Bejelentkezés

x
Search & Filters

Szinte megbolondult és majdnem elsüllyedt a hajó - Useme/Tej koncertbeszámoló - 2017.10.14. A38 Hajó



Useme / Tej lemezbemutató koncert - 2017.10.14. A38 Hajó

 

Szombat este a Petőfi híd lábánál ringatózó A38 Hajón lehettünk szem- és fültanúi két lemezbemutató koncertnek. A felvezetést a Useme meghívására a Tej nevű zenekar vállalta el. Igen érdekes formáció voltak ők számomra, egy darabig nem is tudtam hova tenni az egészet, a frontembert mackónadrágban, meg az egész zenei világot. A fiúk a banda első full albumát a Pénztelenség Sikertelenség Csillogás-t mutatták be. A brigád 5 tagot számlál, akik igen izgágák a színpadon és nagyon nagy lelkesedéssel nyomják az ipart – ahogy nekem átjött. Stílusában nagyon elüt szerintem a USEME-tól, sokkal könnyebb, lágyabb ez a vonal, hiába vannak benne ugyanazok a hangszerek a zenéjükben. A Facebook oldalukon „rádióbarátságtalan pop”-ként van a stílusuk definiálva. Mindenesetre érdekes tapasztalat volt, az utolsó dal kifejezetten tetszett is. Abszolút voltak látogatók is, nem üres teremnek játszott a zenekar. Vélhetően hallunk még róluk.

 

 

Kis átszerelést követően, kb. időben kezdett is a Useme. Tőlük megszokott, hosszú, sejtelmes intro alatt (színpad tompán kékkel megvilágítva) léptek a tagok egyesével a színpadra. Mindenkit nagy tapsvihar fogadott. Elsőként az új lemez (számomra kedvenc) dalával az „Ami felkavar-ral” kezdtek. Nagyon csípem ezt a tracket, baromi jó a szöveg véleményem szerint és tetszik a vokál is benne nagyon. Ahogy a Fiúk ígérték, elhangzott az egész Szélesvásznú ég, s néhány (ha jól figyeltem 7 db) szám a Világvevőről is. Másodikként egy szintén nagy kedvenc dalom, az „Ez a mi portrénk” jött, melyet főként a mondanivaló és szövegtartalom miatt szeretek nagyon.

 

 

Harmadikként a „Rég nem látsz jól” következett, aminek ugyancsak van egy elég súlyos üzenete a világegyetem számára. Negyedik, ötödik dalként két melódia csendült fel a Világvevőről, majd ezt követően többnyire a „sűrűje” jött, Szélesvásznú ég minden mennyiségben. A 14. dal után köszönt le az együttes, majd kis nógatást követően természetesen visszajöttek, ahogy illik. Bónuszban három dalt kaptunk még, az ikonikus Felhővitorlással zárult az este.

A hangulatról: erőteljesen a tetőfokára hágott a dolog, a koncert vége felé azt vártam, hogy Bálint mikor fogja a komplett dobszerkót bedobni a közönségbe, felkapaszkodott, felmászott mindenhova, Tibi szertorna gyakorlatot mutatott be gitározás közben, Ádám püfölte a bőröket teljes átéléssel, Zoli felborította kis híján a szintit, Miki leslappelte a vakolatot a falról.

 

 

Összességében megbolondult és majdnem elsüllyedt a hajó. Két oldalt a tánctéren levő lépcsők tömve voltak, főként lányokkal, akik extázis közeli állapotban táncolva ugráltak a dalokra. Szépen megmozdult a teltházas bárka legénysége. Koncert után a fiúk persze kijöttek a merch pultba és mindenki válthatott velük pár szót, fotózkodhatott, dedikáltathatott és persze vásárolhatott.

Azt gondolom, hogy mind a zenekar, mind a közönség egy nagyon szuper élménnyel távozott, alig várjuk, hogy kezdetét vegye a Depresszió zenekarral való turnézás. A zenekarral készült interjúnkat itt olvashatjátok.

 

 

Nagy Zsófia