Bejelentkezés

x
Search & Filters

Erős minifesztivált fújt össze a szél a Budapest Parkban: Bullet For My Valentine, Asking Alexandria, Caliban, Shapes, Blessthefall

Bullet For My Valentine, Asking Alexandria, Caliban, Shapes, Blessthefall – 2018. 06. 18., Budapest Park
 
Lassan teljes gőzzel beindul a fesztiválszezon és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a New Beat is egy igen komoly minifesztivált rántott össze június 18-ra a Budapest Parkba, ahol a Shapes, a Blessthefall és a Caliban is színpadra lépett a két fő fellépő, az Asking Alexandria és a Bullet For My Valentine előtt, hogy megmozgassa a közönséget ezen az időnként kicsit esős, máskor szellős, de alapvetően elég meleg napon.
 
Mivel negyed hét körül érkeztem meg a helyszínre, a Shapes és a Blessthefall koncertjéről lemaradtam, de egybehangzó vélemények szerint jól teljesítettek, a Blessthefall alatt pedig a pogózás is beindult és a Caliban dalaira is folytatódott. Az 1997 óta létező német brigád meglehetősen aktív, a rengeteg koncert mellett idén áprilisban már a 11. albumukat adták ki és leginkább az Elements nótáira húzták fel a setlistjüket, ezek mellett pedig az azt megelőző három lemez nótáiból válogattak még össze egy erős csokornyit. A közönség végig lelkesen ugrált, pogózott és több helyről éneklést is lehetett hallani, vagyis alighanem jó néhány Caliban rajongó tette tiszteletét az estén. Andreas Dörner néhányszor meg is szólította a jelenlévőket, elmondta, hogy örül, hogy itt lehetnek és persze annak is, hogy ennyien eljöttek a koncertjükre, és hamarosan visszatérnek majd, ami ellen valószínűleg senkinek sem lesz kifogása.
 
 
Az Asking Alexandria egyre nagyobb sikereket ér el 2006-os indulása óta, és bár 2015-ben egy rövid időre elváltak a csapat és a frontember, Danny Worsnop útjai, egy évvel később ismét keresztezték egymást, azóta pedig a jelek szerint minden a legnagyobb rendben náluk és bármilyen közhelyesen hangzik is, tavalyi, a zenekar nevét viselő albumuk tényleg az eddigi legjobb munkájuk, így nem meglepő, hogy továbbra is bőven játszanak róla a koncerteken. Akár versenyt is lehetett volna tartani, hogy Bullet For My Valentine vagy Asking Alexandria pólót viselő rajongók voltak többen a Parkban, de valószínűleg döntetlennel zárult volna az „összecsapás”, mindkét bandát rengetegen képviselték ilyen formában.
 
 
Az pedig már az első hangoknál nyilvánvalóvá vált, hogy a zenekarnak nem sokat kell küzdenie a közönség szeretetéért, pogózásba, közös éneklésbe való bevonásáért – tényleg mindenki egy emberként mozdult meg és eresztette ki a hangját, ez a hangulat pedig a jelek szerint annyira magával ragadta a zenekart, hogy percekig azt sem vették észre, amikor valahogy elszállt a hangosítás és ugyanúgy játszottak tovább, az első sorokban lévők pedig, akik így is hallották őket, szintén ugyanolyan elánnal énekeltek ezután is, így a bosszúság helyett inkább csak mosolyt csalt az arcokra ez a kis közjáték, amit szerencsére hamar sikerült orvosolni, Danny pedig azzal a poénnal ütötte el a dolgot, hogy csak így akartak esélyt adni a közönségnek arra, hogy újrakezdhessék a dalt és még jobban énekelhessék. Akárhogy is, a zenekar remek koncertet adott, a gyorsabb és a lassabb nóták egyaránt működtek és az említett kis malőrt leszámítva a hangosításra sem lehetett panasz.
 
 
Két éve a Szigeten sikerült lecsúsznom a Bullet For My Valentine szigetes fellépéséről, amelyet ugyan streamen lehetett követni, de élőben azért mégiscsak egészen más egy koncert, így örültem Matt Tuck-ék visszatérésének, annál is inkább, mert a június 29-én érkező új Gravity album kifejezetten jónak ígérkezik az eddig bemutatott négy dal (Don’t Need You, Letting You Go, Over It, Piece of Me) alapján, amelyek mindegyike elhangzott a budapesti koncerten, de természetesen nem hiányozhattak az olyan „kötelezők” sem, mint a Scream Aim Fire, a You Want a Battle? (Here’s a War), a Venom vagy a No Way Out. A zenekart elnézve és hallgatva pedig végig az volt az érzésem, hogy valami ilyesminek kellene lennie egy koncertnek, mind a zenészek, mind a hangosítás szempontjából.
 
 
Bár megszokott, hogy az énekes mellett többen is vokáloznak egy zenekarban, a BFMV esetében kis túlzással azt is lehet mondani, hogy három énekes van a csapatban, Matt Tuck mellett ugyanis Michael „Padge” Paget gitárost és különösen Jamie Mathias basszert is sokszor lehetett hallani, Jason Bowld pedig pontosan, magabiztosan ütötte a dobokat és egy látványos szólót is bemutatott. A koncert vége felé a pogó is újra beindult, különösen a ráadás alatt, amely a legkevésbé sem meglepő módon a No Way Out, a Tears Don’t Fall és a Waking the Demon hármasából állt, a koncert pedig nagyítóval sem lehetett hibát találni, szerintem az utóbbi időszak egyik legjobbja volt és nagyon úgy tűnik, hogy 2018 (is) a Bullet For My Valentine éve.
 
A Bullet For My Valentine koncerten elhangzott dalok:
 
01. Don’t Need You
02. Over It
03. Your Betrayal
04. 4 Words (To Choke Upon)
05. You Want a Battle? (Here’s a War)
06. The Last Fight
07. Letting You Go
08. Worthless
09. Scream Aim Fire
10. Piece of Me
11. Venom
12. The Poison
 
Ráadás:
 
13. No Way Out
14. Tears Don’t Fall
15. Waking the Demon
 
 
Tóth Mátyás
 
Fotók: Pásztor Csaba