Bejelentkezés

x
Search & Filters

Íme a Rockbook Rockmagazin II. Online Tehetségkutatójának végeredménye!

2019-ben már második alkalommal rendeztük meg a Rockbook Rockmagazin Online Tehetségkutatóját, amelyre a tavalyi 26 zenekar után ezúttal 39 banda jelentkezett, és ismét igencsak sokszínű mezőny gyűlt össze, amelyben szinte minden stílus képviseltette magát. A verseny ismét két fordulóban zajlott: először a szakmabeliekből, zenészekből és az oldal szerkesztőiből álló zsűri értékelte a produkciókat, amelyek közül ezután tíz jutott be a döntőbe, ahol már ti is bekapcsolódhattatok az értékelésbe egy közönségszavazás keretein belül. 
 
A tavalyi évhez hasonlóan az első három helyezett, valamint a közönségszavazás győztese oklevelet és interjúlehetőséget kap, ami segítséget nyújthat az NKA Hangfoglaló Programjához, valamint jó referenciaként szolgálhat a szakma számára és persze újabb hallgatókat is hozhat.
 
Az első körhöz hasonlóan a második forduló is izgalmas, kiélezett versenyt hozott, a jobbnál jobb produkciók pedig nehéz helyzet elé állították a zsűritagokat, így nem csoda, hogy végül nüanszok döntöttek: a tizedik és az ötödik helyezett között nem egészen egy pont lett a különbség, a képzeletbeli aranyérem sorsáról pedig csupán fél pont döntött! Következzék tehát a Rockbook Rockmagazin II. Online Tehetségkutatójának végeredménye:
 
A zsűri szavazatai alapján tehát harmadik lett a THe pUnch, második a Woodstock Barbie, az első pedig a Needless! Nekik külön is szívből gratulálunk, de az összes zenekarnak köszönjük a jelentkezést és bízunk benne, hogy még hallunk róluk a későbbiekben! 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nektek, kedves Olvasók, pedig köszönjük az aktivitást, hiszen a tavalyi évhez hasonlóan ismét sokan adtátok le szavazataitokat valamelyik indulóra, A Csajod pedig különösen büszke lehet hűséges rajongótáborára, ugyanis toronymagasan ők nyerték a verseny ezen részét!
 
 
 
Tíz zsűritag pontozott és értékelt 10 bandát, tehát összesen 100 szöveges értékelés érkezett, amelyet elküldtünk az összes, a döntőben résztvevő zenekarnak. Ezekből szemezgettünk zenekaronként hármat, hogy ne menjünk az olvasóink idegeire a sok dumával.
 
A II. Rockbook Online Tehetségkutató zsűrije:
 
Áron „Apey” Andris (LAZARVS, ex-Apey & the Pea)
Balogh Péter (Rockbook - főszerkesztő)
Borka Zoltán (ex-Sin Of God)
Lukács Bettina (Rockbook - szerkesztő)
Molnár Zoltán (Rockbook - szerkesztő)
Pócsi István (Barba Negra Music Club - programigazgató)
Reichardt Gábor (Rockbook - szerkesztő)
Somogyvári Ákos (Rockbook - szerkesztő)
Tóth Gábor „Nagaarum” (NGC Prod)
Tóth Mátyás (Rockbook - szerkesztő) 
 
Íme az értékelések:
 
A Csajod:
 
Balogh Péter (7): Nekem túl steril a hangzás (hiányzik belőle egy kis „A Palid”), elbírna egy kis koszt (és itt nem a kajára gondolok), azzal jóval nagyobbat ütne. Talán egy kis billentyű is elférne a zenéjükben, de összességében van benne fantázia, érzem bennük az előrelépés lehetőségét.
 
Lukács Bettina (8): Tipikusan egy olyan zenekarhoz van szerencsénk, amit nem szabad a név alapján megítélni! Meglepően sokszínű, és kellemes muzsikát tolnak. Nem tökéletes, egy kis csiszolásra szorul még A Csajod, de teljes mértékben koncertképes.
 
Molnár Zoltán (7): Frissítő limonádé pop-rock némi vodkával, jéggel és mentával; keverve nem rázva. A hangulat nyárias, amolyan teraszon ülős - barátkozós flash, ha rádióban hallanám őket, nem tekerném el egyből az állomást. 
 
 
 
Dreamgrave:
 
Pócsi István (7): A női énekessel felálló formációk különösen nehéz helyzetben vannak. Olyan karaktert találni, aki-főleg ebben a prog vonalban- helytálló tud lenni, iszonyatosan nehéz. Sajnos itt is azt érzem, hogy a komplex témák, nagyon kívánnának egy olyan énekesnőt, aki nem csak jelen van, hanem igazán bélyege tud lenni a zenekarnak.
 
Tóth Gábor (Nagaarum) (7): Csont profi ez tény, viszont számomra eléggé fárasztó is. A standard progmetálhoz próbálnak valami újat tenni, ami tulajdonképpen össze is jön csak engem nem érdekel – kivéve a lebegős és elszállós részek... Kár metallal széttaposni.
 
Tóth Mátyás (8,5): Kicsit olyan érzés, mintha még zajlana az út-, vagy legalábbis aránykeresés a csapatnál a progresszív és a szimfonikus megoldások között, amelyekből én inkább előbbit javasolnám.
 
 
 
Eugene Tooms:
 
Áron "Apey" Andris (7): Személy szerint lehet, hogy egy picikét még mélyebbre ereszteném azokat a golyókat, ettől független rendben van az ügy.
 
Borka Zoltán (8): Egy kicsivel karcosabb énekkel még ütősebb lenne a formáció. Hazánkban működő stoner zenekar-rengeteg közül mégis kiemelkedő a Eugene Tooms.
 
Reichardt Gábor (8,5): Van kellő mennyiségű energia és húzás zenében, a koncertek lesznek, amelyek ösztönösebbé teszik az egész hangulatot. Tetszik.
 
 
 
Five More Minutes:
 
Somogyvári Ákos (9): Buli, zúzás, ájulás, repeat. Nem tudom, az énekes mennyit edzette a hangját cigivel és whiskyvel, de az eredménye megvan. Csak így tovább, nyomjátok! 
 
Balogh Péter (7): Nekem ez egy kicsit egysíkú! Az énekes mintha minden dalban ugyanazt énekelné. Koncerten biztos nagyobbat üt, de itt is elférne egy minimum 12 db-os zsírkréta-készlet (színezni egy kicsit). Merjetek kísérletezni!
 
Lukács Bettina (7): Kellemes vonalon mozognak a srácok, de nem érzem még 100%-osan kiforrottnak, és magabiztosnak sem a produkciót. Jó irányba haladnak, innen már csak felfele van!
 
 
 
Lumberjack Commando:
 
Molnár Zoltán (9,5): Igen, igen és igen. Ha szereted a súlyos stoner/sludge muzsikákat, melyet olyan bandák inspiráltak, mint a Corrosion Of Conformity vagy a Crowbar, akkor a Lumberjack Commando tuti a te zenéd. A kanizsai csapat Chapter III lemeze totál beszippantott – összevert, megrágott majd kiköpött - profi munka minden téren. Év felfedezései között van nálam. 
 
Pócsi István (8): Élőben nagyon kíváncsi lennék arra a dögre, amit megpróbálnak a felvételek tükrözni. Az arculat fain, azzal az első lépés ok. Hasonlatosan sajnos sok magyar bandához, énekszinten érzem szintén karcsúnak. Nincs benne az a sound, az az erő, ami ehhez a zenéhez szükséges lenne.
 
Tóth Mátyás (6,5): Vitathatatlan, hogy minőségi dalokat írnak a srácok és jól ki is dolgozzák ezeket, de ha kicsit változatosabbak lennének a számok, még izgalmasabb és jobb lehetne a végeredmény.
 
 
 
MAG:
 
Tóth Gábor (Nagaarum) (8): Nem mondanám, hogy annyira eredeti, mint ahogyan azt ők hihetik, de okoztak pár kisebb meglepetést. Szép munka, de 8-nál nálam nem megy fentebb. Időnként fárasztóan tömény ugyanis. Én ennél bunkóbb vagyok.
 
Borka Zoltán (8): Önmagában egy jó produkciót hallottam, ami a "Fusion" lemezt illeti. Technikás gitárszólók, változatos ének témák, modern hangzás jellemzi az anyagot. Azonban hiányzik belőle az a bizonyos plusz, egy szokatlan gitártéma, vagy akár egy merész sikítás, amitől az embert kirázza a hideg, amitől teljesen egyedi lesz és saját védjegyet szerez a zenekar.
 
Áron "Apey" Andris (6): Látható és hallható, hogy rengeteg időt és energiát öltek aprólékosan a lemezbe, néhol azt érzem mégis, hogy nem annyira tudatos, hogy pontosan akkor mit is szeretnének játszani, de ez idővel alakul, ettől függetlenül szurkolok nekik.
 
 
 
Needless:
 
Reichardt Gábor (9): Nagyon egyben van az egész. Kellően meggyőzött. Ha ez így megy koncerten is, bedaráltok mindent, és mindenkit, aki elétek kerül.
 
Molnár Zoltán (10): Nem fogom véka alá rejteni a véleményemet, nálam ők a dobogós csapatok egyike, itt minden tökéletesen a helyén van. Hangzás, artwork, zene. Nem tudok belekötni a produkcióba, a Heresy album külföldi viszonylatban is megállná a helyét, ugyanis minőségi munka. Ami nagyon szimpatikus bennük, hogy nem a végletekig brutalizált változatát tolják a thrash-es death metal-nak hanem egy úgymond „befogadhatóbb” pontosabban melodikusabb oldalról közelítik meg a műfajt, így talán olyan emberek is meg fogják hallgatni a Needless-t akiket zavarnak a tipikus stílusjegyek. A death metal 2019-ben elég széles spektrumban mozog, a Needless pedig a legjobb példa arra, hogy lehet még ezen tágítani, hogy nagyobb és színesebb legyen.
 
Lukács Bettina (10): Felmerült bennem a kérdés, hogy a Needless mégis mit keres egy online – vagy akármilyen tehetségkutatóban. Nem tudok beléjük kötni. Úgy király, ahogy van. Pont.
 
 
 
THe pUnch:
 
Balogh Péter (9): Az egyik kedvencem lett a mezőnyben, bármennyi füvet is szívtatok! Rakjatok tábortüzet!
 
Tóth Gábor (Nagaarum) (10): Na ez a pszichedelikus zene, kérem! Tudom ajánlani azon bandáknak, akiknek fogalmuk sincs erről a jelzőről, csak nagyon különcnek akarnak látszódni, ezért magukra mondják. Itt az overdrive, az álló harmóniákat gyártó basszus, az analóg szintetizátor, a kifinomult dobolás és a betépett ének pontosan adja azt, ami ehhez a stílushoz kell. Számomra az abszolút első hely a mezőnyben. Hatalmas ötös! A korai Pink Floyd nagy rajongója vagyok, szerintem ők is.
 
Borka Zoltán (10): A pszichedellikus groove koronázatlan királya. Az elszállós hangulat már csak simán a zenén keresztül is nagyon szépen átjön, klippel, illetve vizuális effektekkel még inkább.
 
 
 
Whiskey Roll:
 
Pócsi István (8): Tipikusan az a zene, amire ha rá lenne nyomtatva egy USA logo, rajonganánk. Azonban mivel Made in Hungary, sajna az is marad.
 
Reichardt Gábor (7): Lehetne kicsit többet vidámkodni, jobban befogadható lenne az egész. Pedig az irány jó.
 
Somogyvári Ákos (6): A dallamos hard rock/sleaze engem azonnal megfog, így volt ez a Whiskey Roll esetében is. Ezen felül viszont nem tudok semmi kiemelkedőt mondani róluk, ami falhoz baszott volna, minden mocskossága ellenére számomra kicsit csalódást okozott az összkép.
 
 
 
Woodstock Barbie:
 
Tóth Mátyás (10): A legegyedibb, legizgalmasabb zenekar az egész mezőnyben, izgalmas hangulattal és erős női énekkel. Remélem, hosszú ideig üde színfoltja lesznek a magyar rockszíntérnek!
 
Balogh Péter (9,5): Miközben a zenéjüket hallgattam, nem láttam a virtuális füsttől. Ahogy azt a biográfiájukban írták, „2015 és 2018 között összesen hat énekesnőt daráltak le a húsdarálón, és már majdnem feladták, amikor egyszer csak Püré képbe került”. Minden jel arra mutat tehát, hogy megérte „pépesíteni”. Kurva jó!
 
Áron "Apey" Andris (9): Határozottan a befutó nálam a listából. Grizzlytől megszokott alap varacskos sáros cipő, kíváló feszes női énekhanggal. Még nem is szívtam ma, de már be vagyok tépve csak attól hogy hallgatom.
 
 
Ezzel véget ért tehát a Rockbook Rockmagazin II. Online Tehetségkutatója! Minden zenekarnak köszönjük a nevezést, a győzteseknek pedig még egyszer gratulálunk! :)
 
Találkozunk jövőre!
 
Támogatónk az NKA Hangfoglaló Program.