A Pistons zenekar tiszakécskei és kiskunfélegyházi fiatal zenészekből verbuválódott, és nagyjából egy éve létezik a jelenlegi felállásban. A zenekar tagjai: Doki és Buci (gitár), Szabi (dob), Dani (basszusgitár) és Csaba (ének). Mr. Piston című demójukat az előző évben kezdték el rögzíteni, és ez év márciusában jelent meg szerzői kiadásban. A zenekar tagjaival zenéről és példaképekről, érvényesülési lehetőségekről és tervekről beszélgettünk. De interjúnkból azt is megtudhatjátok, mi is a Közérdekű Metál.

Rockbook: Mivel fiatal zenekar vagytok és eddig keveset lehetett rólatok hallani, ezért az interjút is az „alapadatok” ismertetésével kell kezdenünk. Éppen ezért az első kérdésem az lenne, hogy honnan jött ez a név: Pistons? Pusztán a belső égésű motorokhoz való vonzalom leképeződése vagy más, ennél több?

Pistons: Ó, a történet teljesen más. Az igazat megvallva hamarabb volt meg a Mr. Piston című számunk, mint a zenekar neve. A Mr. Piston volt a zenekar első saját szerzeménye és ezt már a demó megjelenése előtt is játszottuk a bulikon. Korábban Metallizer néven futottunk, de közben értesültünk róla, hogy egy szlovák banda is ezt a nevet választotta. Ebben alapvetően nem is lenne semmi bökkenő, de a szlovákiai Metallizer megalakulása egy olyan koncertre vezethető vissza (ami sajnos végül nem valósult meg), ahol mi szerepeltünk Metallizerként a plakáton, nekik pedig ez lett volna az első bemutatkozásuk – más néven. Később felfigyeltünk arra, hogy gyors tempóban, egymás után jelennek meg a youtube-on a szlovák banda videói. Biztos csak véletlen az azonos névválasztás… Na de mindegy is, mi változtattunk. A dugattyú egy, a kettlebell edzés során alkalmazott gyakorlat, melyet Buci talált ki, illetve ő nevezte el dugattyúnak. Buci harcművészettel, illetőleg edzéssel foglalkozik.  A gyakorlat lényege a két súllyal egyszerre történő mozgás. Az egyik súlyt feltolod és azzal egy időben a másikat le, mindezt megállás nélkül – azaz egyből tolsz a húzásból. Szóval innen a név. A Mr. Piston című számunk szövege is tulajdonképpen az edzésről és a keménységről szól… Milyen legyen egy metálos?  Végül a hosszas tanakodás után, a számtalan variáció közül ezt választottuk.

Rockbook: A demólemezetek belső borítóján a következőt olvashatjuk: „Közérdekű Metál!!!” Így, három felkiáltójellel. Mit is jelent ez tulajdonképpen? Műfaji meghatározás, stílusjegy? Egyáltalán mitől válhat a metál közérdekűvé?

Pistons: A közérdekű metál mindaz, amit elmondtál. Egyszerre stílusjegy és műfaji meghatározás. Egy általunk kitalált, teljesen új műfaj, az „old school thrash metal” leképeződése. Igazából még most is formálódik a zenekar stílusa, így nehéz lenne minket beskatulyázni. Nem akarunk semmilyen stílusjegyet magunkra erőltetni, arra törekszünk, hogy olyan zenét írjunk, ami megfelel a saját, és a rock, metál zenét szerető emberek elvárásainak. Közérdekű attól, hogy amiről beszélünk, és amit közlünk nem öncélú! Innen már érted, hogy a mi elképzelésünk szerint más metál zenekaroknak a munkássága is közérdekűvé válik attól, hogy a közvetített tartalom és az érzelmekre ható zene fontosabb, mint maga a közvetítő. Persze lehetne erről még nagyon sokat és sokáig beszélni, de a lényeg röviden: a zenénk emberi dolgokról, emberekről, embereknek, emberekért szól… Ha csak magadnak játszol, akkor öncélú az egész, mihelyt közönség elé helyezed, már meg is szűnik az öncélúság. Amúgy meg jól is hangzik. :) A demót itt meghallgathatjátok!

Rockbook: Van-e jelentősége annak, hogy angol nyelvű szövegeket írtok? Lehet-e arra számítani, hogy majd játszotok magyar nyelvű szerzeményeket is? Ez az igény akár a „közérdekűséggel” is összefüggésbe hozható…

Pistons: Erről sokat beszéltünk a zenekaron belül, végül is az angol szöveg mellett döntöttünk, mert ez a metál nyelve. Valamiért Magyarországon elég nehéz ezzel a zenével kitörni; azt látjuk, egyre több zenekar próbál meg először külföldön ismertségre szert tenni, és ezáltal kezdenek el itthon is foglalkozni egy-egy csapattal. Mivel külföldön a magyar nyelvű dalok inkább hátrányt jelentenének a zenekar érvényesülése szempontjából, mintsem előnyt, ezért írunk angol nyelvű dalokat. Egyébként a szövegeink magyarul íródnak, később fordítjuk őket angolra. Adott tehát a lehetőség, hogy majd egy későbbi időpontban, akár magyarul is megjelenjenek az eddigi számaink.

Pistons - Only Way

Rockbook: Megkerülhetetlen, hogy beszéljünk a hatásokról. Kik a példaképeitek? Melyek azok a zenekarok, akiknek a hatásával egyértelműen számolni kell/lehet a zenétek összefüggésében?

Pistons: A közös nevező egyértelműen a Metallica, aztán vannak még olyan közös kedvencek, mint a Pantera, vagy a Megadeth, de szinte mindegyikünk mást hallgat, szeret. Doki inkább a hard rock és heavy vonalat kedveli. Szabiról, a dobosunkról elmondható, hogy közülünk ő rendelkezik a legszélesebb körű zenei ismeretekkel, mindent hallgat a fúziós jazztől a progresszív rockig, természetesen főleg gitáralapú zenékről van szó – olyanokról, mint a Dream Theater vagy (a) The Flower Kings. Dani inkább az alteros vonalat szereti (Nirvana, Pearl Jam). Buci abszolút old school, thrash rajongó, de ezek mellett hallgat hetvenes évekbeli rockot is, illetve brit nyolcvanas évekbeli heavy metal zenekarokat (Maiden, Diamon Head, Sweet Savage, Blitzkrieg). Csabiról semmit sem tudunk, talán a Modern Talking és a Boney M. a kedvencei – legalább is a színpadi mozgásából erre lehetne következtetni. Ahogy látod, elég vegyes a zenei ízlésünk, elég sok zenei hatás ér bennünket.

Rockbook: Mit jelent számotokra ez a zenekar: hivatás vagy hobbi? Mivel foglalkoztok, amikor nem zenéltek?

Pistons: Elhivatott hobbisták vagyunk. A zenekar jelenleg hobbi számunkra, napjaink legnagyobb részében nem ezzel foglalkozunk. Ha így lenne, már kész lennénk három albummal. Szabi gimnáziumba jár, no meg dobtanárokhoz. Dani, Szabi bátyja a Közszolgálati Egyetemen tanul, egyszer majd bűnügyi nyomozó lesz, idén kezdte a sulit. Doki egyéni vállalkozóként dolgozik – autó kozmetikával foglalkozik elsősorban, de üzemeltet egy kis kávézót is, aminek Pistons a neve. Csaba burkolóként melózik egy vállalkozónak, meg pesztrálja a barátnőjét és vezeti a háztartást…  Bucinak már családja van. Három éves a kislánya és útban van a következő gyermek is. Van egy fő állása meg egy mellékállása, és emellett edzést is vezet.

Rockbook: A kezdő zenekarok gyakran céloznak meg olyan magazinokat, akik terjeszthetik, kiadhatják az első lemezüket. Vannak-e ilyen törekvéseitek? Felvettétek már valakivel a kapcsolatot? Van adat arra vonatkozóan, hogy a szakma mennyire tart igényt a zenétekre?

Pistons: Egy kritika már íródott a demónkról (a Vihar-rock Magazinban jelent meg), ebben igazán jó „osztályzatot” kaptunk, azaz 10-ből 8-ast. Ennek nagyon örültünk.
Eddig csak pozitív visszajelzést kaptunk bárhol is jártunk, játszottunk, aki meghallgatta a demónkat csak jót mondott róla. Azzal persze tisztában vagyunk, hogy vannak gyengepontjaink, de folyton dolgozunk azon, hogy a zenénk minél jobb legyen. A magazinok tudomásunk szerint elég sok pénzért jelentetik meg a lemezeket, nekünk nincs pénzünk ilyesmire. Egyébként meg azt gondoljuk, hogy elsősorban nem a szakmának kell igényt tartania a zenénkre, hanem a közönségnek. De természetesen fontosnak tarjuk, és mindenkitől szívesen fogadjuk az építő jellegű, akár negatív kritikákat is.

Rockbook: Vettetek már részt tehetségkutatón? Ha igen, milyen tapasztalataitok vannak ezzel kapcsolatban?

Pistons: Nem vettünk még részt ilyenen, és ez annyira nem is fontos a zenekar számára. Jelenleg más úton próbáljuk eljuttatni zenénket a közönséghez. Eléggé szkeptikusak vagyunk a tehetségkutatókkal kapcsolatban, mert egy rock bandát hogyan hasonlítanál össze egy metal csapattal?! Mindenki csinálja azt, ami a szívügye, amiben hisz!

Rockbook: A zenéről ugyanúgy elmondható, mint bármi másról ebben az országban, hogy Pest-központú. Ti pedig egy tiszakécskei csapat vagytok. Mennyire számít ez hátránynak esetetekben? Eszetekbe jutott-e már, hogy közelednetek kellene a „tűzhöz” ahhoz, hogy igazán érvényesülni tudjon a zenétek?

Pistons: Az az igazság, hogy több koncertünk volt mostanában Pesten, mint vidéken. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy minden Pest-centrikus, de nem tudunk mit tenni ez ellen. Vidéken látni lehet egyfajta érdektelenséget, ebből kellene kimozdítani valahogyan az embereket. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy még ha érdekli is az embereket ez a fajta zene, akkor sem lépnek ki a kis szürke világukból. Na, látod, itt lép be megint a közérdekűség! Persze, hogy hátrány vidéki zenekarnak lenni, de ettől függetlenül kizárólag gépjárművel közeledünk a tűzhöz, a Pestre költözés szóba sem jöhet.

Rockbook: Milyen terveitek vannak a jövőre nézve? Ugye, van már egy demótok. Mikor lesz nagylemez?

Pistons: Reményeink szerint a jövő év első felében elkészülünk a teljes lemezanyaggal. Jó úton járunk, a szövegek már megvannak, és a zenei háttér is kész 70%-ban. Egy-két új számot már nyomunk is az új bulikon, szóval haladunk, ahogy az erőnkből telik. Hetente jó esetben egyszer tudunk összejönni, még jó hogy vannak elektromos kütyük, mert így mindenki tud otthon is dolgozni. Ami az első nagylemezt illeti, nem lesz összetartó stílusú. Eddig is a változatosság jellemezte a zenénket, az új számok pedig még ezt a kialakult képet is felülírják, de természetesen a fő zenei vonal megmarad. Fontosnak tartjuk, hogy a zenét mindig a szöveg tartalmához igazítsuk. A legközelebbi tervünk egy két számos EP elkészítése, lehetőleg minél jobb minőségben. Ezzel már szeretnénk kiadót keresni magunknak. A stúdiófelvételhez pénz kell, nem is kevés. Próbálunk majd szponzorokat szerezni. Azután jó lenne már egyszer megjelenni a Hammer Worldben is, hiszen Magyarországon jelenleg ez a legjelentősebb nyomtatott szakmai sajtó.

Rockbook: Fejezzétek be a következő mondatot: A jó metál az olyan, hogy…

Pistons: Megfoghatatlan, megfogalmazhatatlan, de érzésekkel teli, érzéseket kiváltó, bennünket erősítő, bátorító, gondolatébresztő, fiatalító, összekovácsoló, hangulatkeltő, belül mardosó, kívül feszítő –mint a jó alföldi házi pálinka!!! 

A zenekar Facebook oldala: https://www.facebook.com/pistonszenekar

maxim