October Silence: 'Dominions of the Eternal Dreaming' lemezkritika
Ahogy azt Kertész Márton instrumentális szólóprojektjének első albumával kapcsolatosan is megemlítettem (kritika itt), Marci nem az a babérjain ülő típus, ugyanis az October Silence május 26-án megjelentette második lemezét ’Dominions of the Eternal Dreaming’ címmel, mely a Metal.hu gondozásában fizikai formátumban is megjelent az előző albummal együtt. A 2022 őszén íródott lemezen a gitárokon játszó Kertész Marci mellett Halász Illést hallhatjuk dobokon, Gilián Péter kezeli a basszust, Szabó Árpád pedig két dalban szerepel hegedűn. A keverésért és a masterelésért ismét Ferenczi „Moth” Márton volt a felelős.
Az 43 percnyi zenét rejtő album első tétele a címadó dal, mely kiválóan el is indítja az újabb zenei utazást: remek filmzenés kezdés, a hallgató szinte már tűkön ülve várja a következő másodpercek zenei csemegéit a berobbanó gitárokkal egyetemben, melyek természetesen szépen meg is érkeznek a lemez leghosszabb tételének első két percét követően. A monumentális jelleg az egész számra jellemző és a blackes megoldások a kiváló gitárharmóniákkal és váltásokkal együtt koherens egységet alkotva csavarják le a fejünket. Fantasztikus kezdés, egy olyan zenei kavalkád, mely egy pillanatra sem válik öncélúvá!
A másodikként érkező Rains of Fire könnyedebb gitártémái nagyon jólesnek a fülnek – ez a kimértebb tempóval indító szerzemény a „szelídebb” dalok közül való, de természetesen senki ne gondoljon power balladára, ugyanis itt is inkább a monumentalitásé a főszerep, melybe azért a blackes cséplések is rendre beékelődnek. Halász Illés brillírozik a dobok mögött, élmény a játékát hallgatni!
Az Immortal Solar Temptation sejtelmes kezdése egy olyan különös atmoszférát teremt, mely szinte rátelepszik a hallgatóra és Marci gitározását hallgatva régi emlékek sokasága villanhat fel lelki szemünk előtt. A dal közepétől viszont ismét beérkeznek a metalos elemek, melyeket kiváló dob- és basszustémák tesznek még emlékezetesebbé.
A négyes számú Masters of the Black Spheres ismét rengeteg váltással rendelkezik, ráadásul a harmadik perc környékén még az űrbe is eljuthat a gyanútlan hallgató a dal hihetetlen megoldásainak köszönhetően. Marci nagyon érzi ezt a világot és kiválóan építi fel a számokat úgy egymásba úsztatva a különböző melódiákat, hogy tényleg csak kapkodjuk a fejünket, hogy mi jöhet még.
A Carving the Endless Void durva modern metalos riffjei alatt újfent hihetetlen dobmunka megy, de természetesen a nagy aprítást itt is meg-megakasztják az atmoszférikus betétek és Marci kiváló szólói. Gilián Péter is remek basszustémákat játszott fel az egész lemezre, érdemes az ő játékára is figyelni a lemez hallgatása közben.
Az utolsó előtti dalként érkező Ignoring the Chants from the Pearly Gates kezdése szinte légiesen könnyű és egyfajta játékos jelleget is kölcsönöz a darabnak. Pazar hangszeres játék uralja ezt a kompozíciót is kiváló melódiákkal fűszerezve – nem is kell ennél több, nem igaz?
Az albumot a The Egg of Lugubriousness rövid instrumentalizmusa zárja, mely a címadó dal kezdését juttatja eszünkbe és kiválóan vezeti le a lemezt. Nagyon szép benne a hegedűjáték, egy újabb színnel gazdagítja az album zenei palettáját.
Az új lemezen szépen és egyenletesen szól minden hangszer. A lemezborító, amely Sütő András és Gudella „Gudi” Péter keze munkáját dicséri, szintén nagyon szép: a köd borította hegycsúcsok felett elterülő fehérség tényleg az örök álmodozás birodalmába terel minket.
Mindent összefoglalva elmondhatjuk, hogy továbbra sem habkönnyű hallgatnivaló az October Silence zenéje. Ez egy rendkívül összetett és komplex zene, viszont olyan mélységei vannak, amiket mindenképp érdemes felfedezni.
A ’Dominions of the Eternal Dreaming’ album dallistája:
01. Dominions of the Eternal Dreaming
02. Rains of Fire
03. Immortal Solar Temptation
04. Masters of the Black Spheres
05. Carving the Endless Void
06. Ignoring the Chants from the Pearly Gates
07. The Egg of Lugubriousness
Gál Endre
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
