Bejelentkezés

x
Search & Filters

Guns N' Roses: 16 érdekesség a kultikus Appetite for Destruction albumról



Szinte napra pontosan 32 évvel ezelőtt, 1987. július 21-én jelent meg a Guns N' Roses debütáló albuma, az Appetite for Destruction, amelyen olyan slágerek sorakoztak, mint a Paradise City, a Sweet Child O' Mine, a Welcome to the Jungle és a Nightrain, így nem csoda, hogy sokan minden idők egyik legjobb lemezének tartják, de az alábbi érdekességek között talán még a legnagyobb rajongók is találnak újdonságokat.
 
1: az eredeti borító másmilyen volt: Robert Williams egy olyan képet készített, amelyen egy ijesztő űrlény és egy széttépett ingben fekvő nő látható, a Geffen kiadó azonban attól tartott, hogy ez elriasztja majd az embereket, ezért végül lecserélték a borítót az Axl Rose karján látható tetoválásra, ami egy keresztet ábrázol a zenekar tagjait szimbolizáló halálfejekkel.
 
 
 
2: nem lett azonnal sikeres: a lemez ma már nem hiányozhat egy rockrajongó gyűjteményéből sem, de eleinte nem teljesített túl fényesen: az első hónapokban mindössze 200 ezer példány talált gazdára, és csak egy évvel később sikerült feljutnia a Billboard lemezeladási lista élére, ahonnan el sem mozdult négy hétig.
 
 
 
3: a Use Your Illusion album néhány dalát erre a lemezre szánták: sokan úgy vélik, hogy a zenekar tagjait megosztotta a Use Your Illusion-ön tapasztalt stílusváltás, de ez nem igaz, hiszen a November Rain, a Don't Cry, a Back Off Bitch és a You Could Be Mine már az Appetite kiadása előtt megszületett, előbbi kettő pedig csak azért maradt le róla, mert úgy vélték, nem kell több szerelmes dal a Sweet Child O' Mine és a Think About You mellé. Axl már a Guns N' Roses megszületése előtt elkezdte írni a November Rain-t, a Don't Cry-t pedig már azelőtt is játszották koncerteken, hogy boltokba került volna az Appetite.
 
 
 
4: a Welcome to the Jungle klipje miatt figyelt fel rájuk a világ: Los Angelesben mindenki jól ismerte a GNR-t, a világ többi részén azonban már sokkal kevesebben, hiszen a rádiók és az MTV sem játszotta őket. Végül maga David Geffen kereste fel a zenetévét, akik beleegyeztek, hogy egyszer leadják a videót egy hajnali időpontban. Az akció bukásra volt ítélve, de mégis bevált: a nézők követelték, hogy rendszeresen láthassák a klipet és a rádiók is elkezdték játszani a dalt.
 
 
 
5: a Sweet Child O' Mine lett az egyetlen no. 1 kislemezdal: bár a Jungle-re sokan felkapták a fejüket, az igazán nagy áttörést a Sweet Child kislemez hozta meg. Mivel a dal az album vége felé volt, sokan meg sem hallgatták, de miután önállóan is megjelent, a rádiók is folyamatosan játszották, igaz, Slash szólója nélkül, mert azzal együtt túl hosszúnak tartották. A mai napig ez a zenekar egyetlen kislemeze, amely feljutott a Billboard-lista csúcsára.
 
6: Slash gyűlölte: a gitáros egy jammelés során találta ki a Sweet Child riffjét és egyáltalán nem örült, hogy végül teljes dalt kellett írniuk belőle, ahogy az sem dobta fel, hogy sokan pont egy ballada miatt ismerték meg őket.
 
 
 
7: a Paradise City az első közös koncert után született meg: Slash és Steven Adler utolsókként csatlakoztak a GNR klasszikus felállásához 1985-ben, mindössze néhány nappal az első Seattle-i koncert előtt. A banda busza útközben lerobbant, így stoppal kellett továbbmenniük, a felszerelésük nagy része nélkül és haza is csak így juthattak. Mint utóbb kiderült, hatalmas szerencse, hogy így alakult, ugyanis ezek az élmények ihlették a Paradise City szövegét.
 
 
 
8: a lemez elkészítése rengeteg pénzbe került: a banda állítólag 370 ezer dollárt (107,3 millió forint) költött az album munkálataira.
 
 
 
9: a Rocket Queen gyakorlatilag egy pornófelvétel: ha igazán odafigyelünk a dal közepén lévő szólóra, hallhatjuk benne Adriana Smith-t, aki először Adler barátnője volt, de miután meglátta őt egy másik nővel, bosszúból összejött Axl Rose-zal. Rose és Smith a stúdióban is szexeltek, amikor már a lemez keverése zajlott és az énekes szerint valószínűleg többórányi hangfelvétel maradt fenn róluk.
 
 
 
10: kis híján Paul Stanley lett az album producere: Adler hatalmas KISS-rajongó volt, ezért felvetette, hogy Stanley-t válasszák a lemez producerének. A többiek nem lelkesedtek az ötletért, de végül leszerveztek egy találkozót a gitárossal, hogy meghallgassák a véleményét. Paul túl sok változtatást javasolt, ezért a csapat inkább mást keresett helyette és végül Mike Clink bizonyult a megfelelő embernek.
 
Paul Stanley (KISS)
 
 
11: a Nightrain egy borról szól: a zenekar tagjai kifejezetten rosszul álltak anyagilag az Appetite sikere előtt, ezért csak olcsó piákat tudtak venni. Legnagyobb kedvencük a Night Train Express nevű bor lett, ami körülbelül egy dollárba került és elég magas volt az alkoholtartalma.
 
 
 
12: az Out Ta Get Me-t Axl Rose élményei ihlették: a fiatal Rose-nak rendszeresen meggyűlt a baja a hatóságokkal és hamar az egyik legproblémásabb Lafayette-i kamaszként tartották őt számon. Amikor Axl betöltötte a 18-at, tudta, hogy el kell költöznie a környékről, ha nem akar börtönbe kerülni.
 
 
 
13: a lemez két oldalát G-nek és R-nek nevezték: a lemezeknek A és B oldala szokott lenni, az Appetite esetében azonban a zenekar nevéből adódóan G-nek és R-nek nevezték el ezeket. Előbbin a gyorsabb dalok kaptak helyet, utóbbin pedig a szerelmes szerzemények, amelyek közül az Anything Goes ugyan nem túl romantikus, de azért beleillik a sorba.
 
 
 
14: az Anything Goes eredetileg Hollywood Rose dal volt: Axl még korábbi zenekarának, a Hollywood Rose-nak írta az Anything Goes-t, ami akkor még sokkal lassabb volt és a szövege is máshogy hangzott. Ez a változat végül a Hollywood Rose demókat tartalmazó The Roots of Guns N' Roses nevű 2004-es kiadványon jelent meg.
 
 
 
15: Axl Rose összeverekedett David Bowie-val az It's So Easy klipjének forgatásán: az It's So Easy videójában Rose első felesége, a Sweet Child-ot ihlető Erin Everly is szerepelt, a forgatáson pedig ott volt David Bowie is, aki Slash édesanyjával járt akkoriban. Bowie állítólag már eleve ittasan érkezett és flörtölni kezdett Erin-nel, amit Axl érthetően nem nézett jó szemmel és be is húzott párat David-nek. A két énekes később végül kibékült egymással.
 
 
 
16: ez minden idők legkelendőbb debütáló albuma: a lemezből csak az Egyesült Államokban 18 millió példány fogyott, világszerte pedig több mint 30 millió darab talált gazdára és ezzel a mai napig a legkelendőbb debütáló albumnak számít, megelőzve a Boston, a Hottie & the Bowlfish, Whitney Houston és Britney Spears első lemezét.