Bejelentkezés

x
Search & Filters

A Paddy and the Rats egy nagyszabású koncerttel búcsúztatta a nyarat Budapesten



Paddy and the Rats, The Crazy Rogues – 2019. 08. 24., Barba Negra Track
 
Igaz, hogy lassan már a nyár végéhez közeledünk, de szerencsére a nagy szabadtéri bulik sora még korántsem ért véget, sőt, több zenekar is egy-egy nagyszabású koncerttel búcsúztatja a legmelegebb évszakot Budapesten. Így tett a Paddy and the Rats is, akik augusztus 24-én vették birtokba a Barba Negra Track-et.
 
Ezúttal a The Crazy Rogues felelt a közönség bemelegítéséért, illetve a hangulat megalapozásáért és a veszprémi csapat teljesítette is a rábízott feladatot. A banda a találó „barátságos őrület” jelzővel írja le a tevékenységét, amiből már sejthető, hogy elég sokféle elem megtalálható a zenéjükben, azonban mindent egyáltalán nem nehéz, sőt, kifejezetten kellemes befogadni. Elsősorban az ír- és a kocsmazene dominál a The Crazy Rogues muzsikájában, de rock and rollos és countrys vonások is tetten érhetők, a hangszerek sorát pedig a gitár-dob-basszus hármas mellett fuvola, bendzsó és hegedű is gyarapítja, mindezek tükrében pedig nem is csoda, hogy a már ekkor is szép számban összegyűlt közönség jól vette a lapot, és ha ez lehetséges, még izgatottabban várta Paddyéket.
 
 
A Paddy and the Rats szokás szerint mozgalmas évet és nyarat tudhat maga mögött számos külföldi és magyarországi koncerttel, ráadásul nem egészen két héttel korábban Budapesten is elcsíphettük őket, méghozzá a Szigeten, ahol a koraesti időpont ellenére is sok fesztiválozó választotta az ő koncertjüket. Egy önálló buli persze egészen más, az viszont minden Paddy koncertről elmondható, hogy a közönség nagyon sokszínű: a rockerektől és a metalosoktól kezdve a punkokon át a kalózokig” és az egyszerű érdeklődőkig mindenki megtalálható a közönség soraiban. Még Terry V-vel is sikerült összefutni, aki társszerzőként és gitárosként is besegített a zenekarnak néhány évvel ezelőtt, ezúttal pedig talán éppen új felfedezettjével nézte meg a koncertet.
 
 
Paddyék ezen az estén szokatlanul minimalistára vették a figurát a színpadképet illetően: nyoma sem volt hordóknak és kalózhajós kellékeknek, de igazából nem is hiányoztak: most tényleg minden a zenéről szólt, és bár jó párszor láttam már a bandát az évek során, túlzás nélkül állíthatom, hogy most vannak a legjobb formában és az összhang is hibátlanul működik a tagok között. A hangzást illetően kisebb változást véltem felfedezni: Joey gitárja jobban előtérbe került, mint korábban, amitől csak még erőteljesebb, ütősebb és rockosabb lett a végeredmény, ezt pedig minden bizonnyal senki sem bánta.
 
 
Paddy a legjobb frontemberek közé tartozik és természetesen most is azonnal megtalálta a hangot a rajongókkal, akik szokás szerint teli torokból énekelték a dalokat, ugráltak, táncoltak, pogóztak, vagy éppen guggoltak, ahogy az a Freedom elején már hosszú évek óta szokás, és bár egyre több zenekar lövi el ezt a húzást, még mindig jól mutat. Az este egyik csúcspontját egyértelműen a Tavaszi szél jelentette, amit a Petőfi Akusztik koncerten játszott először a csapat, azóta pedig gyakorlatilag kihagyhatatlan része lett a hazai és a külföldi buliknak egyaránt, ami nem is csoda, hiszen mindig igazán különleges hangulatot teremt. Ellenpólusként pedig ott volt a talán legnagyobb „őrületet” kiváltó Drunken Sailor, amit képtelenség is lenne úgy hallgatni, hogy ne mozduljon meg tőle az ember lába és feje.
 
Sajnos – bár ezt sem a zenekar, sem a közönség nem akarta – egyszer ennek az estének is eljött a vége, de az biztos, hogy mindenki örömmel gondol majd vissza erre a koncertre, akár a színpadon, akár a közönség soraiban élte át.
 
 
 
Tóth Mátyás
 
Fotók: Barba Negra, The Crazy Rogues