Bejelentkezés

x
Search & Filters

Elözönlötték a földöntúli lények az Akvárium klubot - Bohemian Betyars, Csaknekedkislány koncertbeszámoló



Október 31-e akármennyire is próbált átlagos keddként meghúzódni a budapesti éjszakában, a számtalan Halloween parti és koncert kínálat akaratlanul is hatalmas ünnepnappá avanzsálta. Fél 8-ra, (mint az várható volt) elözönlötték a vámpírok, csontvázak, Jokerek, zombik, és a különféle véresre tépett, horror filmekből ismert kislányok, meg más, földöntúli lények az Akvárium klubot.

Kisebb döccenőkkel, de végül sikerült bejutni a NagyHall-ba, ahol a hangulatot fokozván körben foszforeszkáló csontvázak, sírkövek, szellemek, pókhálós hangfalak, szarkofág, és uv csövek teremtettek sejtelmes hangulatot, a színpadon pedig ekkor már a cseppet sem ijesztő, virágos ingekben feszítő Csaknekedkislány zenekar tagjai álltak.

 

 

Talán az egyetlen morbidnak mondható daluk, a Falábú nő volt. Persze ez nem szemrehányás! Magukról azt mondták, ők ilyen „szerethető pupákok”, és ezzel azt hiszem nem is lehet vitatkozni. Fantasztikus hangulatot teremtettek, igyekeztek pörgetni az estét, egyre feljebb és feljebb húzni a hangulatot. Meglepetésként, kedvezve a közönségnek, még egy feldolgozást is eljátszottak a Bohemian Betyars –tól. Majd ezután az “egyetlen igazi szerelmes számunk, a többit csak úgy kitaláltuk“ jött, ez volt a Zenekar címre hallgató daluk. Továbbá elengedhetetlen része volt a tracklistnek a Haldokló vitéz, a Tihany, amit szinte egy emberként énekelt már a közönség, illetve végül, de persze nem utolsó sorban a Három férfi elnevezésre hallgató dal-trilógia.

 

 

Ebbe a felfokozott hangulatba érkezett meg a Bohemian Betyars zenekar, és míg öltözetben a Csaknekedkislány a virágos ingek, a Bohemian Betyars inkább a halloween-i jelmezek mellett döntött.

Azt hiszem ennyi húsevő szörny és hasfelmetsző Jack között most már én is tartozom egy kitárulkozással: ez volt az első Bohemian Betyars koncert, amire eljutottam. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne hallgattam volna előtte rojtosra az internet bugyraiban fellelhető összes tracket, de azért azzal nem számoltam, hogy már a zenekar megjelenésével lányok százai fognak az első sorba özönleni, felborítva ezzel mindent és mindenkit.

 

 

Összesen huszonkét szám szerepelt a tracklistán, ebből hősiesen az első hármat hallgattam végig elől, majd végül úgy döntöttem, hogy a hangpult mellől folytatom a koncertet…és mennyire igazam volt! Persze ez nem nagy felfedezés, mindig is köztudott volt, hogy ott szól a legjobban a koncert, minden ahhoz a ponthoz van igazítva, de szinte leírhatatlan, mennyire szépen kivált helyenként a trombita, a hegedű és milyen jól szólt egyben is a zenekar.

Szépen kúszott fel a hangulat egész este, annyira, hogy kb. az ötödik dal, a Józanodó alatt már body surf-öltek is páran, de a tánc és az éneklés mindvégig kitartott. És, ha már nekik is kedveskedtek egy feldolgozással, hát ők is készültek és nem felejtették le a listáról a méltán sokat hallgatott Szembogár átdolgozásukat (hisz inkább az, mint feldolgozás).

Ezt követően vendégfellépőként csatlakozott hozzájuk Antonia Vai, először a Song for the road című számra, de még a későbbiekben is vissza-visszatért.

 

Ezután következett csak az igazi szétcsúszkálás. Álljunk fejre, Szabadulnék, majd Levente egyszál gitárral játszotta az Egyedül maradtam-ot, egy kis tambura közreműködésével. Majd Csavargó, Ha menni akarok, és Összefúj a szél. Az este ezen pontjára már annyira bemelegedett a mélyen tisztelt táncoslábú publikum, hogy ha földrengés lett volna Budapesten, annak biztosan az Akvárium klubban lett volna az epicentruma.

Hangos csujogatás és éneklés töltötte meg az Akváriumot, elől ütemes ugrálás, középen pogó, a széleken pedig hatalmas táncparkett alakult ki, így mindenki megtalálhatta a neki tetsző táncteret. Összességében fergeteges hangulat kerekedett, olyan, amiről azt gondolnánk, hogy már nem is lehet fokozni, ám úgy látszik egy halloweeni Bohemian Betyars koncerten nincsenek határok, nem csak a ház oldalát, de a plafont is kirúgták a rajongók, mikor utolsó két dalként megszólalt a Míg elfelejted és a Megjöttek a fiúk.

 

 

A vissza taps után többek között a Lazítóssal búcsúztattuk ezt a remekbe szabott estét. „Kéne majd kicsit lazítani,/ semmi rosszra nem gondolni./ Azt, hogy élek, elképzelni,/ a szerelmet meg eljátszani./” Igazából nem is tudnék mit hozzáfűzni, egyszerűen ilyen, amikor együtt bulizik Vincent van Gogh, Lisa & Louise Burns, Frankenstein szörnye és Chucky.

Egyszóval: köszi az élményt, srácok! Felejthetetlen buli volt!

Hetesi Julcsi

 

Fotók: Zsiga Pál