Bejelentkezés

x
Search & Filters

Négy év után itt az új Rómeó Vérzik album: 'Újratervezés' lemezkritika



Négy év telt el az előző Rómeó Vérzik album, a beszédes című A három... óta, amelyet nem meglepő módon már "csak" a Koppány-Ríkó-Sancho triumvirátus készített, és a zenekar azóta is maradt ennél - az egyébként kifogástalan - hármas felállásnál, amelynek újabb gyümölcse a most megjelent Újratervezés.

A lemezt hallgatva végig az járt a fejemben, hogy mennyire találó ez a címválasztás - és nemcsak azért, mert a zenekar kiadót váltott, és ez az album már a GrundRecordsnál jelent meg - hanem azért is, mert ez bizony nem egy tipikus Rómeó anyag lett, de persze azért megijedni sem kell, hiszen gyökeres stílusváltásról sincs szó.

A Nyár van végre már ismerősen csenghet, hiszen ez volt az idei Ukk&Roll fesztivál himnusza, ráadásul klip is készült hozzá, amelyben a koncertfelvételek mellett még a lóháton vágtató Koppányt is megcsodálhatjuk. Bevallom, előzetesen kicsit bizonytalan voltam a dalt illetően, de a lemez nyitásaként már egyértelműen megállja a helyét, és az sem lepne meg, ha a koncertek elején is előkerülne a továbbiakban. A refrénben elhangzó fesztivál-defibrillál rímpár pedig azonnal a kedvencem lett, és jó, hogy eddig még senki nem gondolt rá, mert így különösen nagyot üt itt.

 

 

A címadó Újratervezés szintén egy korábban már bemutatott dal (ez a Rádió Rockon debütált), ami a kissé punkos kezdés után egy kemény, húzós dallamban és egy emlékezetes refrénben csúcsosodik ki. Ezt követően a Keresek egy testet és az Örökké álom párosa jóval komorabb, de összességében is igaz ez az albumra. Az utóbbi dalról muszáj külön is beszélnem, mert ez már nem az első eset az évek során, amikor Koppány tökéletesen megfogalmazza azt, amit mostanában érzek, az olyan sorokkal, mint "a legfájóbb, hogy nem lehetek két helyen", és az "odaadnám mindenem, amim van, csak azért, hogy ne legyek egymagam". Így nálam egyelőre ez a dal talált be a legjobban.

 

 

A Még, még, még egy klasszikus csajozós nóta, amely nekem különösen a Nem szabadulsz-t idézi. A Mindent megbocsájt ismét egy meglepőbb dal, és a címe is kissé megtévesztő lehet, de inkább nem lőném le a "poént". a Rozsdás tálca egyfajta múltidézésnek is tekinthető, hiszen a kezdetekről és a élet adta lehetőségekről szól. Ezután a Jól vigyázz ismét a lazább vonalat követi, és a Még, még, még-hez hasonlóan a szexuális vonalat követi.

 

 

A Két X után viszont egy olyan dal, amelyhez hasonlót talán még nem is hallhattunk a zenekartól, de Bohus "Zumi" Zoltán pazar zongoratémái ne tévesszenek meg senkit, ez még tényleg mindig az új Rómeó Vérzik album, és egy nagyon is hangulatos dal, amit jó lenne legalább a július 19-i Barba Negra Track-es lemezbemutatón élőben is hallani. Érdekes, de talán az albumot záró - na jó, majdnem záró, ha a Mindent megbocsájt hangulatos akusztikus verzióját is beszámítjuk - Kell egy újabb álom nevezhető a lemez legtipikusabb Rómeó Vérzik dalának, erről pedig Az ördög, az isten, az élet, a halál jutott eszembe, és nem tudom, hogy tudatos volt-e ez a néhány múlt idézés a zenekar részéről, de ha igen, akkor zseniális húzás volt, és kellemes kis extra a régi rajongók számára.

Lehet, hogy a Rómeó Vérzik idén már 22 éves, de az Újratervezés egyértelmű bizonyíték arra, hogy több mint két évtized után is lehet, és érdemes is fejlődnie, változnia egy zenekarnak, úgy, hogy közben mégis önmaga maradjon, Koppányék pedig hibátlanul valósítják ezt meg ebben a 42 percben. Le a kalappal!

 

 

A Rómeó Vérzik Facebook oldala itt elérhető.

 

Tóth Mátyás