Nagyszerű koncerteket láthattunk a Barba Negrában: Tarja, Stratovarius, Serpenytne koncertbeszámoló – 2018. 10. 28.
Tarja, Stratovarius, Serpenytne – 2018. 10. 28., Barba Negra Music Club
Nem panaszkodhatnak mostanság azok a rock-metal rajongók, akik szeretik a különleges, izgalmas párosítású turnékat, ugyanis alig néhány héttel a Kamelot és a Leaves’ Eyes közös koncertje után ezúttal a finneké volt a főszerep, ugyanis az egykori Nightwish énekesnő, Tarja Turunen és a több mint harmincéves múltra visszatekintő Stratovarius érkezett a Barba Negrába.
Aki időben megérkezett a helyszínre – és ez szinte mindenkire igaz volt, ugyanis nem sokkal a kapunyitás után gyakorlatilag telt ház lett – meghallgathatta a londoni Serpentyne-t is, akik tulajdonképpen egyesítik Tarja és a Stratovarius zenéjét és némi folkos hangulattal is megfűszerezik mindezt. A banda fő „fegyvere” egyértelműen Maggiebeth Sand énekesnő, akinek hangjában Tarja-éhoz hasonlóan szintén tetten érhető az operás hatás és élőben is gond nélkül hoz minden mély és magas hangot. A csapat láthatóan örült a nagy számú közönségnek és talán épp ez adott nekik – és az este főszereplőinek is – extra energiát, mert a budapesti bizony már a turné huszadik állomása volt. Mindenesetre a Serpentyne tökéletesen megalapozta a hangulatot és nem lepne meg, ha még látnánk őket errefelé a közeljövőben.
Annak ellenére, hogy a Stratovarius-t nem sorolnám a kedvenceim közé, kíváncsi voltam Timo Kotipelto-ék produkciójára, mivel ahhoz kétség sem férhet, hogy egy legendás, óriási hatású csapatról van szó, akik ráadásul egy, a pályafutásuk nagyrészét felölelő best of programot raktak össze a turnéra – már amennyire ez egy nagyjából másfél órás koncertnél lehetséges, de ez a hosszúság is azt jelentette, hogy a zenekar valóban ugyanannyi időt tölt a színpadon, mint Tarja, azaz tényleg mindketten fő fellépőként vannak jelen. Mivel a Stratovarius dalai nem kifejezetten rövidek, így esetükben ennyi idő 11 dalhoz volt elegendő, amelyekkel egészen az 1996-os Episode lemezig visszanyúltak, de a legutóbb stúdióalbumot, a 2015-ös Eternal-t is megidézték a Shine in the Dark-kal.
Ahogy már utaltam rá, csak felületesen ismerem a zenekar munkásságát, és így kereknek éreztem a programjukat, de úgy láttam, a nálam szakavatottabbak is elégedettek voltak a finn ötösfogat teljesítményével, amely szerencsére remek hangzással is párosult, egyik hangszer és az ének sem szorult háttérbe, vagyis tényleg semmibe nem lehetett belekötni, és engem úgy is maradéktalanul meggyőzött a zenekar, hogy elsősorban nem miattuk mentem.
A Stratovarius setlist-je:
01. Eagleheart
02. Forever Free
03. Oblivion
04. Shine in the Dark
05. Paradise
06. 4000 Rainy Nights
07. Black Diamond
08. Destiny
09. Forever
10. Unbreakable
11. Hunting High and Low
Tarja Turunen-nel elég sajátos a „kapcsolatom”, ugyanis amíg a Nightwish tagja volt, valahogy túl soknak éreztem, amit együtt csináltak, a 2005-ös szétválás után azonban mindkét fél közelebb került hozzám, és Tarja azóta megjelent szólóalbumait is szívesen hallgatom. Ez egyébként is előnyt jelent minden koncertlátogatónak, ugyanis ha valaki esetleg még tizenhárom év után is Nightwish dalokat vár Tarja-tól, az bizony csalódni fog, ugyanakkor persze 180 fokos fordulatra sem kell számítani, hiszen az énekesnő zenei világa azért korántsem lett szöges ellentéte az egykorinak. Tarja egyébként tavaly év elején is megfordult nálunk, szintén a Barba Negrában, így egyáltalán nem érheti ez a vád, hogy elhanyagolná a magyar rajongókat, akik ezen az estén is nagyszerű hangulatot teremtettek, sőt, a közös énekléstől sem riadtak vissza és mindenki előcsalta a benne rejlő operaénekest.
Tarja egyébként szemmel láthatóan nagyon élvezi, amit csinál és méltó társakat is talált ehhez, akik hiba nélkül biztosítják a zenei alapot csodálatos hangjához, és bár érthető módon az énekesnő van a középpontban, azért a többieknek is kijár az elismerés – ahogy annak is, hogy a tavalyi koncertekhez képest viszonylag jelentősen változott a program, és egyáltalán nem ugyanazt a műsort akarták még egyszer eladni a közönségnek, ami mindenképpen dicséretes, és senkinek nem is szabadna máshogy csinálnia.
Az énekesnő és zenekara produkciója minden tekintetben feltette a koronát erre az egyébként is nagyszerű estére és Tarja ismét elvarázsolt mindannyiunkat. Egyetlen hiányérzetként talán csak azt lehetne megemlíteni, hogy az énekesnő és a Stratovarius nem állt közösen színpadra legalább egy dal erejéig, pedig ez bizonyára különleges élmény lett volna, de panaszkodásra így sincs okunk, hiszen nagyszerű koncerteket láthattunk, amelyek igazán méltók voltak a fellépők munkásságához.
A Tarja koncerten elhangzott dalok:
01. Demons in You
02. 500 Letters
03. Falling Awake
04. Deliverance
05. Calling from the Wild
06. Diva
07. Love to Hate
08. Innocence
09. I Walk Alone
Ráadás:
10. Victim of Ritual
11. Until My Last Breath
Tóth Mátyás
Fotók: Barba Negra