Darabokra hulló idő - Kontrollzé: 'Esse Sine Lumine' lemezkritika
Vannak zenekarok, amelyek nem a reflektorfényben építik fel a saját világukat, hanem csendben, következetesen haladva formálják a hangzásukat és mondanivalójukat. A Kontrollzé több mint két évtizedes pályafutásuk során a kezdeti alternatív rock gyökerektől eljutottak egy sokkal rétegzettebb, elektronikával átszőtt hangzásig, miközben végig megőrizték azt az őszinte, gondolatébresztő attitűdöt, ami miatt már a kezdetektől érdemes volt rájuk figyelni. Az Esse Sine Lumine nemcsak egy újabb állomás a diszkográfiájukban, hanem egyfajta lenyomata is annak az útnak, amelyet az évek során bejártak.
Van szerencsém a Kontrollzé zenekart már a 2004-es alapítás óta ismerni. Akkor még karcagi központúnak számítottak, 3 taggal. Ebben a felállásban készítették el debütáló albumukat (Wavok). Következő lemezük, a „A reklámok szünetében” 2009-ben jelent meg, és ingyenesen letölthető a zenekar weboldaláról. A gitáros, Szakáll Csaba időközben távozott a bandából, ezzel a koncertezés megszakadt, de az élet nem állt meg. A Nagy Ferenc-Kutrás Csaba duó rendszeresen jelentkezett hangulatos, de rövidebb anyagokkal, majd 2022-ben egy újabb lemezzel (Bezár). Az immáron kétbázisú (Budapest, Karcag) Kontrollzé 20. születésnapjára nem ünnepi koncerttel, hanem egy friss albummal nyitottak pezsgőt. A felvételek, keverés, master 2025 tavaszán a Nortyx hangstúdióban készültek Tornai Zsolt és Tóth Péter közreműködésével. Az Esse Sine Lumine címre keresztelt album végül 2025. októberben jelent meg szerzői kiadásban.
Az alternatív rock stílusból indulva egyre mélyebben beleásták magukat a zenéjükban már a legkorábbi időszakban is használt elektronikus megoldásokba. A legújabb lemezük talán melankolikus alter-electropopnak mondható, bár éppenséggel ezen található a zenekar történetének legdurvább zúzása is (lásd alább).
Az eddiginél sokkal hangsúlyosabb elektronika első hallásra furcsa volt, de könnyen meg tudtam vele barátkozni, mert szerves egészét képezi az egésznek, bármelyik dalról is van szó. Kutrás Csaba már nem csak szoftverekkel rakta össze az electro részeket, hanem bizony elővette az analóg szintetizátorokat is. A gitár inkább kiegészítő, de helyenként nagyon fontos szerepet kapott. Nagy Ferenc énekhangja őszinte és jellegzetes, mint mindig. Kun Ádám és Mulicz Ferenc vokáljai szépen kiegészítik, a szövegek pedig költői képekben adják vissza az élményeket és a gondolatokat. Néhány visszatérő elem, mint például az ég, a szél, a szürkeség vagy a felhők segítenek kicsit eligazodni, de egyben szabadságot is nyújtanak, hogy ki-ki a maga szája íze szerint értelmezze a hallottakat. Én központi témának érzem a veszteséget és a reményt, az elmúlást és a szabadságot, illetve az öregkort (amitől a zenekar tagjai még messze vannak, bár mint mindannyian, napról napra közeledünk hozzá).
Van sok olyan dal, ami a lendülete miatt akár táncolható is. Rögtön az első dal például ilyen. Az Ócska idő tökéletes indítás szép gitárdallammal és finom billentyű-kiegészítéssel. Egy igazán modern popos refrénben kiteljesedve ragadja meg a vihar utáni csendet, ami egy otthoni veszekedés, vagy egy nehéz kérdés megbeszélése után beáll, és az ember úgy érzi tőle, hogy ottragadt a régi, ócska időben. A második szám (Mi a terv?) egy nyitott kérdés, ami végül nyitva is marad, de útközben kellemesen alternatív zenét és ötletes dobritmusokat kapunk (a verzéről refrénbe vezető rész, amiben a ritmus megfordul, különösen jól sikerült). A lemez egyetlen klipes nótája, a Zászlók az egyik legmeglepőbb szerzemény a lemezen. Borongós a téma is, a zene is, a depresszív hangulat viszont a középrészben tombolássá válik, még egy extrém metal szösszenetet is kapunk a Vale Of Tears-énekes Mulicz Ferenc vendégtorkából, zúzós gitárokkal. A vokálok nagyon sokat hozzátesznek a refrénhez, ami kicsit feloldja a versszakokban megjelenő tehetetlenség érzését.
A Közeleg lassan lopakodó elektronikával indul, pulzáló minimállá válik, majd a billentyűs rész oldja az éneknek köszönhető feszességet. Belecsempészték a Trónok harca sokat emlegetett "Közeleg a tél" mondatát, a zene pedig olyannyira nagyívű, kissé misztikus, hogy még a Unique-nak is jól állt volna. Remek szimbolika, hogy a dal végén a zene fokozatosan tompul és halkul, ahogy az élet is lassan menetel a fekete fény felé. A következő dal megint egy éles stílusváltást hoz. Darkos gitáros kezdés után egy lendületes, magával ragadó dallamot kapunk, a verzék pedig csak felkészítenek az igazán pörgős refrénre, ami akár electro-goth is lehetne. Az énektéma oldja a borús zenét. A refrén torzított dobeffektje nagyon erőteljes, más, mint a többi dalban. Olyan az egész, mint amikor az emberből kiszakad a frusztráltság, mert Nincs jel, elmúlt az erő, az angyal leesett az égből. Itt is tökéletesen passzintották a zárást, a darabokra hulló idő emlegetéséhez tökéletesen illik a törést imitáló effekt. Szinte látom magam előtt az időszilánkokat szétszóródni. A Zászlók mellett a Hazaértél a lemez másik csúcspontja számomra. A markáns gitár, a törzsi huhogást idéző vokálok, a gyors ritmusú ének mind-mind nagyon megfoghatóvá teszi ezt a feszes, középtempós dalt. Az itt bevetett énekeffekt ad egy plusz kraftot, a végén az ének egyenesen robotszerű kántálássá válik. Utána pedig az angyalok kara szép szintiszőnyeggel fogadja a rettegés sötétségéből hazaérőt. Megható, drámai befejezés.
Ahogy az ötletesen elkészített borítóképen (Csiffáry Zsuzsanna és Pete Norbert munkája), úgy a dalokban is maga az ember van középpontban, és körbeveszik színes vagy szürke tárgyak, események, érkezik valahonnan és tart valahová. Mindezek megélésének a művészetét hallhatjuk, a lemez címe (magyar fordításban "Fény nélküli lét") pedig figyelmeztet arra, hogy ha nincs, ami megvilágítja az utunkat, akkor csak az idő telik, az élet viszont ennél többet ér.
Az Esse Sine Lumine albumot ajánlom mindenkinek (itt meghallgatható), aki szereti a modern, változatos alternatív rockot, ami nem nélkülözi az elektronikus hatásokat.
Az album dallistája:
1. Ócska idő
2. Mi a terv?
3. Zászlók
4. Közeleg
5. Nincs jel
6. Hazaértél
A Kontrollzé tagjai:
Kutrás Csaba: billentyűs hangszerek, basszusgitár, szövegek
Nagy Ferenc Attila: ének, gitárok, szövegek
A lemezen közreműködtek:
Vokálok: Kun Ádám, Mulicz Ferenc
Tonka Zoltán
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
