Bejelentkezés

x
Search & Filters

Mytra: Beta (2014) lemezkritika

Korábban egyes kommentelők részéről fogalmazódott meg velünk szemben olyan kritika, hogy nem foglalkozunk eleget magyar együttesekkel, nem adunk lehetőséget hazai zenészeknek a bemutatkozásra, nem csapunk hírverést egy-egy arra valóban érdemes anyag körül. Ezt akkor is határozottan cáfoltuk (az ilyen témájú bejegyzéseink magukért beszélnek), de hogy bebizonyítsuk, nem a levegőbe beszélünk, következzék most itt egy recenzió a kazincbarcikai Mytra legújabb anyagáról, amelyről már most itt, az elején bátran kijelentem, hogy világszínvonal...

A csapat 1996 óta létezik, és 1999-ben (nem először) beneveztek a Rockpárbaj nevű tehetségkutatóra, ahol 4. helyezést értek el, valamint megkapták a Metal Hammer különdíját. Az Mytra eddig csak EP-kel adott hírt magáról és kizárólag instrumentális megközelítésben művelték a progresszív metált. A "Beta" verzióban azonban már egy teljes nagylemeznyi anyaggal jelentkeznek és énekesük is van Hocza Viktória billentyűs személyében.

 


Sajátos stílusukat többen előszeretettel aposztrofálják space prog-rocknak, mert (főleg a billentyűk és a "programming" miatt) van benne valami a Pagan's Mindra is jellemző űrkorszaki hangzásvilágból, na meg egy csipetnyi a djent "poszt-modern" stílusjegyeiből. A ritmusszekció (Zabari László - dobok, Lovas Roland - bőgő) fantasztikusan egyben van és a gitárosok is jól teljesítenek, bár szólóban lehetnének bátrabbak, bőkezűbbek (hiszen hallhatóan nincsenek híján a képességeknek).

A "csajos" bandákkal jobbára úgy vagyok, hogy érdemeik elismerése mellett passzolom őket, de a Mytra esetében a női ének nem tűnik rossz megfejtésnek (ha másért nem, mert mifelénk jó férfi énekest lehet a legnehezebben találni). Mindazonáltal sokkal hallgathatóbb, szerethetőbb (talán népszerűbb is) lenne a dolog, ha Viktória mellett szerepet kapna egy tehetséges férfi énekes is (aki - ha kell - akár meg is köszörüli a torkát egy jól időzített pillanatban).

Ez csak egy tanács ("take it or leave it" - ahogy a művelt franciák mondják), de az biztos, hogy jó döntés volt az ének fölvétele a zenei egyenletbe. A legtöbb esetben a refrének kifejezetten fogósak, bár néhol még érződik, hogy ez az első szárnypróba. Nem tudom, milyen médiafelületen lesz esélye megjelenni, de a banda a "Monolith" című dalhoz videoklipet is készített - mondjuk az én kedvencem pont a "Rabbit", de ez meg kit érdekel, igaz?

 


Tartuffe

Forrás: Dionysos Rising

Címkék: 
Mytra