Ma ünnepli 25. születésnapját az Entombed ’Uprising’ albuma (lemezismertető)
Egy tisztességesen összerakott anyag az Entombed ’Uprising’ albuma, de mondjuk a klasszikusnak számító Wolwerine Blues-hoz nem ér fel. A lemez 2000. március 6-án jelent meg a Music for Nations kiadó gondozásában.
Az 1987-ben alakult stockholmi Entombed zenekar nem szorul bemutatásra, hisz a svéd death metal egyik alapcsapata, a Dismember, a Grave és az Unleashed mellett. Aztán csavartak egyet a történeten.
Én az a fajta zeneszerető ember vagyok, aki inkább a zene alapján ítél és kedvel, mintsem az ilyen-olyan mögöttes dolgokat helyezi előtérbe. Ha tetszik, akkor oké, ha nem akkor meg megy a levesbe. Persze azért vannak kivételek. Ezt az okfejtést azért jegyeztem meg, mert az Entombed 1990-es első lemeze, a Left Hand Path ugyanúgy tetszett és tetszik még most is, mint az 1993-as Wolverine Blues. Onnantól volt egy csavar az zenekar történetében, mert míg az első lemez vegytiszta death metal, addig a harmadik albumukon feltűnnek a groove, garázsrock, de még a punk elemek is és mindezt kiváló köntösben előadva. A stílust innentől pedig death,n’roll-nak címkézhetjük fel.
Az születésnapos Uprising a hatodik lemezük és abszolút a fentebb említett stílust képviseli. Vastag gitárok, húzós dalok, néha elszállósabb részekkel, tempóváltásokkal, jönnek a groove-ok, abszolút élő hangzás, tényleg mintha egy garázsban játszanának, teszik ezt úgy, hogy a lemez szépen erőteljesen szól.
A lemezt nyitó Seeing Red ennek jó példája. Hamisítatlan death, n’ roll. Utána az album egyik legjobb dala következik, veszett jó riffel és egy kis lebegősebb kiállással a Say It In Slugs képében.
A másik nagyon jó nóta a Something Out Of Nothing, tömör, húzós beindul tőle az ember. És ami még nagyon tetszik az az utolsó dal a lemezen az In The Flesh. De nem szabad elmenni a húzós, tempós Come Clean, vagy a The Itch mellett sem. Ennél a dalnál az volt az érdekes, hogy a tempóváltásig nem hatott meg, de onnan ütött a dolog.
A Returning To Madness-nél azt jegyeztem fel, hogy olyan a gitár, mint egy betonfal, a dal pedig a fal mentén halad. Van egy feldolgozás is az albumon a texasi Dead Horse (micsoda egy név!) Scottish Hell dala. Az eredetit nem hallottam, de az Entombed féle elég jónak tűnik.
Ezt az albumot az Uffa Cederlund, Alex Hellid gitárosok, Jörgen Sandström basszusgitáros, Peter Stjarnvind dobos és Lars Göran Petrov énekes felállású brigád rögzítette, magas színvonalú játékkal.
A zenekar története az Uprising előtt és után sem volt zökkenőmentes, többször összevesztek, egyesek kiléptek, kirúgtak, kibékültek, több mellékproject indult, viszont az Entombed karrierjét egyértelműen beárnyékolja Lars-Göran Petrov 2021-ben bekövetkezett halála. Azonban a zene, amit a csapat vele együtt alkotott, mindenképp a maradandó kategóriába sorolandó, amelybe természetesen az Uprising is beletartozik .
Az album dalai:
01. Seeing Red
02. Say It In Slugs
03. Won’t Back Down
04. Insanity’s Contagious
05. Something Out Of Nothing
06. Scottish Hell
07. Time Out
08. The Itch
09. Year In Year Out
10. Returning To Madness
11. Come Clean
12. In The Flesh

Fodor Attila