Bejelentkezés

x
Search & Filters

Ismert hazai zenészek közreműködésével különleges zenei projekt van készülőben

Július végén ’Hét jel’ néven egy új oldal indult útjára a Facebook-on, amiről csupán annyit lehetett sejteni, hogy valami különleges zenei projekt van készülőben, melynek szellemi vezére Pócsi István. Hogy ki is ő és mit takar a ’Hét Jel? Az alábbi interjúban lerántja a leplet.

Rockbook: - Kérlek mesélj kicsit magadról! Honnan ismerhetnek az olvasók?

Pócsi István: - A szakma sokkal inkább ismer, hiszen az elmúlt közel öt évben a színpadhoz nagyon közel, de a másik oldalon dolgoztam. A Barba Negra programjaiért felelek elsősorban. Van az a srác, aki a koncertek előtt sokat rohangál, headsettel a fülében, egész nyáron baseballsapkában, na az vagyok én. A viccet félretéve egy rövid ideig, 2016 nyarán a Rádió Rockban is készítettem interjúkat zenész barátokkal, nem is keveset. Nagyon kedves időszak volt, de sajnos vége szakadt. Még korábbra visszanézve pedig Nyíregyházán rádióztam nyolc és fél évig, illetve ott is rendezvényeket szerveztem, mozgattam a klubbéletet.    

Rockbook: - Kezdjük az előzményeknél! 1997 és 2001 között magad is zenéltél. Mit lehet tudni a korábbi zenekarodról?

P.I.: - Imádtam azt az időszakot. Fiatal srácok voltunk, és toltuk, ahogy a csövön kifért. Bánfalvi Lacival és Zolival (Zoli évekig az Alvin és a Mókusok dobosa volt), korábban Bogyóval, akit szintén sok formációból lehet ismerni, majd később Szappan Lacival F.O.T.B. néven zenéltünk. Fiatal, vidéki zenekarként is sok helyen jártunk, nagyon jó barátságot ápoltunk a Freshfabrik, a Black-Out, vagy épp a Warpigs zenekarokkal, akikkel itt-ott felbukkantunk. Ismertük a pesti életet is, sokszor eljutottunk az E-be, de sok fesztiválfelkérésünk is volt. Izgalmas zenei utazás volt hiszen tényleg mindent magunk alá gyűrtünk zeneileg, ami hatással volt ránk: volt ott grunge épp úgy, mint hc alapok. Egy nagy olvasztótégely volt a zenekar. Jó dalokkal, felvételekkel, de a nagy siker nélkül.

 

 

(Pócsi István)

 

Rockbook: - Miért hagytad abba?

P.I.: - Ma visszagondolva nagyon egyszerű a dolog: gyerekek voltunk. Valamin behisztiztünk, másként gondolkodtunk, és a helyett, hogy törekedtünk volna a megoldásra, inkább kiléptünk egymás életéből, én pedig a zenekarból. Ez a váltás, ráadásul életem egy olyan szakaszában ért, amikor amúgy is sok volt a változás, így nem is foglalkoztatott az aktív zenélés. Másfajta alkotás kezdett érdekelni: kicsit a színház felé fordultam, bár sosem játszottam. Készítettem még 2001-ben egy előadóestet, ami egy fellépést élt meg, de annyira is terveztem. Aztán zeneileg halottnak tettettem magam, és inkább dolgoztam, polgári foglalkozásban, és a létfenntartásra koncentráltam.

Rockbook: - Akkor csapjunk a lovak közé! Mit is takar a Hét jel projekt? Mire utal a Hét Jel név?

P.I.: - Mindaz ami mögöttem van, nyitva maradt. Évekig, már ugye évtizedekig foglalkoztatott, hogy mondjuk az F.O.T.B. dalai hogyan szólalnának meg mai köntösben. Ennek kipróbálására többször tettem kísérletet, de valahogy sehová nem jutottam sem szakmailag, sem emberilag. A másik, sokéves palántázás pedig az volt, hogy írogattam dalokat, szövegeket, néha belelkesültem, olyankor jól megtöltöttem a fiókot ötletekkel, de egyszerűen nem jött ki a lépés, hogy valami megfogható dolog is szülessen. Idén tavasszal egy csendesebb estén egyszerűen beugrott, hogy 20 éves lenne a zenekar, jómagam pedig 40 leszek októberben, és egyszerűen bepörögtek az események. Csak elindult egy folyamat, ami nincs tervezőasztalon felrajzolva, valahogy mégis húzza saját magát. A Hét Jel egyszerűen egy összegzés, egy életszakasz lezárása, jó esetben pedig valami újnak a megnyitása.

A névválasztás is sorsszerű... Nagyon vicces, hogy miért is ez a projekt elnevezése, de ezt még nem osztanám meg. Ez maradt, jól csengett, magyar megnevezés, és mégsem az, hogy Pócsi István szólólemez, vagy PI-Projekt. Ragaszkodtam, hogy minden magyarul beszélő értse már a nevet is. Megszerettem és mára, a logoval együtt, amit Barna Joci tervezett, szerintem egységes képet mutat. Ha nagyon meg kell tölteni tartalommal, akkor azt mondanám, hogy mindannyian olvasunk és hagyunk jeleket, pecséteket, markereket. Én is, az életben, emberekben, rendezvényekben, írásokban, interjúkban és most ezen a készülő lemezen is. Az, hogy ki-mit fog kiolvasni ezekből, az egy másik kérdés, de az értelmezés szabadságát nem vehetjül el senkitől!

 

 

Rockbook: - Augusztustól folyamatosan jelentek meg a Facebook oldalon az ismerős arcok. Milyen szempontok alapján válogattad össze a zenésztársakat?

P.I.: - Barátokkal szerettem volna együtt zenélni. Nagyon durva kimondani, de van olyan zenész -Maróthy Zoli-, akit 25 éve, azaz 15 éves koromtól ismerek.

Rockbook: - Mennyire volt nehéz feladat meggyőzni őket?

P.I.: - A válogatásnak, meghívásnak az alapja, hogy legyen valós emberi kapcsolatunk. Olyan emberekben gondolkodtam, akiket ha felhívok telefonon, akkor nem a bemutatkozással kell kezdeni. Nem volt senki győzködve. Néhány mondatban átadtam a szükséges információt, és a legtöbb esetben a következő percekben már dalokról, koncepcióról beszélgettünk. Szóval nem, egyáltalán nem volt nehéz dolgom.

 

 

(Ganxsta Zolee és Pócsi István)

 

Rockbook: - Volt zenész, akit nagyon szerettél volna, de nem sikerült becserkészni?

P.I.: - Senkit nem erőszakolhatok meg a Hét Jel miatt. Egy lehetőség, egy baráti felkérés, nem több. Nincs mögötte pénz, magasra törö tervek, ez egy társasjáték, vagy egy batyusbál, ahová mindenki beleteszi, amit hozni tud, szeretne. Van olyan, akinek nagyon örültem volna, ha közreműködik, akit az elsők között kerestem meg, de végül nem fog a lemez stáblistájába kerülni a neve, mert így döntött. Nem győzködök senkit, nyitott lehetőség, de éppen ilyen nyitottnak kell lennem nekem is, ha elutasítást kapok. Az illetőt, illetőket épp olyan nagy szeretettel fogom megölelni, mint eddig, amikor találkozunk

Rockbook: - Hányan vesznek részt a projektben? Felsorolnád a névsort?

P.I.: - Nem tudom. Folyamat. Mindig csak azt tudom fixen elmondani, ami már mögöttünk van. Igyekeztem úgy dal-zenész találkozásokat szervezni, hogy mindenki komfortzónában maradhasson. Most a dobosoknál már látom, hogy jól sikerült ezt a dolgot összehozni. Nem stílusidegen senkinek a dal, amit dobolt, ettől lesznek szerintem gördülékenyek a zenék még akkor is, ha éppen valami mészárlás lesz benne. A dobosok ugye már publikusak: Kottler Ákos, Zana Zoli, Csányi Zoli, Makai Laci, Hámori Dáci, Kiss Endi, Kiss Dani a Nova Prospectből, Nyíregyházáról is érkezett ütős, Zombor Szabolcs személyében. Basszusgitárosok közül már biztosan mondhatom Fehérvári Attila nevét, aki fel is játszotta a rá eső részt, de Giret Gábor és Jankai Sebastian is zenél velem. A hathúroson Lukács Peta, Maróthy Zoli, Kiss Joci, Kékkői Zalán egészen biztos szereplők, de a feltörekvő generációból szeretnén Rezsőfi Zoltánt megemlíteni, aki nem csak gitározik, hanem a zenei megfejtésekben is nagy szerepet vállal. Zolcs az Orion Dawnban tolja és ő is nyíregyházi. Természetesen még bőven vannak nevek, de engedd meg, hogy ezt a részt még óvatosan kezeljem.

 

 

(Kiss Endi - Hooligans)

 

Rockbook: - Kilenc dobost sikerült felsorakoztatnod. Tudatosan rájuk épül a Hét jel?

P.I.: - Végül csak nyolc. Minden poszton tudatosan mozgok, ahogy mondtam is. A ritmusszekciónál pedig ez hatványozottan fontos. Ha az alapok nem jók, akkor nem tudunk építkezni. Most, hogy a dobolással megvagyunk következik az a fázis, amikor a basszus és gitáros posztokat is jól kell kiosztani, pontosítani és bizony ez a keverés végeztéig minden egyes pozicióban így fog történni.

Rockbook: - Hogyan zajlott a dalszerzés? Egyedül írtad/írod meg, vagy a kiválasztott zenésztársak is részt vettek benne?

P.I.: - Nagyrészt régebbi szerezények kerülnek elő, korábbi ötletek, amiket hol magam, hol szerző társakkal készítettünk. Igazán friss dal is kerül a lemezre, de annak is az alaptémái megvoltak. Ez egyrészt könnyű és egyben nehéz feladat is, hiszen annyiszor meghallgattam már ezeket a témákat, hogy nekem egészen biztosan tetszenek. Nem nagyon variáltuk át a szerzeményeket. Sokkal inkább a feljátszásnak köszönhetően kerülnek bele új hangulatok. Az nagyon érdekes, hogy gépi alapok hogyan kapnak életet az élő dobtól és egy-egy gitáros hogyan változtatja meg az egész dalt játékával, hogyan kerülnek át hangsúlyok, hiszen itt igazából hangszerelés zajlik. Más íze van Maróthy Zoli gitárjátékának, mint Lukács Peta gitározásának. Építkezik az egész, eddig csak vázak voltak, most kerül fel a hús. A dalok szövegét én írtam, bár lesz két nagyon izgalmas átdolgozás is. Persze most néhány sort fura újra olvasni 15-20 év távlatából, ezekbe lehet, hogy bele is fogok nyúlni, ha úgy kívánja a produkció.

Rockbook: - Milyen stílust fog képviselni a zenei vállalkozás?

P.I.: - Rockzene, ennyi. rengeteg hangulattal. Ahány dal, annyi íz, és talán annyi hangolás. Lesz egészen könnyed, zeneileg is közérthető dal, de az album vége felé haladva egyre inkább beborult hangulatok lesznek. Ez a koncepció is: indítunk egy szélesebb körnek szóló vonalon és megyünk a kattant irányba, hogy aztán a Kilépő (utolsó dal) tényleg súlyos legyen.

 

 

(Csányi Zoltán - Black-Out, Roy és Ádám Trio)

 

Rockbook: - Hol veszitek fel a lemezt? Végig ott vagy a stúdióban?

P.I.: - Kaotikus az egész folyamat. A dobokat Gaál Csabi vezetésével Botlik Matyinál, a Grenma Stúdióban rögzítettük, ahol egy teljes dobfelszerelést biztosítottunk barátainknak. Nem lett volna arra lehetőség, hogy mindenki hozza a saját cuccát és mindig átszerelünk. Így gyors, és könnyű volt a munka. Ami nagyon érdekes, hogy ugyanaz a cucc (dobok, cinek) mennyire másként szólal meg más-más zenészek keze alatt. Izgalmas, érdekes munka volt. A többi felvétel sokfázisos, kicsit modern is, hiszen jó példa, hogy Lukács Peta már teljesen kész sávokat küldött, amit otthon rögzített, így a dallal kapcsolatban nem is találkoztunk. Legutóbb a Peta lemezbemutatón futottunk össze, azóta csak online tartjuk a kapcsolatot. Éljen a modern világ! :)

Rockbook: - Mikorra várható a megjelenés? Addig számíthatunk némi ízelítőre?

P.I.: - Szeretném, hogy március végén a teljes anyag kézben legyen. Az, hogy mi lesz a végleges formátum, még kérdéses. Nem azért, mert nem tudom mit szeretnék, egyszerűen nem ezzel foglalkozom még. Vannak ötletek, megkeresés is érkezett, de most az a fontos, hogy a mindennapi meló mellett a Párbaj (ez lesz a lemez címe) elkészüljön. Ízelítő lesz, persze. Nem lehet úgy építeni ezt a projektet, hogy csak beszélgetünk róla. Tervek szerint október legvégén, vagy november elején már megmutatok egy dalt, képiesített formában. Nagyon izgalmas dolog lesz, de erről majd később!

Rockbook: - Ennyi zenésszel nem lenne egyszerű feladat, de tervezel koncerteket, vagy legalább egy lemezbemutató bulit?

P.I.: - Álomszerű! :) Azt gondolom, hogy ha valaha lesz is koncert, azt csak úgy tudjuk kivitelezni, ha szerveződik egy alap zenekar, aki a minőségi elvárásoknak megfelelően el tudja játszani a dalokat. Ehhez érkezhetnek vendégzenészek. Persze nagyszerű lenne mindenkit egy koncerten, egy időben a színpadon látni, de ennek minimális az esélye. Maximum egy januári, hétfői napon:)

Rockbook: - Köszi az interjút! Sok sikert! :)

 

 

További információk a Hét Jel Facebook oldalán.

 

Fotók: Horpáczi Dávid, Bratincsák Péter, Radó Norbert