Bejelentkezés

x
Search & Filters

Egy Angliában élő magyar blacker, aki eddig 32 bandában fordult meg



Akik a tényleges undergroundban jártasak idehaza, azoknak nem kell bemutatni az interjúalanyt. Khrul olyan formációkkal hozható összefüggésbe, mint a Funebre, Ater Tenebrae, Witchcraft, Siculicidium vagy a Drünken Bastards. Meg még két tucat egyéb zenekart írhatnék ide. A Nocrul egy hét éve alakult duó, ahol a hasonlóan pikáns pedigrével bíró énekes – Noctis – a társa. Kiadónk az NGC Prod a zseniális tavalyi lemezüket az All Mortal Creatures Must Die-et jelentette meg, ez a jelen beszélgetés apropója.
 
Rockbook: Korán kezdted a zenélést dobon. Hogyan jött a többi hangszer és mikor?
 
Khrul: Valóban, a dob iránti érdeklődés 6-7 éves koromban kezdődött, de elektromos gitár akkor volt a kezemben először, amikor megismerkedtem Padre-val és elindítottuk a Shadowthrone-t, 17-18 évesen. Egyrészt megtetszett a dolog, másrészt Padre-ban kezdett csökkenni a zenélési kedv, így egyre többet gitároztam, amiből aztán következett a dalírás. Végül is azért kezd el játszani az ember több hangszeren is az érdeklődésen kívül, mert vagy nem talál hozzá hasonlóan elhivatott embereket, vagy olyanokat, akik olyan zenét és úgy akarják játszani, mint ő – ez a kompromisszum készség hiányának és az elhivatottság keveréke.
 
Rockbook: Milyen hangszerekkel dolgozol, mik azok a részek, amik élőben mennek fel a lemezekre, és hol használsz VSTi-ket?
 
Khrul: Ez zenei produkciótól függ. Egy zenekar esetében minden élőben ment fel, nem volt semmi virtuális hangszer. A stúdió zenekarok és a session munkák esetében volt élő és vst dob is. A saját dolgaimnál csak a gitárok fizikai hangszerek – nem győzném pénzzel és idővel bevásárolni minden hangszerből és rohangálni felvenni. Többnyire lekottázom midi-be a dolgokat, amire ráeresztem a vst-t, de néha a midi billentyűn zongorázom a kívánt részeket. Nem vagyok márkahű, igyekszem felmérni, mire van szükségem és megtalálni hozzá a legmegfelelőbb és elérhető árú felszerelést. Schecter, Cort és Ibanez gitárjaim voltak – utóbbi áll a legjobban kézre. Felvenni Cubase-t használok már a kezdetek óta, vst-ből pedig a névtelen ingyenestől a fizetős prémiumig mindenfélét. Dobból meg tucatnyit szétvertem – ott volt a legkevésbé mérvadó a márka; a bőr meg az ütő sokkal többet nyomott a latba játszhatóság, hangzás tekintetében, mint a név.
 
Rockbook: Hová helyeznéd a Nocrult a jelenlegi zenei palettán, illetve van-e kitűzött cél előttetek?
 
Khrul: Zeneileg a black metal evolúció közepére helyezném – nem raw, de nem is progresszív. Funebre-vel mindig előre akartam haladni, így előfordult, hogy ha volt egy jó riffem, de az egy korábbi érához passzolt inkább, akkor nem használtam fel. A Nocrul-lal ennek a hozzá állásnak a hátulütőjét akartam kiküszöbölni - tudatosan megmaradni egy adott zenei keret között, a változatosságot a hangzás, koncepció, hangszerek közötti egyensúly variálásával elérve. Nem eredeti akarok lenni, hanem egyszerűen jó dalokat írni. Ezen belül viszont ötletes, érdekes megvalósításra törekszem, ami szerintem eddig sikerült, mert eléggé eltérőek az anyagok ahhoz, hogy ha az egyik tetszett, lehet, hogy a másik nem fog, mégis egyértelműen Nocrul mindkettő. Cél nincs, a zene szeretete hajt.
 
A teljes Nocrul 'All Mortal Creatures Must Die' lemez itt meghallgatható egyben:
 
 
Rockbook: A black metal színtér mennyire veszi a lapot veletek kapcsolatban? Gondolok itt arra, hogy egyrészt kemény alapokra épül a zene, viszont harmonikus a megszólalás, plusz emellett egy fantáziavilág szolgáltatja a témát a szövegekhez.
 
Khrul: A PR mindig is a gyenge pontom volt – ehhez se érzékem, se türelmem, úgyhogy igen kevés ember tud a Nocrul-ról – kb. 10.000 online elérése van eddig. De ahogy a netes felületeken látom, akikhez eljut, a nagyobb részének tetszik a dolog. A Warhammer világa meg elég népszerű metálos körökben is, úgyhogy a koncepcióval nincs gond. Ez nem az idealizált jó-rossz párharcáról szóló könnyed kikapcsolódás, mint a szuperhős filmek. A remek atmoszférának és igényes nyelvezetnek köszönhetően még jobban rá lehet döbbenni a mi világunk aljas és gyűlöletes nyomorúságára, mintha megnéznénk egy híradót. De a Warhammer univerzumban legalább vannak tökös karakterek, akiknek köszönhetően legalább van remény egy tisztességes, jobb jövőre. Lassan már ott tartunk, hogy ha fegyelmet, tisztességet és elhivatottságot akarok tanítani egy mai gyereknek, akkor egy űrgárdistát kell példának állítanom elé, mert a mi világunkban alig maradt már ember vagy intézmény, akitől és ahol ezt megtanulhatná. A káosz követőinek jellemrajza meg annyira parádés, hogy sokkal jobban átadja a gonoszban rejlő valódi veszélyt és a gyűlölet mélységét, mint a legdurvább hittan óra, amikor a Sátánnal rémisztgetnek.
 
Rockbook: Hogyan oszlanak meg a zenekari tevékenységek közted és Noctis között?
 
Khrul: Úgy, hogy megírom a zenét és a szövegeket, átmegyek Noctis-hoz, megmutatom neki, mit hova kell énekelni, ő meg kitalálja a hogyant. Az igaz, hogy én többet foglalkozok egy-egy lemez elkészülésével, de ének nélkül akkor is csak egy 50%-os, instrumentális anyag lenne, illetve Noctis nélkül a Nocrul nem lenne az, ami. Eleve azért találtam ki, hogy ismét együtt zenélhessek vele.
 
Rockbook: Mi a helyzet koncertfronton? Tudom, hogy két országban éltek, de van-e ezzel kapcsolatban terv, illetve mennyire tartod ezt fontosnak?
 
Khrul: A távolság még hagyján, de én is azok közé tartozom, akik a színpadon töltött időt nagyon élvezik, de minden mást előtte és utána rühellek. Bár így 40 körül már egyre több arcot találni, akiknek nem a rock'n roll körül forog egy zenekar mibenléte, úgyhogy ha lehetne, biztos, lenne koncert. Egy zenekar életképességének szempontjából a koncertezés a legfontosabb dolog. Épp ezért van az, hogy a stúdió formációk általában 2 tagból állnak, jól elvannak, egy zenekar esetében viszont ha nem tud koncertezni, hamar lelépnek a tagok és földbe áll a banda. Hiába ír valaki jobb zenét a négy fal között, mégis az fogja vinni valamire, aki az utolsó kultúrházba is elmegy zörögni. Persze ez csak akkor fontos, ha a zenélésen túl meg is akarod mutatni magad és testközelből megélni valamiféle sikert, elismerést.
 
Rockbook: Benne voltatok Noctissal a Klaan kultúrkörben, ha fogalmazhatok így. Azóta lement sok év - egy-két évtized. Mesélnél egy kicsit az akkori időkről? Sokakat izgat ez a jelenség...
 
Khrul: Én nem tudok róla, hogy bárkit is izgatna, de egyébként pont én vagyok az, aki erről a legkevesebbet tudja mesélni. Abban az időben engem csak és kizárólag a zenélés, a gyakorlás érdekelt. A többiek a próbákon kívül is rendszeresen összejártak, elmentek ide-oda, én meg még a próbák szünetében sem mentem ki a teremből, hanem gyakoroltam. Úgyhogy én csak azt tudom mondani, hogy kurva jó volt együtt zenélni, összetartó volt a társaság. Egyszerűen a korral fellépő új kihívások, lehetőségek, kötelezettségek következtében széledt szét a társaság egy része, de a kemény mag még most is létezik.
 
Rockbook: Van a Nocrul mögött bármiféle ideológiai töltet?
 
Khrul: Szerencsére nincs. Utálom mind a fizikai, mind a mentális röghöz kötést. Nagyon vékony a határvonal az elv és a szűklátókörűség között; élj a magad elvárásai szerint, de ne akard megmondani másnak a tutit. Zenében én mindig is hangulatokat, érzéseket akartam közvetíteni, véleményt alkalmanként igen, de okosságokat nem megfogalmazva – főleg, hogy tudom, nem olvastam el a minimális mennyiségű könyvet sem semmilyen témában, hogy felelősen nyilatkozzak róla és mögé álljak.
 
 
Rockbook: Összesen hány zenekarban vagy jelenleg aktív? A Metal Archives 32 helyen említ meg téged.
 
Khrul: Tényleg? Én olyan 23 körül számoltam – persze egy Metallica tagság többet érne, mint akár a 32. Amivel jelenleg aktívan foglalkozom: Assur, Funebre, Militia, Nocrul. Elvileg a közeljövőben lesz némi session tevékenységem a The Konstellation-ben, illetve a lengyel Black Altar-ban.
 
Rockbook: Ha publikus, rákérdeznék, hogy miért döntöttél úgy, hogy Angliába költözöl?
 
Khrul: Hát főleg mert a haverom a magyar Lidl-ben egyszerű alkalmazottként többet keresett, mint én tűzoltóként. Ez gyerekkori álom meló volt, de a megélhetés hiánya rémálommá tette. Ezen kívül viszont nem érdekelt semmi, illetve tök mindegy, mit kell dolgoznom – és akkor ezt akár külföldön is megtehetem több pénzért. Angliában már voltak ismerősök, úgyhogy miért ne. Van semleges melóm, megélek belőle, semmi okom, hogy ne maradjak itt.
 
Rockbook: Figyelve az aktivitásodat, egyfelől rejtőzködő életmódot élsz, másrészről pedig erős promóciót tartasz fent a zenei dolgaidért. Létezik határ, amin túl már nem érdemes ebbe belemenni?
 
Khrul: Én is csak egy átlagember vagyok – sőt, átlag alatti, mert nem nagyon mozdulok ki. Egyrészt nincs bennem semmi érdekes, másrészt engem nem lehet meghallgatni, de a zenémet igen, és ezen keresztül jobban el tudom mondani, amit akarok, mintha beszélgető esteket szerveznék - egyértelmű hát, hogy a zenei dolgaimat promotálom és nem magamat. Ráadásul a művészet az embernek csak egy részét fejezi ki, így aztán értelmetlen és hazug dolog személyi kultuszt építeni.
 
Rockbook: Az előző kérdéshez kapcsolva szerinted mi a jövő egy zenekar vagy akár egy egyszemélyes alkotó számára?
 
Khrul: Zenekar számára az, amit pl. a Behemoth és Sabaton csinál: rendszeres színpadi és közösségi média jelenlét, ötletes, profi videók és minőségi, hatalmas merch. Bármelyik hiányzik ezekből, csak egy névtelen senki maradsz – úgyhogy az egyszemélyes alkotók számára semmi esély, hogy említésre méltó ismertségre és követőkre tegyenek szert. Persze a zenei minőségnek, hitelességnek ehhez semmi köze, de aki a zenélést teljes egészében akarja megélni, annak egy kitartó zenekarra, rengeteg pénzre, és a magánélet teljes feladására lesz szüksége.
 
Rockbook: Ha úgy érzed, kimaradt valami, tegyél fel magadnak kérdést nyugodtan (és válaszold meg)!
 
Khrul: Mi a helyzet Assur, Funebre és Militia ügyben? Assur következő lemeze fel van véve zeneileg, Rajna Péter már dolgozik a szövegeken és az éneken. Funebre dalokat folyamatosan veszek fel 2010 óta, csak nem jelentetem meg, mert sehogy sem vagyok elégedett a hangzással, így újra meg újra felveszem, amikor szert teszek valami új berendezésre - de előbb-utóbb csak elunom és kiadok valamit. Milita is kész van már vagy éve, de már nem tetszik, úgyhogy inkább új dalokat írok – szerencsére Lédeczy Lambert továbbra is benne van a dologban, úgyhogy ennek is lesz folytatása. Ami pedig a Nocrul-t illeti, a következő lemezhez már csak az éneket kell felvenni – valamikor év vége felé tervezzük. Addig is az érdeklődők beszerezhetik az aktuálisat CD-n, 6 oldalas digisleeve kiadásban a magyar NGC Prod-tól.
 
A kiadvány az NGC Prod felületein megrendelhető: NGC Prod honlap, NGC Prod Bandcamp.
 
Khrul elérhetőségei: Facebook, Bandcamp
 
Támogatónk az NKA Hangfoglaló Program.