Bejelentkezés

x
Search & Filters

A Pearl Jam talán a turnéjuk leghosszabb koncertjét adta Rómában a maga 36 dalt tartalmazó setlist-jével

Pearl Jam - 2018.06.26. Stadio Olimpico, Róma 
 
Tavaly novemberben a Let's Play Two film vetítésekor lehetett tudni, hogy a Pearl Jam európai turnéra készül. Ekkor még nagyban reménykedtünk egy budapesti fellépésen. Decemberben jelentették be a turné helyszíneket, sajnos hazánk ismét kimaradt. A többi PJ rajongóhoz hasonlóan szervezni kellett, hogy melyik helyszínre menjünk.
 
Miért pont a római helyszín mellett döntöttünk, amikor szinte mindenki Prágába és Krakkóba megy? Az első érv az a helyszín: olimpiai stadion Róma. Tudjuk, a Pearl Jam szereti Olaszországot és a helyszín miatt reméltük, hogy nagyon különleges este lesz. A második pedig, hogy így egybe tudjuk kötni egy római városnézéssel. Mint kiderült, az időpont választás remekül sikerült, mivel a prágai koncerttel pont egy időben volt az Alice in Chance Budapest Parkos fellépése. Izgalmasan alakult a római túra előtti hét: egy jó kis QOTSA (Queens Of The Stone Age) és Stone Sour koncerten vettem részt Budapesten, valamint a Pearl Jam életében először le kellett mondani egy koncertet (a második londonit), mivel Eddie Vedder hangja elment. A római időpont előtt volt egy milánói, és egy padovai koncert, melyekről a híreket tűkön ülve vártuk. Mivel mindkettő fellépést megtartották, így minden okénak tűnt. Emiatt már egy kicsit nyugodtabban indultunk kedden reggel Rómába. 
 
Megérkezés után gyors bejelentkezés a szállásra, és indulás a helyszínre. Bepasszíroztuk magunkat több tucat Pearl Jam rajongó közé a helyi járatos buszon és go. Annyira tele volt a helyi járatos busz, hogy le kellett szállni, és gyalog folytatni. A forgalom amúgy sem nagyon tudott haladni, mivel kisebb fajta közlekedési káoszt okozott a PJ koncert, az amúgy sem egyszerű római közlekedésben. 
  
Befelé menet azon gondolkodtam (a tömeghez és a stadion nagyságához képest gyorsan bejutottunk), hogy vajon milyen dalokat fognak játszani. Eddie hangja egyáltalán teljesen rendbe jött-e, hogyan fog szólni, milyen lesz a hangzás? 21 óra után pár perccel, amikor a felvezető szám után Eddie elkezdett énekelni, szinte hallottam, ahogy a több tízezer ember egyszerre engedi ki a benntartott levegőjét és megkönnyebbülten felsóhajt. Nagyon rendben volt! Úgy szólalt meg a zenekar, amilyet még életében nem hallottam (pedig voltam egy pár koncerten). 
 
 
Csodás akusztikája van az Olimpiai Stadionnak, vélhetően nem sok helynek lehet hasonló. Ahogy szépen lassan következtek a számok egymás után, felmerült bennem egy gondolat, hogy totál mindegy miket játszanak, nekem minden dal a kedvencem. Felesleges izgulnom, hogy vajon játsszák-e a Jeremy-t, az Even Flow-t. Mivel ha kimarad (mondjuk nem) se baj, mert minden szerzeményük zseniális. Nem hiába jutottak be a hallhatatlan zenészek közé tavaly. Így egy idő után becsuktam a szemem, csak hallgattam Őket. Néha még meg is kellett kapaszkodnom, mert úgy éreztem, hogy megremeg alattam a föld, annyira fantasztikus érzés járt át. Eddie hangja zseniális volt! 
 
De ejtsünk pár szót a gitárosról, Mike Mccready-ről. Eddig 2 Pearl Jam koncerten voltam: a Budapestin ’96-ban (természetesen ), és 4 éve Bécsben (akkor voltak európai turnén legutóbb, az utolsó lemezük bemutatója kapcsán). Valahogy nem tűnt fel nekem, hogy ennyire jól tud működni, mint "második frontember". Régen is jóképű ember volt, de így őszen talán még sármosabb - ha mondhatok ilyet - és roppant jól mutatott a színpadon (ez nekünk csajoknak jó igazán). Fantasztikus hosszúra nyújtott gitárszólóval örvendeztetett meg bennünket, aki nemcsak az Even Flow-nál, de több dalnál is vitte a hátán a produkciót. Eddievel közösen, vagy akár nélküle. Jeff és Stone kicsit visszafogottabb volt, Mat Cameron hozta a szokásos zseniális formáját, igaz nem sokat láttam a több ezres tömeg közepén, így a kivetítőt voltam kénytelen sasolni nagyrészt. Hozzáteszem, a kivetítő rendezője kitűnő munkát végzett! Pl.: Mike gitárszólójánál úgy remegtette a képet, hogy az embernek az az érzése támadjon, ez valami földöntúli dolog, egy ember nem gitározhat így! Alkalmanként hátulról közelített a bandára, és totálban láthattuk a színpad minden kulisszatitkát. A következő, 'Mankind' daluknál ismét tudott pihenni Eddie hangja egy rövid időre, és amúgy is jó kis szám ez, különösen örültem neki.
 
 
A koncert közben hordár fiúk árulták a hűtött, 3 decis műanyag palackos Carlsberg-et. Mi nem nagyon ittunk, mivel a több ezres tömegben igazi kihívás lett volna a mosdóig eljutni, majd vissza. Egyébként sem szívesen maradtunk volna le esetleg olyan dalról ami „úgymond kedvenc vagy ritkán hangzik el koncerten és kuriózum”. A tömegben egy srác kiszúrta a férjem Anthrax pólóját, és annyira megörült neki, hogy egyből odajött bandázni. Köszönés után adott egy sört nekünk. Beszélgetés közben kiderült, hogy kolumbiai - így egy pillanatra vaccilláltunk, hogy merjünk e inni belőle. Végül is jól esett, mert már a kitikkadás határán voltunk.
 
A szokásos kerti hangulatú második etap elején a férjem felemelt a nyakába, így ha rövid ideig is fantasztikus látvány tárult elém a színpaddal és a tömeggel együtt. Fura volt úgy a tömeg fölé magasodva szétnézni és látni azt a rengeteg embert (olvastam egy olasz oldalon, hogy kb 50 ezer ember gyűlt össze). Rettenetesen élvezték a koncertet és mintha nem akarták volna soha abbahagyni. Mi azért már kezdtünk kicsit fáradni, de úgy éjfél körül amikor elkezdték a Porch akkordjait, ismét beindultunk. Ezt nem hiszem el! 3 órája nyomják, és olyan erővel szólaltak meg, hogy azt hittem rám esik a (tele)hold. Még ilyen hosszúra nyúlt estén ránk is fért, hogy felrázzanak. Ekkor még nem volt vége a koncertnek. Felnyomtak az összes reflektort, hogy mindenkit jól megnézzenek maguknak, és letoltak még egy laza fel órát. 
 
 
A kijutás már nehezebbnek bizonyult, amikor is a több tízezer ember egyszerre indult meg. Emiatt az éjszakai járatot meg sem próbáltuk elérni, és többedmagunkkal együtt megindultunk a kb. 3 km-re lévő szállás felé, a több száz PJ rajongó fiatallal együtt. Óriási feelling-je volt! Másnap a spanyol lépcsőnél és a Trevi kútnál is több Pearl Jam pólós arcot láttunk.
 
Bő két hét telt el a koncert óta (és voltam közben egy príma AIC-en), de még mindig itt zúg a fejemben mind az összes szám. Remélhetem csak, hogy sűrűbben jönnek Európába, és talán kicsit közelebb játszanak hozzánk!
 
A Pearl Jam a '90–es évek grunge legendája. Igazán óriási teljesítmény tőlük hogy 25 év után is ilyen erővel, és lendülettel tudnak lazán lenyomni egy több mint 3 órás koncertet. 
 
Valószínűleg a turné leghosszabb koncertjén voltunk a maga 36 számos setlist–jével.
 
A római koncerten elhangzott dalok:
 
1. Release
2. Elderly Woman Behind the Counter in a Small Town
3. Interstellar Overdrive (Pink Floyd)
4. Corduroy
5. Why Go
6. Do the Evolution
7. Pilate
8. Given to Fly
9. Even Flow 
10. Wasted Reprise
11. Wishlist
12. Lightning Bolt
13. Again Today (Brandi Carlile)
14. Untitled
15. MFC
16. Immortality
17. Unthought Known
18. Eruption (Van Halen)
19. Can't Deny Me
20. Mankind (Stone Gossard énekével)
21. Animal
22. Lukin
23. Porch
 
Ráadás:
 
24. Sleeping by Myself (Eddie Vedder szólódal)
25. Just Breathe
26. Imagine (John Lennon)
27. Daughter
28. State of Love and Trust
29. Black Diamond (KISS, Matt Cameron énekével)
30. Jeremy
31. Better Man
 
Ráadás 2.:
 
32. Comfortably Numb (Pink Floyd)
33. Black
34. Rearviewmirror
35. Alive
36. Rockin' in the Free World (Neil Young)
 
 
Molnárné Árok Edit (olvasó)