Bejelentkezés

x
Search & Filters

Deák Bill Gyula - Interjú a legfeketébb hangú fehér énekessel



Ikon, mondhatni legenda. Bármerre is jár, ott mindenki tudja, hogy fel kell készülni az igazi, hamisítatlan Kőbánya Bluesra. Egy április 12-én tartott koncerten beszélgettem a „blues királyával”, Deák Bill Gyulával a múltjáról, jelenéről, és arról is, hogy így, a betegségét tekintve hogy tervezi a jövőt, mik a céljai, elvárásai.

Rockbook: Elsőként is, bemelegítőnek: Hogy értékeled a mai koncertet?

Bill: Jól éreztem magamat. A közönségnek is tetszett úgy érzem.

Rockbook: Hírhedt tény, hogy te vagy az egyik leghitelesebbnek tartott énekes a magyar rockiparban. Mit gondolsz, mitől látja ezt a közönség?

Bill: Nem igazán tudom. Ezt tőlük kellene megkérdezni. Én ugyan olyan vagyok, mint ezelőtt a 80-as években, és nem változtam semmit. Gondolom, hogy ezért. Mert nem lettem celeb. Ugyan az vagyok, mint aki voltam.

Rockbook: Fiatal zenészekkel dolgozol, mégis sokan megfordultak már nálad. Ennek mi az oka?

Bill: Hát ennek nincs oka. Az van, hogy mindig kell frissíteni. Ott van az Eric Clapton, aki mindig cserélgeti az embereket. Meg hát azért mert az emberek furcsák, és ezért csinálni kell bizonyos dolgokat. Szóval kell frissíteni, mert a frissítés jó dolog, és egyre több a tehetséges ember, akiknek helyet kell adni. És annak, aki nem tud beilleszkedni, vagy nem úgy áll ehhez a dologhoz, azt le kell cserélni. Vagy van olyan is, aki egyszerűen belefárad mindebbe.

Rockbook: Biztos voltak gyermekkorodban, és fiatalkorodban olyan emberek akik inspiráltak. Kik voltak nagy hatással az eddigi életedre?

Bill: Mire gondol, magyar vagy külföldi?

Rockbook: Lehet mindkettő.

Bill: Hát a magyarok közül a Radics Béla meg az Orszánszki Jackie, Bencsik Samu, Lakatos Bögöly Béla, aztán a többiek közül Janis Joplin, Jimi Hendrix. Akit szeretek az mind elmegy, Chris Farlowe a Colosseumból. A Colosseum nagyon sok zenéjét szeretem. De meghallgatok én a metáltól kezdve mindent. Mindenben van valami jó. Például meghalt pár éve az egyik kedvenc énekesem Ronnie James Dio, és hát nagyon sajnálom.

Rockbook: És a mai zeneiparban kik azok akiket elismersz, vagy akikre azt mondod, hogy belőlük még lehet valaki? Itt is mondhatod nyugodtan a külföldieket is.

Bill: Hát itt is azt mondhatom, hogy mindenbe van valami jó. Külföldön mindig vannak, akik valamit nagyon jól csinálnak. Persze nem minden zene tetszik nekem. Nem mindent hallgatok szívesen, csak azt, ami jó.

Rockbook: Tudjuk, hogy sohasem volt könnyű dolgod a médiával, mégis hihetetlen sikereket értél el. Mit gondolsz, ez minek köszönhető?

Bill: Valószínű annak, hogy szeretnek az emberek. És ez nagyon jó dolog, mert hát azért leraktam már egy pár dolgot az asztalra. Játszottam sok rockoperában, például a Jézus Krisztus Szupersztárban, az Attila isten kardjában, akkor a Zúgjatok harangok, a Költő visszatér. Ezek alatt sok emberrel dolgoztam együtt, például a Koltay Gáborral, és sok olyan emberrel akiket szeretek. Az előzőre visszatérve, nagyon szeretem a Joe Bonamassát, szerintem ő most a legjobb gitáros, meg az ACDC-t Bár a Bon Scott-tal jobb volt.

Rockbook: Szeretett kincsed Kőbánya, és büszkén viseled, hogy innen jöttél. Soha nem volt olyan, hogy elfelejtsd ezt?

Bill: Hát laktam 5 évig Újpalotán. Aztán visszamentem, hogy közel legyek az édesanyámhoz, aki két évre rá meghalt sajnos. De én ott lakom, ott érzem jól magam.

 

Deák Bill Gyula - Üvöltsön a szél

 


Rockbook: Gyerekként is énekes akartál lenni?

Bill: Nem. Soha nem akartam énekes lenni. Előtte focista akartam lenni, imádom a focit a mai napig. A példaképeim Puskás meg Hidegkuti voltak, a nagy Aranycsapat. Aztán 11 éves koromban egy műhiba miatt elvesztettem a lában, és bejött a beatzene Magyarországra, a Beatles meg a Rolling Stones, és elkezdtem énekelgetni. Mondták, hogy jól ordibálok, hogy jó hangom van, és így kezdtem el az egészet.

Rockbook: És most kik a kedvenc focistáid?

Bill: Nekem Messi.

Rockbook: Hogyan döntöd el, hogy miket tetováltatsz magadra?

Bill: Hú hát az csak úgy jött. Már nagyon régen tetováltattam. A Hendrix volt az első, meg vannak itt koponyák is, és egy időben gondolkoztam a Radicson is.

Rockbook: Ugyebár volt az a bizonyos infarktusod. Ez milyen hatással van a mostani életedre?

Bill: Például már nem zabálok annyit, nem iszok annyi töményet, és még ilyen hülye dolgok. Száraz vörösbort iszok és odafigyelek. Tornázgatok, sétálgatok meg súlyzózom. Most 20 kg-ot ledobtam például.

Rockbook:  A betegséged után nagyobb körülötted a felhajtás. Ezt hogyan viseled? Vagy ez már lecsengett?

Bill: Hát ez természetes dolog, ha az emberrel történik valami. Van, amikor egy kicsit jobban fel is fújják. Mikor bent voltam, nem is nagyon törődtem ezzel a dologgal, de aztán mikor kijöttem nagyon jólesett, hogy az emberek mennyire aggódtak, meg imádkoztak, meg jókívánságokat küldtek. Ez azért sokat segített a felgyógyulásban, és nagyon jó érzés volt.

Rockbook: Vallásos vagy?

Bill: Igen hiszek istenben.

Rockbook: Mit jelent számodra az a siker, amit eddigi életed alatt elértél?

Bill: Amit elértem annak örülök, hiszen nem mindenki érheti ezt el Magyarországon. Ezt mind magam értem el, persze a szüleim segítségével. Mert megvették anno a Regent erősítőt meg egyéb ilyen hülyeségeket, de hát ezt én magamtól értem el, és erre nagyon büszke vagyok. Persze a barátaim is ott voltak, amikor segítség kellett, meg én is segítettem nekik. Ez ilyen kölcsönös dolog volt.

Rockbook: Az eddigi életed hogy értékeled? Elégedett vagy, vagy vannak olyan dolgok, amik nem sikerültek, vagy még véghez szeretnéd őket vinni?

Bill: Hát persze hogy voltak, hiszen nem lehettem futballista, pedig az akartam lenni. De hát még van egy pár év, és ez alatt össze szeretnék hozni pár dolgot. Csinálni még egy pár jó lemezt, pár jó dologban részt venni, valami kimagasló dolgot csinálni. Van egy szép unokám, 17 éves lesz most április 16-án, Deák Bill Gyulának hívják, és hát nagyon jól elvagyunk. Illetve tervbe van véve majd ősszel vagy télen egy nagy koncert.

Rockook: Köszönöm szépen a beszélgetést!

 

Deák Bill Gyula - Rossz vér

 

 

 

 

Papp Niki
 

Címkék: 
Deák Bill Gyula