Valami történik épp. Valami pozitív folyamat kezdődött el két-három éve (Az Upheaval tavaly jelent meg), ami remélem egyre erősödő áramlássá alakul. Az utóbbi időben hozzám került hazai kiadványokon egyre nyilvánvalóbban látszik, hogy kezdik a zenekarok levetkőzni a önámítás hungarocellből készült páncélját, miszerint nem kell megütni a minőség egy bizonyos nemzetközi szintjét, mert hát a lehetőségek, meg a keretek, meg jó az úgy. Egyre több olyan kiadvány akad a kezembe amiről elhinném, hogy egy “nyugati” zenekar kiadványa egy nemzetközi kiadótól. Ezt a sort hosszabbítja a Bloodrainbow is.

A zenekar bíztatóan indult, sorra jelentek meg a kiadványok. Már az előző, 2005-ös Smelteries of Damnation albumon érződött, hogy nem egy tucat-death metal zenekarról van szó, aztán mégis lendületét vesztette a dolog. De ha ez a pauza arra kellett, hogy erőt gyűjtsenek erre a lemezre akkor megérte. Az is egy kifejezetten jó lemez volt, de sikerült még feljebb lépni.

A borító egészen egyedi megoldás, ugyanis a “szövegkönyv” elkülönül a borítótól. A borítókép hozza a megszokott Havancsák-minőséget, de már csak azért is megéri az eredeti példányt beszerezni, mert a front borító csak egy kisebb részlete a teljes képnek, melyet teljes valójában kihajtogatva láthatunk. Elég mutatós.

Bár a közreműködőket böngészgetve lebuktatja magát a zenekar, hogy bizony itt fúvósokkal van megtámogatva a szokásos hangszerkészlet. Ennek ellenére mégis nehéz nem meglepődni, hogy mekkora szerepet kap a zenében. Nem csak néhány aláfestő háttérhangot bíztak a trombitára és a szaxofonra(!!).

Remek introval indul a korong. Az introból persze sok mindenre nem érdemes következtetni, volt már, hogy egy lemeznek az intro volt a legerősebb pontja. Egy valami viszont jelzésértékű volt. A basszusgitár hangját rég hallottam ennyire szépen keverve szólni. Nem tolakszik, nem kerül háttérbe. Szerencsére végig így maradt a lemezen.

A második track sem robban a fülbe, szépen átlényegül egyre durvulva és hozza azt amit én nagyon szeretek és nagyon várok a hazai bandáktól, hogy úgy tud nagyon súlyos lenni, hogy dallamokból épül fel a dal, nem csak örlésből. Az is van persze bőven. Meg is érkeznek a fúvósok már itt az elején és remekül feldobják a nótát. Szinte észrevétlenül kúszik át az Outcast of Edenbe. Olyan mennyiségű téma épül be, hogy ha az ember nem figyel nem tudja hol ér véget az egyik dal és hol kezdődik a másik. De nem a sokszor sajnos előforduló monotonítás miatt. Ellenkezőleg!

Szalai Ádám hangját szégyenkezés nélkül lehet összemérni Johan Hegg orgánumával. De nem csak az ő hangja miatt nem tudom megkerülni a fő szarv-emelgető brigáddal való összehasonlítást. Merem állítani, hogy a Harpoon and Sonar bármelyik Amon Amarth lemezen megállná a helyét a húzószámok közt. A kvintesszenciája a lemeznek. A gitártémák külön méltatást érdemelnek. Remek, fogós dallamok kergetőznek a dobhártyán, miközben a dobtémák precízen szétgéppuskázzák.

Sztálingrád véres ostroma sok zenekart megihletett már (rákerestem, 68 studioalbumon szerepel ilyen című dal). Ez persze semmit nem von le a Bloodrainbow féle interpretálásból. Szépen áttipor a hallgatón és a fúvós szekció már az elején bejelentkezik, amitől egészen érdekes hangulata lesz.

A lemez csúcspontja nálam egyértelműen az Indestructible Armor. Bár nem volt olyan megoldás benne amit más dalokban nem használtak, de mégis itt állt össze legjobban a robbanó elegy. És mikor Ádám mikrofonrepesztően beüvölti azt, hogy “I’ll be a cherub, the guardian of the Eden”...hát az instant libabőr volt a sokadik hallgatásra is.

Nincs túlméretezve az album, bár én mindig úgy voltam vele, hogy inkább 7-8 tényleg jó szám legyen mint 15, aminek nagy része töltelék.

Arra külön szeretnék kitérni, hogy a lemez szerzői kiadásban jelent meg, a Neverheard Distro segítségével. Mégsincs olyan paramétere a kiadásnak, amibe bele lehetne kötni. Sem hangzás, sem kivitelezés terén.

Ha Tarantino rendezne egy western-fantasy-horrort akkor ez lehetne a soundtrack.

Nagyon remélem, hogy nem kell újabb 11 évet várni a következő lemezre, mert a zenekarban benne van egy még ennél is jobb lemez lehetősége.

Az album dallistája:

1. Born of Gods
2. Debauchery, Fall, Expulsion
3. Outcast from Eden
4. Harpoon and Sonar
5. Stalingrad
6. Rolling Sand of Alam Halfa    
7. Indestructible Armor
8. Conquistadors

A teljes lemez itt meghallgatható:

A Bloodrainbow Facebook oldala itt elérhető.

vtb