2013. november  28.-án különleges, akusztikus koncertet adott a Kiscsillag zenekar őszi turnéjuk kellős közepén. Bejárják az országot, és a határon túli területekre is eljutottak. Hozták a tőlük megszokott hangulatot és egy gombostűt sem lehetett leejteni a nézőtéren. A népes számú közönség örömmel fogadta a nagy slágereket és a felolvasást, sztorizgatást is, amivel a zenekar feldobta az egyébként is szuper műsort. Érdekes volt így hallgatni az előadást, már-már a dalok tűntek köztes szereplőnek, nem a szöveges részek. A Kiscsillag zenekar tehát egy kész színdarabot varázsolt a színpadra, új számokkal az új lemezről, és a régebbi nagy dalokkal. Vendégművészük ezen az estén Péterfy Bori volt (Péterfy Bori és a Love Band – a szerk.) Ebből az alkalomból beszélgettünk a két frontemberrel, Lovasi Andrással és Leskovics Gáborral.

Rockbook: Az egymást sűrűn követő koncertek közben miért döntöttetek úgy, hogy egy akusztikus fellépéssel lepitek meg a budapesti közönséget?

Lovasi: Igazából nem mi döntöttünk így, mert ez a koncert már 1 évvel ezelőtt felvetődött bennünk, 1 éve tologatjuk. Amikor beírtuk a naptárba, igazából még nem volt ilyen sűrű körülötte semmi, azt hittük, már túl leszünk a lemezen, meg minden, és gondoltuk, hogy belefér. Végül is így is belefér, csak nem tudtunk annyira felkészülni rá, úgy, ahogy szerettünk volna, de ez még a régi műsor volt, már az újat szerettük volna játszani, de pontosan azért, mert nem volt rá időnk, ezért ez volt a búcsúja ennek a régi műsornak.

Lecsó: Legalábbis a szövegi része, a dalokban azért már voltak újdonságok, a szöveg volt még a régi, ez meg fog újulni. De az új lemezről becsempésztünk néhány új dalt.

Lovasi: De Lecsó, te nagyon jól olvastál föl! Erre születtünk.

Lecsó: Te is! Elmehetnél színésznek. És a Bori is jól olvasott föl. (Péterfy Bori).

Rockbook: Bizonyára különleges élmény volt Nagyváradon fellépni. Miben volt más a határon túli magyar közönséggel való találkozás? Mennyire tudták a szövegeket, hogy tudtak veletek együtt lélegezni?

Lovasi: Nincs nagy különbség, sőt egyre kisebb az eltérés a két országrész között, az elcsatolt és a kevésbé elcsatolt (? - a szerk.) országrészek között.  Ami különbség, és ezt megemlíteném, amit sosem láttam Magyarországon, hogy amikor bezárt a hely, akkor ott maradt 30-40 ember és összehúzták a székeket, és nagyon barátságosan eldumáltak egymással.

Lecsó: És az is nagyon érdekes volt, hogy mindenkinek, aki arra járt, volt a kezében egy fél literes pálinkás üveg és jöttek kínálgatni, hogy „Ezt nagyapám főzte, ezt Feri bácsi főzte”. Az elsőnél még azt mondtam, hogy oké, de tényleg mindenkinél volt.

Lovasi: Igen és a Lecsó felhúzta a lányok szoknyáját.

Lecsó: Én erre nem emlékszem. Nekem csak az rémlik, hogy megkóstoltam a pálinkát…

Lovasi: Szóval a pálinka, a hely szelleme és a sok barátságos ember. Szerettük őket.

Rockbook: Megerőltető volt a maratoni futásra való felkészülés? Vagy napi edzésben vagytok?

Lovasi: Nem fejenként futottuk a 42 km-t, arra azért jobban fel kell készülni, bár a Lecsó felvetette, hogy ő jövőre elvállal egy fél maratont, mert ő nem fáradt el… Én hiába készültem, pedig lefutottam ezt a távot előtte 2 héttel, de bekaptam egy vírust, és lefogytam 3-4 kilót, ami nagyjából víz lehetett meg szar, ami bennem volt. Úgyhogy nekem iszonyú kínszenvedés volt, már a második kilométernél azt vártam, hogy most már talán az utolsó 500 méter jön, de az még nem az volt, úgyhogy nem néztem ki túl jól, mikor befutottam a célba.

Rockbook: Terveztek-e újabb, fiatal zenekarokat meghívni vendég-fellépőnek (mostanában a Konyha lépett fel többször a Kiscsillaggal – a szerk.)? Ha igen, kik azok, akikkel szívesen dolgoznátok ilyen formában?

Lovasi: Igen-igen van egy pécsi zenekar, ők nagyon aranyosak, őket most meghívtuk a hajóra (December 19. A38 – a szerk.), ők a Junkie Jack Flash.

Lecsó: Pécsen volt egy koncertünk és ők játszottak előttünk és nagyon bírtuk őket.

Kiscsillag - Őrkutya

Rockbook: Van-e valamilyen koncert előtti rituálétok? Esetleg elpróbáljátok a Kit simogasson koreográfiáját bemelegítésképpen?

Lovasi: Mióta megalakult a Kiscsillag, volt egy rituálé, ami mindig változott valamennyit, és most azt elhagytuk, van egy teljesen új, ami egy ilyen szolfézs órára emlékeztet.

Lecsó: Ilyen titkos kézfogás szerűség, de erről nem árulunk el többet.

Rockbook: Hogy haladnak az új lemezanyag munkálatai? Minden dalt felénekeltetek már, vagy vannak még „sötét foltok”?

Lovasi: Most inkább az a probléma, hogy kezd túlburjánzani. Tegnap például a producer úr, miután már ismeri nagyjából az anyagot, és bele is merült, most hozott ő egy számot, hogy ez lenne az utolsó szám a lemezen. Fel is énekeltem, meg gyorsan írtam hozzá egy szöveget, tehát egyre szaporodik az anyag, csak ahogy a festőknek is nehéz egy festményt időben abbahagyni, így nekünk is januárban ugye már fel kell vennünk és reméljük, hogy időben abba tudjuk hagyni.

Rockbook: Ezen az új albumon milyen arányban lesznek lírai avagy pörgősebb, táncos felvételek?

Lovasi: Ezt most még nem nagyon lehet tudni. A líra dalok egyelőre kompaktabbak, tehát jobb állapotban vannak, mint a gyors dalok. Ha úgy alakul, én nem erőltetem, hogy sok lírai dal legyen rajta, inkább egységes lemezt szeretnék. Van néhány olyan erős dal, ami alapjaiban meghatározza, hogy miről szól ez a lemez és ahhoz a 2-3 dalhoz varrjuk a többit. Van egy pár vezércsillag és azok a meghatározó nóták.

Rockbook: Mikorra várható ennek megjelenése és mikor mutatjátok be a közönségnek az új dalokat?

Lovasi: Az új lemez márciusban fog kijönni elméletileg. Felvettünk 3 dalt, abból az egyik kijön december 10-én, a másik kijön december végén, a harmadik pedig a lemez előtt valamikor, a maradék pedig a lemezen. Van kb 18 szám, abból 10-12 kerül fel a lemezre.

Az országjáró turné folytatódik, többek között Veszprém, Szombathely, Tatabánya állomásokon. A budapesti közönség legközelebb december 19-én az A38 hajón találkozhat a Kiscsillaggal, most már a szokásos pörgős formában. Jegyek elővételben 2500, a helyszínen 3000 forintba kerülnek majd.

Racsmány Kata