Bejelentkezés

x
Search & Filters

"Sör, whiskey és csőrös kamionok". Interjú a szegedi Dungaree zenekarral



Négy fiatal srác összehozta az év egyik legtökösebb anyagát. A csupán négy hónapja megálmodott és megalapított Dungaree október 18-án a szegedi Rongy Kocsmában mutatja meg magát a ’kamionos rock’ szerelmeseinek. A southern / grunge irányban zúzó banda egy háromszámos kiadvánnyal is előrukkolt a héten 'Climb Out Of The River' címmel, amelyett az interjú alatt meghallgathattok. A zenekar énekesével László Gerivel és a gitáros Horváth T. Zoltánnal beszélgettünk az alakulásról, a kislemezről és a debütáló koncertről.

Rockbook: Mit jelent a ’Dungaree’ név és miért pont ezt a nevet adtátok a zenekarnak?

HZ: Ez igazából egy ilyen indiai pamutanyag neve volt, de a jelentés áttevődött később a kantáros nadrágokra, amiket már farmeranyagból csináltak. Attila találta ki, én ennél sokkal ocsmányabb nevet szerettem volna (:D), de sajnos leszavazták. A Dungaree-ra végül én is rábólintottam, ez mindenkinek tetszett. Jellemzi is szerintem a zenénket, mert sok a bluesos elem benne, és a Mississippi környékén, ahol a blues született, elég elterjedt viselet volt ez egy időben.

Rockbook: Hogyan találtatok egymásra, kinek milyen zenei múltja van a bandában?

LG: Szentesen korábban énekeltem egy poprock / funkrock bandában (Abanda22), később pedig Szegeden a False Impression-ben. Egy tehetségkutató keretein belül találkoztunk Zolival, aki akkor még a Srégannal zenélt. Később rám írt és eldöntöttük, hogy csinálunk egy igazi mocskos, southern, grunge zenekart. Ati és Domi később egy zenészkereső oldal segítségével került be a zenekarba, ők a Boddah nevű zenekarból jöttek. Nagy szerencsénk volt velük, hiszen egy jól összeszokott ritmusszekcióról van szó.

HZ: Igen, így adtuk fel a hirdetést, ha jól emlékszem, hogy „gyakorlott dobost és basszusgitárost keresünk, előny, ha már zenéltetek együtt”. Másnap már írtak is. Bár minden ilyen könnyen menne. :D

Rockbook: Hogyan telt el ez a három-négy hónap, és hogyan születtek a dalok?

LG: Sajnos nagyon kevés időnk volt megírni a számokat, hiszen hetente, kéthetente próbáltunk. A szövegek megírását rám jellemző módon az utolsó pillanatra hagytam, de szerencsére volt segítségem, Zoli pedig elvállalta, hogy megírja a harmadik dalunk szövegét így, bár kicentizve, de időre elkészült minden. Szövegeink leginkább saját párkapcsolat utáni és előtti témákról szólnak, de természetesen lehet másként is értelmezni őket.

HZ: Leginkább úgy történik a számírás, hogy kitalálok egy-két riffet, rögzítem, és elküldöm a srácoknak. Ha tetszik, próbán elővesszük, és megírjuk a többi részét, Gergő pedig ráhalandzsázik a ritmus meg a dallam kedvéért. Amikor nagyjából összeáll a dolog, és érezzük, hogy jó, az eddig elkapott pár szóból összeáll a kész dalszöveg, és szépen kigyakoroljuk az egészet. Persze szerencsére vannak meglepetések, volt olyan hogy elfáradtuk a számírásban, és Attila leült csak pengetni. Elkapott a fülem egy jó részt, mondtam, hogy játssza újra, és azután abból írtunk számot, a másikat pedig kidobtuk. :D

Rockbook: Hol rögzítettétek az anyagotokat és terveztek-e a közeljövőben új megjelenést (új dal, videoklip, bármi)?

LG: A számokat az Our Sound Recording stúdióban rögzítettük Szegeden, Szabó Szebasztián és Sóti Norbert segédletével. Hatalmas köszönet a srácoknak a munkájukért és a kitartásért, amire az én kritikus hozzáállásom miatt igen nagy szükség volt. :D

HZ: Attilának és Dominak már az előző zenekaraival is jó tapasztalatai voltak Szebiékkel, és gondoltam akkor miért ne ők legyenek? Maximálisan megérte hallgatni rájuk, végig nagyon jó volt a hangulat, és könnyed a légkör, viszont profi a munka. Ezúton is köszönjük nekik! Új dalok felvételét a jövő év elején tervezzük, egyelőre április a terv, viszont akkor szeretnénk egy kicsivel több számmal megörvendeztetni a tisztelt nagyérdeműt. Az egyik számunkhoz pedig biztosan lesz klip, de ez egyelőre maradjon meglepetés.

Rockbook: Milyen zenekarokat hallgattok, kik az abszolút kedvencek, milyen előadók és stílusok befolyásolnak titeket?

LG: Én talán a Seattle-i grunge éra nagyjait emelném ki (Pearl Jam, Alice in Chains, Stone Temple Pilots, Soundgarden, Mudhoney), de a stoner, hard rock, sludge, műfajokban is akadnak példaképek bőven: Kyuss, Queens of the Stone Age, Sleep, Audioslave, Black Stone Cherry ,Down. Hogy egy kis hazait is említsek: Polly is Dead, Apey and the Pea, Angertea, VL45, Volumefeeder, Shapat Terror, Turbo, Grand Mexican Warlock.

HZ: Én nagyon nagy Pantera és Black Label Society fan vagyok, nagyon szeretem Stevie Ray Vaughant, Jimi Hendrixet, a Doors-t, a Led Zeppelint. A Black Stone Cherry az abszolút közös nevező négyünknél, és Gergő mutatta egy hónapja a Clutch-ot, bevallom, nem ismertem, de azóta se megy más. :D Attila Red Fang és Slipknot fanatikus, de nagyon sokféle zenét hallgat a noise rocktól a funkyig, akárcsak Domi, aki a jazztől az Asking Alexandrián át a punkig elég sokrétű. Ezt a katyvaszt öntöttük egybe és kevertük el.

Rockbook: Mit várhatunk a lemezbemutató koncerten?

HZ: Egy rövid, de ütős performanszot, sört, whiskey-t és csőrös kamionokat.

Aki kedvet kapott hozzá, az ne felejtse el: a zenekar első szegedi koncertjét a Rongy Kocsma színpadán fogja adni október 18-án.

 

 

 

 

 


 
Címkék: 
Dungaree