Bejelentkezés

x
Search & Filters

Folk-Rock Marathon 2014. október 18. Dürer kert (koncertbeszámoló)



Október 18-án, szombat este a Dürer kertbe látogattam el a Folk-Rock Maratonra, ahol két teremben összesen 12 zenekar szórakoztatta a folk-rock kedvelőit. Már délután 5-kor sokan várakoztak bebocsátásra, hisz 17:30-tól már kezdetét vette az őrület a kisteremben a Huntroll koncertjével. A zenekar egy finn folk metal zenekar, a Finntroll zenekar tribute bandája. Ehhez hűen igazi hörgős, folkos, zúzós zenét szolgáltattak a metál rajongóinak. A szervezők ügyeltek arra, hogy ne maradjunk zene nélkül az átállásokban, szünetekben, hiszen egymást fedve voltak a koncertek, így minden zenekar fellépésére bekukkanthattunk kicsit. 18 órakor kezdett a nagyteremben a Kylfingar zenekar, akik szintén a skandináv vonalat képviselik a vikinges, nordic rockos zenéjükkel. A 2012-ben alakult zenekar már egy saját albummal is büszkélkedhet, ami 2014. júniusában jelent meg (a lemezkritika itt olvasható).

 

 

Időközben átvándoroltam a kisterembe, hisz 19 órakor kezdődött az általam oly nagyon várt Jolly Jackers koncertje. A dunaújvárosi zenekar kelta, kalózos punk zenét játszik. Nagyon gyorsan megtelt a terem és megindult a buli. Olyan örökzöldekkel örvendeztettek meg minek, mint a Drunken Sailor vagy a Drunken Lullabies. Ezeket a közönség egy emberként énekelte a zenekarral, de felcsendült pár saját dal is, a készülő albumukról. Egy interjú erejéig mikrofonvégre is kaptam őket, ezt hamarosan olvashatjátok is.

Ezt követően a nagyteremben már játszó Niburta zenekar koncertjét lestem meg. Egy ismerősöm ajánlotta őket. A 2009-ben alakult zenekar a kemény, modern hangzást keveri a népi hangszerek, mint a koboz, a hegedű, duda és a furulya magával ragadó hangjával, valamint a balkáni folklór miszticizmusával. Megérte bemennem, mert fantasztikus volt a dudaszóló és volt egy másik fúvós hangszer is, amire nem tudtam rájönni, mi az, de nagyon jól szólt. Az énekes lánynak pedig varázslatos hangja volt. Nagyon jó színpadképet tettek össze. A hangosítókat pedig dicséri a hangzás, ami az összes zenekar produkcióját erősítette.

Ezután a kötelességemnek eleget téve kaptam mikrofon végre a Jolly Jackers zenekart, így sajnos az Elanor és a The Moon And The Nightspirit koncertjéről lemaradtam.

 


Az interjú végeztével a kisteremben kezdtem újra a körutamat, ahol épp az Isatha játszott. A zenekar az extrém folk metal zenét játszik, a letűnt korok meséit énekli meg, őseink dallamvilágán át. Bár személy szerint a hörgős metál nem annyira az én műfajom, viszont ez az énekkel kiegészített banda kellemes élmény volt.

22:30-kor csapott a húrok közé a nagyteremben a Dalriada zenekar. 1998-ban alakultak és epikus folk-metal zenét játszanak rengeteg egyéb zenei (reneszánsz, népzene) elemmel dúsítva. Számomra érdekes volt a kemény, zúzós rockzene az igazi népzenei elemekkel és énekhanggal párosítva. Hihetetlenül különleges élményt nyújtott és azt hiszem, legközelebb is sort fogok keríteni egy koncertre, ahol újra hallhatom őket.

23:30-kor lépett a színpadra a kisteremben az Ankh zenekar. Változatos stílusban játszanak, zenéjükben egyaránt felfedezhető a döngölős, hörgős melodeath metal, ahogy a tiszta énekek, szimfonikus és folkos elemek, hangszerek is.

 


Éjfélkor kezdett a nagyteremben a Virrasztók zenekar, nevükhöz híven, végigvirrasztva az éjszakát, míg sorra kerültek. A lendületük cseppet sem volt kisebb a késői órához képest. Hatalmas energiával kezdték a koncertet a fogyni nem akaró közönségnek.  Magukat magyar népzenei elemeket felhasználó, industrial-gothic-folk-metal zenekarnak írják le és ez így is van. A hangzás a régi korok magyar zenéit idézi, a sámán korból, igazi rockos zúzással.A hegedűk, a tekerőlant az énekhangok, olyan különleges egyvelege töltötte be a nagytermet, amitől mindenki elvarázsolódott arra a körülbelül egy órára. Visszacsöppenhettünk őseink világába. A Jolly Jackers mellett ők voltak számomra az este másik nagy kedvencei.

Miután a különleges időutazás véget ért és visszacsöppentünk a valóságba a kisterem felé vettük az irányt, ahol a Lies Of The Machine zenekar szórakoztatta a nagyérdeműt. A zenekar a Steampunk stílust képviseli, mind megjelenésében, mind hangzásában. Igazi csemege volt a korai órán és az esetlegesen fáradókat ismét felpörgették. Igazi bulizós, örömködős jó hangulat uralkodott a kisteremben a koncertjük alatt.

 


Az estét és a II. Folk-Rock Maratont a Loch Ness zárta a nagyteremben. Azok, akik kitartottak a végéig, hamísítatlan ír-kelta punk zenét kaptak. Folyhatott a whisky, a sör, jöhettek a jiggelések, a kiltek és minden, ami belefér. Igazi kocsmahangulat lett a nagyteremben és a késői óra (vagy inkább korai?) ellenéreis szép számban maradtak bulizók.

 


Az este összességében véve remekül szervezett rendezvény volt. Minden elismerésem a szervezőknek, hogy ilyen jól összehozták a dolgot. Sosem volt üresjárat, mindig szólt valamelyik teremből a zúzás és mindenki megtalálhatta a folk-rock keretein belül a szíve csücskét.  A beengedés gördülékenyen ment, italban nem volt hiány, a megéhező bulizókra is gondoltak a Dürer kertben.

Legközelebb ismét ott leszek. Gyertek ti is!

https://www.facebook.com/events/684558491654273/

Máthé Kriszta
 

Címkék: 
Folk rock maraton