk be január 12-én a Gödör Klubban Budapesten (Facebook esemény itt!), úgyhogy “ottali”! :)
 
Rockbook: - Köszi az interjút!
 
 
 
 
Támogatónk a Hangfoglaló Program.