Bejelentkezés

x
Search & Filters

Metallica: 11 érdekesség a Ride the Lightning albumról, amit csak a legnagyobb rajongók tudnak



A Metallica már debütáló albumával, a Kill 'Em All-lal felhívta magára a figyelmet, de második lemezük, a Ride the Lightning talán még az elsőnél is fontosabb volt, hiszen egy zenében és szövegben is sokkal fejlettebb és érettebb zenekart mutatott, amely nem riadt vissza a komplex dallamoktól és a komoly témáktól, ráadásul elkészítette első balladáját is, a Fade to Black-et. A Loudwire tíz olyan érdekességet gyűjtött össze az albumról, amit talán csak a legnagyobb rajongók tudnak.
 
1. Kétszer is kiadták: az album először a független Megaforce kiadásában jelent meg Amerikában és Európában, és összesen 85 ezer példány fogyott belőle. A banda később az Elektra-hoz szerződött, amely újra kiadta a lemezt, ami ekkor mindenféle rádiós lejátszás nélkül a Billboard lista 100. helyéig jutott, végül pedig hatszoros platina lett.
 
2. Az album címe Stephen King regényéből ered: a banda gitárosa, Kirk Hammett éppen Stephen King Végítélet című könyvét olvasta akkoriban és nagyon megtetszett neki az a sor, amelyben egy halálsoron lévő rab úgy fogalmazott, hogy arra vár, hogy meglovagolja a villámot. Kirk felvetette James Hetfield-nek, hogy a Ride the Lightning jó dalcím lehetne és végül ez lett a lemez címe is.
 
 
3. Mérföldkőnek számít a dalszerzők szempontjából: a Ride the Lightning az utolsó olyan Metallica album, amelyen dalszerzőként szerepel Dave Mustaine, és az első olyan, amelyen szintén ilyen státuszban tüntették fel az utódját, Kirk Hammett-et.
 
4. Cliff Burton-nek köszönhetően lett komplexebb a banda zenéje: a csapat basszusgitárosa, Cliff Burton nem igazán vett részt a Kill 'Em All megírásában, amelyre számos olyan kritika érkezett, hogy zeneileg túl egyszerű. Cliff képzett muzsikus volt, zeneelméletet is tanult, a második lemez megírásából pedig már sokkal aktívabban kivetre a részét, így összetettebb dalok születtek.
 
 
5. Dániában stúdióztak, ami nem volt egyszerű: Lars Ulrich kapcsolatai révén a banda Dániában vehette fel a lemezt, ahol azonban Kirk Hammett elmondása szerint hamar honvágyuk támadt. "Egy dán srác nyilván könnyen beilleszkedett a saját hazájában, de három amerikainak ez nem ment ilyen egyszerűen. Azt hiszem, kultúrsokkot kaptunk, és fogalmunk sem volt, mit kezdjünk magunkkal. Vagy zenéltünk, vagy Carlsberg-et ittunk."
 
6. A producerük nem is ismerte őket: Lars mindenképpen Flemming Rasmussen-nel szeretett volna dolgozni, mert úgy vélte, a producer remek munkát végzett a Rainbow 1981-es Difficult to Cure albumán. Flemming korábban még csak nem is hallott a Metallica-ról, de nagyon szimpatikusnak találta őket, így elvállalta a munkát. Később vele készült a Master of Puppets és az ...And Justice for All is.
 
Flemming Rasmussen
 
 
7. Kis híján nem James Hetfield énekelt az albumon: Hetfield nem akart énekelni és gitározni is, ezért a banda felkérte az Armored Saint frontemberét, John Bush-t, hogy vegye át a mikrofont Jamestől, de mivel akkoriban az ő bandája karrierje is felfelé ívelt, nemet mondott az ajánlatra, Hetfield pedig végül úgy döntött, mégis bevállalja az éneklést is a gitározás mellett.
 
 
 
8. A For Whom the Bell Tolls címét Ernest Hemingway ihlette: nem Stephen King volt az egyetlen író, akinek hatása tetten érhető a lemezen: a For Whom the Bell Tolls címét Ernest Hemingway 1940-ben megjelent regénye, az Akiért a harang szól ihlette és a szövegben is visszaköszön az a fejezet, amelyben El Sordo és négy társa meghal, miközben egy hegycsúcson harcolnak.
 
9. A Fade to Black-et részben az ihlette, hogy ellopták a zenekar felszerelését: a Metallica első balladája, a Fade to Black a depresszió és az öngyilkosság témakörét járja körül, amit James Hetfield akkori lelkiállapota ihletett. "Akkoriban kibaszottul utáltam az életet. Ellopták a cuccunkat és úgy tűnt, nem élhetjük tovább az álmunkat és nem játszhatunk Európában. Az évek során aztán más értelme lett számomra a dalnak: a barátaink és a számunkra fontos emberek elvesztéséhez kapcsolódik, például Cliff-éhez, Chris Cornell-éhez és Dio-éhoz."
 
10. A banda szinte teljesen mellőzi az Escape című dalt: a zenekar tagjai utólag bevallották, hogy az Escape azzal a céllal született, hogy rádiós lejátszást kapjon, ezért lágyabb és dallamosabb lett a többi nótánál. A szám 28 évvel a megjelenése után, a 2012-es Orion fesztiválon hangzott el először, James Hetfield pedig úgy konferálta fel, hogy ez az a dal, amit sosem akartak eljátszani élőben.
 
 
 
11. Zöld lemezborító: Egy nyomdai hiba miatt az albumot Franciaországban smaragdzöld borítóval kezdték el árusítani az eredeti kék helyett, amelyet az AD Artist csoport készítette el, és egy villámcsapást ért üres elektromos szék látható rajta. A villámok a zenekarnak megfelelően M betűt formáznak, bár kétséges, hogy ez szándékos volt az alkotók részéről.