Bejelentkezés

x
Search & Filters

Szevasz, Haver! – Skorpió koncerten jártunk a Várkert Bazárban



A „Volt egyszer egy Ifipark” rendezvénysorozat újabb ikonikus fellépője, a hard rockot játszó Skorpió együttes volt 2017. augusztus 25-én. A zenekar 1973-ban alakult, és néhány változást leszámítva, immár negyvennégy éve tolja a rock szekerét.

A Várkert Bazár turistái közé egyre több farmerszerkós, ősz hajú „rocker” vegyült, és itt-ott felhangzott a „szevasz, haver” is. A mosolygós arcokat látva, azt hiszem, újra visszarepültünk az időben. Nyolc óra után nem sokkal, – mikor már az Öntőház udvara benépesült –, Frenreisz Károly (ének, basszusgitár, szaxofon) és csapata lépett a színpadra, hogy Szűcs Antal Gábor (ének, szólógitár) fehér Ibanezén rögtön belecsapjon a húrokba: Mi vagyunk a Skorpió!

 

 

A közönség, – amelyben örömmel láttam sok fiatalt is –, Demeter Tamás vokalista mellett lelkesen vállalta magára a kórus szerepét. Sorba jöttek egymás után a felejthetetlen nóták, a felejthetetlen emlékekkel: Szevasz, haver, Vezess át az éjszakán, vagy a Rongyláb király. A következő dal egy gyönyörű, szerelmes ballada: Érinted a két kezem. (Huhh, már megint kibújt belőlem, nőből vagyok.) Pálvölgyi Géza (billentyűk) szerzeménye, és az ő játékával is indult. A lírai verséket egy ütős refrén váltja, hiszen mégiscsak rockzenekarról beszélünk. Amiért kiemeltem ezt a számot: a közepén elhelyezett orgonaszóló Gézától, majd a végén Karesz szaxofonszólója teszi fel nálam az i-re a pontot. Aztán a fények hátra, középre irányultak. Igen, a Tanár úr, Németh Gábor (dob) szólója következett. Szeretem a játékát. Precíz dobos, és mindig mosolyog. Amikor már kellően szétpüfölte a bőröket, lassan visszaszállingóztak zenésztársai is, sőt végre a színpadon köszönthettük Tátrai Tibort (szólógitár), aki a Skorpió koncertek állandó vendége. Hatalmas taps fogadta, hiszen neve fogalom a rockot értők, és nem értők, csak élvezők körében. Tibusz még mindig úgy tudja nyúzni a hangszert, hogy szinte sír.

 

 

Szűcs Totyával, aki balkezes létére jobbal játszik, felváltva szólóztak. Libabőr érzés… Aki már hallotta őket, tudja, miről beszélek. Aki meg nem, sürgősen menjen el egy Skorpió koncertre! Totya – szokás szerint – énektudását is megcsillogtatta, sőt a közönséget is sikerült megénekeltetnie. Ami persze nem volt nehéz, hiszen a hangulat már a tetőfokára hágott. Az utolsó nótákat már végig együtt énekeltük a zenekarral. Hiába kaptunk egy ráadást, elfért volna még pár nóta… De hát egyszer minden véget ér, ahogy egy kedves barátom mondotta.

Az Il Silenzio után szerencsére most sem kellett elrohanni, jutott idő beszélgetésre, dedikálásra, sőt a zenekari tagokkal közös képek is készültek. Nagyon jó koncert részesei lehettünk, és még az idő is kegyes volt hozzánk. Nem újra, hanem még mindig „dübörög a banda”!

Az elhangzott dalok sorrendje:

Mi vagyunk a Skorpió

1. Szevasz, haver
2. Vezess át az éjszakán
3. Rongyláb király
4. Érinted a két kezem
5. Vén koldus
6. De jó lenne haver
7. Dédapám
8. Folyóparton ülve
9. Azt beszéli már az egész város

 

 

Ócsag Andrea „Saga”  
                                
Fotók: Ócsag Andrea