Bejelentkezés

x
Search & Filters

Így alakult a Pink Floyd és az űrkutatás kapcsolata az évek során



A Pink Floyd tagjai annak idején egyáltalán nem rajongtak a rájuk aggatott space rock jelzőért, sőt, Roger Waters úgy vélte, csak azért nevezték el így a stílusukat, mert a Dark Side Of The Moon címében szerepel a hold szó. Ennek ellenére a zenekar és a világűr "útjai" többször is keresztezték egymást. Az egyik legemlékezetesebb ilyen pillanat 1969. július 20-án jött el, amikor a BBC egy Omnibus: So What If It’s Just Green Cheese? című műsort sugárzott a holdraszállásról olyan ismert színészek közreműködésével, mint Dudley Moore, Ian McKellan, Michael Hordern és Judi Dench. A producer a Pink Floyd-ot is meghívta, eredetileg azzal a céllal, hogy amolyan helykitöltő jelleggel szabadon jammeljenek nagyjából öt percig. Ebből született meg a Moonhead című dal, ami hivatalosan sosem jelent meg, de az interneten fellelhető.
 
Tizenkét évvel később a banda zenéje is felkerült az űrbe. 1988. november 22-én jelent meg a Pink Floyd 'Delicate Sound Of Thunder' című élő albuma, november 28-án pedig David Gilmour és Nick Mason Kazahsztánba utazott, hogy a helyszínen nézze végig a Szojuz TM–7-es kilövését, amelynek két űrhajósa, Szergej Krikaljov és Alekszandr Volkov magukkal vitték kazettán a Delicate Sound Of Thunder-t és éppen ezt hallgatták, amikor megérkeztek a Mir űrállomásra, ahol ott is hagyták a kazettát. A Mir 2001 márciusáig volt aktív, ekkor pedig visszahozták a Föld légkörébe és a Csendes-óceán fölé irányították, ahol megsemmisült - minden bizonnyal a kazettával együtt.
 
A Pink Floyd űrkalandja azonban ezzel sem ért véget: 2004. március 10-én a NASA a Dark Side Of The Moon lemez egyik dalával, az Eclipse-szel "ébresztette fel" Opportunity nevű marsjáró robotját, amely két hónappal korábban jutott el a Vörös Bolygóra.