"Szeretnék olyan lenni, mint egy „Gördülő szikla” és erőt vinni a színpadokra" - interjú Molnár Péter „Stula”-val
Molnár Péter „Stula” körül az utóbbi időben felgyorsultak az események. Készül az új Stula Rock album, bekerült az Omen zenekarba, de azt is elárulta, hogyan lett énekes...
Rockbook: Mi hír a Stularockkal, az idei koncertnaptárban még vannak üres napok? Hol lesztek láthatóak, hallhatóak?
Stula: Sziasztok! Üres napok még vannak a naptárunkban, hiszen stúdióban vagyunk, tehát nem az észnélküli koncerteket toljuk, hanem alkotunk. Jobbat, erősebbet és mindenkinek tetszőt szeretnénk adni a rajongóknak.
Következő két koncertünk az Ukk and Roll feszten lesz június 19-én, és utána néhány nappal az Ipoly feszten június 22-én. Leszünk még a nyáron Balassagyarmaton, és őszre tervezünk egy lemezbemutató turnét is.
Rockbook: Mikorra tervezitek az anyag megjelenését?
Stula: Október a célunk. Nem rohanunk, mert minden hangot szeretni akarunk rajta. Legyen jó a borító, a szövegeket töviről-hegyére átvizsgáljuk, és kapjon kézhez mindenki olyan muzsikát, amiben megtalálja saját magát. Külföldön van úgy, hogy évekig készül egy lemez, ezért lesz jól összerakott. Nem akarjuk mi sem összecsapni a munkát. Mindenképpen jobbat szeretnénk az „Őserő” lemeznél, bár az is nagyon jó lett, szereti a közönség.
Rockbook: Bízhatunk benne hogy ismét jó kis harapós dalokat kapunk tőletek?
Stula: Az album fele dallamos, másik fele pedig jó riffekkel teli, erős „billentyű betyár” nóta lesz. A H húros, kicsit lehangolt gitár ismét előkerül pár dalban.
Rockbook: Most is fontos lesz a lemez hangzása, keverése?
Stula: Ez ma már alap követelmény, egy bizonyos szint alá tilos (nem illik) mennünk. Fel kell venni a tempót itthon is, és a külföldi jó bandák lemezeinek hangzása kell, hogy a követendő út legyen.
Rockbook: Mivel már együtt a banda néhány éve, többen kiveszitek részeteket most a dalszerzésben?
Stula: Igen, most én is írtam nótát, de mindenkinek lettek ötletei, és azokat bele is tesszük a nótákba. Mégis Ádám (Horváth Ádám dobok) a fő szerzője ennek a lemeznek is. Ettől függetlenül változatos lesz az anyag, stílusok keverednek majd, de így is egységet alkot majd a zenénk. Egy az énekhang, ugyan az a hangzás a dalokban, de több kútfőből jönnek a zenei alapok. Meg fogjátok hallani hamarosan!
Rockbook: Duettek is lesznek rajta? Mert azok is fontosak a Stularock életében.
Stula: Egy duett lesz csak az albumon, majd élőbe a koncertekre hívunk inkább vendégeket. Azt szeretnénk, ha saját lábán állna meg a lemez. Most durván magunkat adjuk. A szövegek is úgy íródnak, és azokról a dolgokról szólnak, amiket már megéltünk, vagy épp most élünk. A kor szelleme érezhető lesz rajta.
Rockbook: Nagyon várjuk az új zenéket tőled, tőletek. Teljesen friss információ, az Omen frontembere is te lettél. Mennyiben befolyásolja a többi zenekarod életét? Van fontossági sorrend, vagy a Stula mindenhol oda teszi magát?
Stula: Nem vagyok Gép! Teszem a dolgom, és ha az élet olyan lehetőséget dob elém, ami én vagyok, azt meg is élem. Az Omenbe most kerültem be. Hirtelen és gyorsan jött a felkérés. De él bennem a metál is, és nagyon szimpatikus minden zenekari tag, régóta ismerek őket a csapatban.
Nincs fontossági sorrend a zenekarokat illetően ahol énekelek, inkább csak ésszerűségnek nevezném.
Nyílván jobban kell figyelni a koncertek összeszervezését, nehogy mákos-guba kerüljön a tányérba pacal helyett.
Szeretnék olyan lenni, mint egy „Gördülő szikla” és erőt vinni a színpadokra. Bárkik is muzsikáljanak mögöttem, én oda fogom tenni magam, mint eddig is bármikor. Máshogyan nem lenne értelme.
Rockbook: Hogyan is kerültél a bandába? A metalos éned kerül előtérbe az Omenbe. Ezek szerint, ahogyan már említetted ezt a műfajt is magadénak érzed?
Stula: Én mindenevő vagyok zeneileg. Fontos a szöveg, és hogy üssön a zene, de nekem egy Hendrix nóta is leveszi a fejem.
Az Omenbe úgy kerültem, hogy Árpi kilépett, és valamiért engem hívtak fel először. Nem volt casting, vagy más ilyen eszetlen dolog, egyszerűen engem dobott a gép, én kerültem náluk szóba. Az idő majd bizonyítja, hogy nem volt ez rossz választás! Bizakodó vagyok.
Rockbook: Példaképekek, akár itthon, akár külföldön? Mi vezetett a színpad felé gyerekkorodban?
Stula: Nincs példaképem, viszont olyan van, akire felnézek zeneileg, és a tudását értékelem nagyra. Zakk Wylde egy karakteres figura, a gitárjátéka elég vad és földbedöngölő. De ott van egy szál magában a billentyűk mellett is, ha kell pár érzelmes dal. Csípem azt az embert. Talán kölök koromban valami hasonló szerettem volna lenni.
Sokáig nem vonzott a színpad, viszont kieresztettem a hangom, énekeltem favágás, és minden meló közben. Később csak véletlenül lettem énekes, valami gitárhúr-szakadás okán odaálltam a mikrofonhoz, és kezdtem el énekelni. Jobban ment, mint gitárral a kezemben. Aztán énektanárhoz kezdtem járni, ha már csinálom, rendesen csináljam, úgy Stulásan. Most hiányzik is az énektanár, viszont újra tervbe van véve, hogy igénybe veszem a "szolgálatait", mert abból ugye soha nem lehet elég.
Rockbook: A napokban jártam a Dinamit 40 éves buliján. Számomra is egyértelmű, hogy Vikidál és Rudán Joe az itthoni elődeid, akiknek az útját járod mind „Őserőben”, mind hangban. Ezzel a torokkal hogyan kell foglalkozni napi szinten, hogy így hasítson? Az oké a gitáros gyakorol, neked mit kell tenned?
Stula: Nagyon fontos, szeretni és imádni kell a zenét! Mindig! Dúdolni, énekelni és érezni, keresni a ritmusokat. Én a zenében élek nap, mint nap. A kocsiba folyamatosan énekelek, és próbálom az énekhangokat utánozni. Ott jól visszacseng minden, jól hallom magam.
Nincsen semmi más. Annyi kell csak, szeresd a zenét és próbáld te is, még akkor is, ha fáradt vagy. Adjon erőt a zene- a ritmus, meríts energiákat belőle. Töltsön fel, hidd el, hogy ki fog jönni az a hang, amit szeretnél. Én elhiszem, és próbálom minden nap.
Rockbook: Egyébként voltál a koncerten te is? Milyennek láttad-hallottad Őket szakmai füllel? Nekünk, a közönségnek nagyon remek volt így együtt látni ezeket a fiúkat.
Stula: Nem tudtam kimenni, meghallgatni őket, mivel dolgoztam. Tűzoltóként sajnos sokszor nehéz megoldani egy-két hét végét.
Nagy hangok a fiúk, és jó zenéket nyomnak. Remélem a fiaink is ismerni fogják a régi muzsika igazát. Ezek a hangok mindig élni fognak velünk, és szólnak majd a hangfalakon keresztül bele a nagyvilágba. Mindannyiunk örömére!
Rockbook: Várjuk a koncerteket és az új albumokat! Köszönjük az interjút!
Stula: Én köszönöm Nektek a megkeresést, és a lehetőséget!
Rici