Április 18-án egy laza, péntek esti koncert keretén belül mutatta be a hazai alternatív zenei körökben egyre nagyobb népszerűségnek örvendő The Punch második kislemezét, a Personal Party-t az Iskolában. Akik már korábban is megfordultak a budapesti négyes bármelyik koncertjén, nagyjából tudták, mire számítsanak. Csak jóra.

Az estét a Dorothy's Leg nevű formáció nyitotta. Az ő koncertjükre egyéb elfoglaltságok miatt sajnos nem értem oda, azonban azt hallottam, jó zenét csinálnak, érdemes egyszer őket is meghallgatni.

No de a The Punch... Nehéz kiszakadni az Arctic Monkeys tribute bekategorizálás alól, viszont úgy néz ki, az új kislemezzel, a Personal Partyval a fiúk elindultak egy kissé más irányba. Este 10 óra után nem sokkal csaptak a húrok közé, az I Don't Know Yet-el, megalapozva a hangulatot.

Bár nem volt telt ház, az a maroknyi ember (köztük én is) végig ugrálták és tombolták a teljes koncertet. A csúcspont pedig valahol a Punch rajongóknak már jól ismert Shouldn't Have Used és a Pretty Dark környékén teljesedett ki, ezeket a dalokat a közönség együtt énekelte az énekessel.
 

Hasonlóan pozitív fogadtatást kaptak az új számok, a melankólikus-érfelvágós Firedog Clouds, a pörgős, táncolható a High Horse és egy igazi, zúzós rock szám, a Depravity. Talán ez utóbbi nyújtja a legtöbb a korábbi dalokhoz képest. Nekem személyes kedvencem lett a Persian Carpet, ami igaz, nem szerepel az EP-n, de biztosan hallani fogjuk még más fellépéseken is. Azt hiszem a koncert méltó lezárásául szolgált egy klasszikus Beatles szám, az Eleanor Rigby.

Azért az ember még kicsit nehezen vonatkoztat el Alex Turnerék zenekarától, mondjuk a régebbi számokat (Pretty Dark, Trinity) hallgatva, de talán ez még nem is baj, hiszen egy éppen feltörekvő bandáról beszélünk, és minden zenekar valakit követve indult el a hírnév felé.

A hangosítás remek volt, és a srácok tényleg úgy játszottak, mintha mondjuk éppen az Arctic elő zenekaraként lépnének fel több ezer ember előtt.

Számomra a Personal Party három száma kellemes csalódást okozott, ezek a dalok a Fragements EP-n hallhatókhoz képest jóval stílusosabbak és egyedibb hangzásvilágúak. Úgyhogy aki néhány percre szeretne kikapcsolni, és elmerülni a gitárzene világában, annak csak ajánlani tudom az A38-n felvett korong végighallgatását, illetve a fiúk következő koncertjét május 9-én az Ozone Mama társaságában.
 

És hogyan látja az új EP-t és mik a jövőbeni tervei a zenekarnak? Erről a fellépés előtt a The Punch basszusgitárosát, Dormán Miklóst faggattuk egy rövid interjú erejéig.

Rockbook: Honnan jött a Personal Party cím?

Miki: Ezt nem mondom meg. Ha ezt magyarázni kell, elég szar. Szar?

Rockbook: Ki tervezte az album borítóját? És mit ábrázol?

Miki: Én. És Minket ábrázol. Van benne egy fénykép, amit Csikós Kornélia csinált, az A38-on rögzítette ezt a pillanatot. Pont akkor, amikor felvették a lemezt. Szóval itt minden egybe vág.

Rockbook: Mi ispirált benneteket a dalszövegek megírásakor?

Miki: Jim. (A zenekar énekese a szerk.) Mert ő írja a dalszövegeket.

Rockbook: Miért döntöttetek úgy, hogy live EP-t készítetek?

Miki: Mert adott volt a lehetőség! A Talentométer. Felvette az A38 hajó a felvételeinket. És, hogy miért nem vettük fel stúdióban is? Meg voltunk elégedve azzal az atmoszférával és térbeli hangzással, amelyben megtörtént ez a felvétel. Természetesen a felvétel profizmusát gyengíti egy egyszeri eljátszásra épített rekording, de mivel sávonként lett rögzítve az anyag, így Gergőnek (a zenekar dobosa a szerk.) esélye volt az utómunkálatokra. Precízen gondját is viselte a vágómunkálatoknak, illetve masternek, remekül operált a hangok térbeli elhelyezésével. Él ez a lemez.

Rockbook: Mire számíthat az, aki meghallgatja a Personal Partyt?

Miki: Idézem: „psychflowercyberpowerbeatet” -re.

Rockbook: A Fragements EP-hez képest mennyiben lettek mások a dalok?

Minden dal más. Annyi a különbség, hogy a Personal Party az már teljesen más.

Rockbook: Terveztek esetleg nagylemezt is?

Miki: Ez nem elég nagy? De lesz nagyobb is! Komolyra fordítva mi nem nagy meg kislemezekben gondolkodunk, hanem korszakokban. Ez olyan, mintha írsz egy könyvet az I. világháborúról, egy másikat az ausztrál aboriginek lázadásáról aztán fognád őket és egy könyvben kiadnád, mert az úgy egy jó vastag nagy könyv lesz.

Rockbook: Közel-s távol jövőbeni terveitek? Esetleg fesztiválok?

Miki: Lesz két fellépésünk, legközelebb május 9-én a Showbarlangban, utána pedig 23-án a Corvin tetőn. Készül egy videoklipünk, és több is tervben van. A többi pedig titok.
 

Kaiser Vivien