Bejelentkezés

x
Search & Filters

„Módosult állapotok” - Grrrmba: Imminent/Coalescence lemezkritika



Egy friss hazai kiadó jóvoltából (mely mögött Nagaarum áll) jött ki e furcsa formáció mindkét EP-je egy CD kiadvány képében. Az eredetileg csak kazettán megjelent anyagok most az NGC Prod égisze alatt láttak napvilágot, ami örvendetes dolog, ugyanis nem lehet csak úgy simán elmenni a Grrrmba mellett. Lassan málházó sludge/doom riffek, súlyos, klausztrofób atmoszféra jellemzi a 2X4 tételt, én idáig csak a lemez „Imminnent” felét hallottam, szóval adott volt a dolog, hogy a „Coalescence”-t is közelebbről megcsodálhassam. Az első paralel gondolat, ami a fejembe korrodált szeget ütött az a Primitive Man utóíz – hasonlóan sivár az érzésvilág, amit a duó közvetíteni akar, annyi különbséggel, hogy a Grrrmba úgy 2-3 színnel többet használ a zenei fémpalettán. És az élet nem egy szivárvány vagy teazsúr. Kilátástalan? Talán. Fájdalom, nyomorúság, kín tükröződik a dalokban, Jim Jones (Veér, Level Exit, Kolp torok) képviseli a megtébolyulást, jellegzetes vendég-vokáljai frissítőleg hatnak az agytekervényekre. 
 
 
A duóban alkotó zenekar, mely magába foglalja Szakács Bencét (énekes, basszusgitáros, dalszerző) és Liptai Gergelyt (gitáros, dobos) jól megírt nótákban gondolkozik, melyeknek fő eleme a lassúság, a kellő hangulat manifesztálása, ami néhol ügyesen egészül ki a már említett Doktor úr beteg hangjával. A Grrrmba megalkotásában mindannyian komoly zenei előélettel rendelkeznek, ez érződik is az „Imminent”-en, minőségi produktum mind a 4 track. Az „Educate” különösen jól sikeredett. 
 
A „Coalescence” erősen indít, a hangzás kicsit vaskosabb, luftosabb, de a kreatúra goromba viselkedése ugyanaz. A „Catharsis”-ban a sivárság fura lidérce integet a hallgatónak, míg a „From Bitterness To Infamy” kettőssége zúzdázza a lelkeket, ahol már jobban kidomborodik a saját megoldások (kés) éle. A Cd 7. dala, akár egy tragikus, halálban végződő líra súlyos vizionálása is lehetne, de nem az. A „Vision In Red” Neurosis-t idéző, vánszorgó főriffje el lett találva, lassan hömpölyög végig a hallójáratokban. Emlékezetes darab. Az utolsó track Godflesh-re hajazó nihilizmusban elevenedik meg, de ez már nem Grrrmba dal, hanem Bence egy régi projektének a Korovjov-nak egy átirata. Az „Anthropophobia” nem bontja szét a lemezt, inkább lezárja és pontot tesz a végére.
 
 
A 300 db kézzel sorszámozott, gyári korong, szép, igényes formában jelent meg, melyben még a szövegek is benne vannak. Az összehajtott borítóban mindkét kazetta kiadvány frontja ott van, szóval mindenki maga döntheti el, hogy melyik a szimpatikusabb látvány számára.
 
Úgy érzem, a zenekarban sokkal több rejtőzik, mint amit ez a két jól sikerült EP mutat, úgyhogy kíváncsian várom a folytatást srácoktól. Az Altered States című filmre való utalásokért pedig plusz pontot adok.
 
A Grrrmba elérhetőségei: Facebook, Bandcamp
 
 
Lupus Canis