Imagine Dragons koncertbeszámoló – ilyen volt az első felvonás a Puskás Arénában!
Imagine Dragons, Declan McKenna, 2025. 06. 14., Puskás Aréna
Az Imagine Dragons az a zenekar, akinek akarva-akaratlanul is ismered legalább egy számát. Ha azt mondod, hogy ez nem így van, akkor is, csak nem tudod, hogy az a bizonyos rádióból hallott dal egy Imagine Dragons szerzemény. És ugye ki ne szeretne egy felejthetetlen estét végig bulizni azokra a rádiós, fülbemászó dalokra a legnagyobb rajongók mellett? Az a kb. 55-60000 ember, aki jegyet váltott a június 14-i koncertre. Majd még ugyanennyi a második estére. Ugyanis pár nappal, miután a zenekar tavaly szeptemberben bejelentette a Loom nevet viselő, világkörüli turnéjának európai szakaszát, egy második budapesti koncertről is lehullott a lepel. Konfetti és tűzijáték áradat, slágerek, különleges meglepetések, aranyos rajongói interakciók, mutatjuk milyen volt az első felvonás.
Az estét a 26 éves, angol származású Declan McKenna nyitotta kísérő zenekarával. A srác 2015-ben robbant be a köztudatba, amikor megnyerte a Glastonbury fesztivál, fiatal tehetségeknek járó díját. Eddig három albuma jelent meg és a népszerű videómegosztó platformoknak köszönhetően több tíz millió emberhez jutottak el a dalai az évek alatt. Magyar rajongóinak különleges meglepetéssel kedveskedett, ugyanis péntek 13-án az Akvárium Klub teraszán adott egy ingyenes mini koncertet, ezzel is felkészítve minket arra, hogy mi vár majd ránk másnap. Szombaton, a 19.15-ös színpadra lépésekor már az álló, illetve az ülőhelyek fele is megtelt, tehát működött az előző esti ízelítő. 9 számot játszott el 45 percbe belesűrítve, hozva a színtiszta brit indie zenei életérzést.
Ugyan valószínűleg a közönség nagyobb része számára ismeretlen lehetett a srác, volt egy dal, ami mindenkinek felkeltette a figyelmét. Ugyanis Declan legismertebb feldolgozása a Slipping Through My Fingers című ABBA dal is kiemelt helyet kapott a setlisten, aminek a varázsa az egyszerűségében és egy szál akusztikus gitárban rejlett. A szemtelen gitárszólók, a fiatalos tombolás és az energikus dalok garantáltan mindenkit bemelegítettek a fő attrakcióra.
Declan McKenna
Nyolc óra után az ülőhelyek mind megteltek, az álló szektorban pedig csak a jobb szélen nem állt senki a hangosító sátor mögött. A magyar közönség amúgy a 2023-as Sziget Fesztivál egyik fő fellépőjeként láthatta utoljára a zenekart és kíváncsian várta, hogy fogják-e tudni überelni azt a show-t. Pontban fél kilenckor pedig kezdetét vette egy felejthetetlen este. Az amerikai rock-pop formáció hatásos belépővel érkezett meg, egy rövid monológ után a színpad közepén jelentek meg a tagok, felszálló füst mögött. A Fire In These Hills kedves nyitó szám volt, de számomra nem volt meg az a tipikus „berobbanó” hatás. De ez nem is volt baj. A következő dal, a közönségkedvenc Thunder tökéletesen bepótolta a hiányzó energiákat és az összes szektor ülőhelyeiről egy emberként pattant fel mindenki bulizni. Az este első konfetti adagját is kilőtték piros fehér színekben, de a mögöttem ülő kitartóan táblagépező apukát még ez sem hatotta meg és még erősebben koncentrált a kezében levő eszközre.
Az aréna három pontján égbenyúló oszlopokon feltűnő ledcsíkon fények cikáztak föl-le, az adott dal színpadképéhez igazodva. A konfettivel tényleg nem spóroltak, hiszen a Thunder-t követő Bones gitárszólója alatt elrobbant a második adag, ezúttal világoskék kiadásban. A szám után Dan Reynolds (ének) megragadta az alkalmat, hogy köszönetet mondjon a magyarok nagylelkű vendégszeretetéért, hiszen elmondása szerint itthon érzi magát a fővárosunkban. Megköszönte a rajongók szeretetét és elmondta, hogy hatalmas kiváltság és megtiszteltetés nekik ott állni a színpadon, valamint arra kért mindenkit, hogy merjenek érezni, mert az élet az őszintén és bátran megélt érzésekről szól.
A Take Me To The Beach nem csak a színes, kivetítőkön látható dizájnjával varázsolt tengerparti hangulatot, hanem a közönségbe bedobált gigantikus, felfújt strand labdákkal is fokozták a hatást. Az I’m So Sorry energikus gitár riffjei közepette felcsaptak az este első lángcsóvái is a színpadon. A turné minden koncertjének különleges pontja az a pár dal, ami akusztikus hangszerelésben kerül előadásra, ilyenkor a nézőtér a csillagos éggé változik át a sok telefon vakunak köszönhetően. Felcsendült a Next To Me, az I Bet My Life és egy különleges meglepetés. A zenekar eljátszotta George Ezra, Budapest című dalát, ami előtt Dan Reynolds viccesen megjegyezte, hogy a koncert előtt gyorsan a backstage-ben tanulták meg, hogy ezzel kedveskedjenek a magyar közönségnek. Az este folyamán vegyesen csendültek fel számok a banda egész diszkográfiájából, de a leghíresebb slágereket, mint például a Radioactive-ot, mindig egy kicsivel hangosabban énekelte a tömeg. Dan az utóbbi számot a dobszólójával színesítette, a Demons-t pedig zongorajátékával. Ezek után a Walking The Wire-t Minkának, a jelenlegi barátnőjének címezte, aki párja lányával a fotósárokból élvezte a koncertet. Vicces, hogy Dan valahogy egész végig kicsit több figyelmet szentelt annak az oldalnak, ahol ők álltak.
Wayne Sermon
Fontos beszélni a zenekar másik két hivatalos tagjáról, Wayne Sermon-ról (gitár) és Ben McKee-ről (basszusgitár), akik teljes beleéléssel és maximális profizmussal játszottak hangszereiken. Utóbbi többször felemelte és megmutatta gitárja hátlapját, amin egy szivárvány zászlós szív volt látható, ezzel kifejezve támogatását az lmbtq közösség felé. A zenekar számára az egyik legfontosabb téma a mentális egészség, ezért Dan annak a fontosságára is felhívta a figyelmet két szám között.
Az este záró dala nem más volt, mint a Believer. Az intenzív narancssárga és piros fények, konfettieső és tűzijáték hatására egy emberként kiabálta a tömeg a dalszöveget és még az is felpattant a székéből, aki addig nem tette. A búcsúzkodás még 5 percig tartott, a fiúk hálásan megköszönték az estét és egy szerencsés rajongó aláírást és tetoválás szöveget is kapott Dan-től. Annak, aki csak az első estére váltott jegye, garantáltan megjött a kedve egy duplázáshoz, akik pedig mindkét koncertre, azon izgatottan várták a második felvonást.
Setlist:
01. Fire in These Hills
02. Thunder
03. Bones
04. It's Time
05. Take Me to the Beach
06. Shots
07. I'm So Sorry
08. Whatever It Takes
09. Next to Me
10. Budapest (George Ezra cover)
11. I Bet My Life
12. Bad Liar
13. Wake Up
14. Radioactive
15. Demons
16. Natural
17. Walking the Wire
18. Sharks
19. Enemy
20. Eyes Closed
21. In Your Corner
22. Birds
23. Believer
Dézsi Bettina
Fotók: Béres Máté (A teljes galériához klikk ide!)
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
