A Tankcsapda harmadik évtizede is terítékre került a Budapest Parkban - 2021.10.15. (koncertbeszámoló)
Tankcsapda: Harmadik évtized, USEME – Budapest Park, 2021.10.15.
A Tankcsapda eredetileg még 2020-ra tervezett egy háromrészes koncertsorozatot a Budapest Parkba, amelyek keretében a banda egy-egy évtizede kerül a középpontba, így mindenki kiválaszthatja a neki leginkább tetszőt, vagy éppen mindháromra is elmehet, ha akkora rajongó, vagy esetleg a „katasztrófaturizmus” jegyében tenne egy kirándulást a zenekar egyik olyan szakaszában, ami amúgy nem feltétlenül a szíve csücske. A bulik végül az ismert okokból 2021-re tolódtak, a harmadik fellépés pedig éppen a Park idei szezonjának utolsó péntekére esett, így minden adott volt a remek hangulathoz.
A különleges koncertekhez különleges vendégzenekarok dukálnak, így a Prosectura és a Fish! után ezúttal a USEME melegítette be a közönséget. A bandát aligha kell bárkinek is bemutatni, sőt, a csapat énekese, Csongor Bálint néhány hete szintén a Park deszkáira lépett az AWS tragikusan fiatalon elhunyt frontembere, Siklósi Örs emlékére rendezett „Míg csillaggá nem lesz az életed” elnevezésű koncerten, amelyen egyébként Lukácsot is láthattuk (koncertbeszámoló itt). A USEME idén még csak néhány koncertet adott, az őszi-téli időszakot azonban már jobban megnyomja majd a zenekar, és ezt a bulit is tekinthetjük már ennek az előfutárának és egyben a nyári szezon zárásának is. A banda jó választásnak bizonyult és valóban kellően lázba hozta a publikumot, ráadásul modern, dallamos zenéjük illett is a Tankcsapda harmadik évtizede elé, amelyben ugyancsak felfedezhetőek ilyen elemek, igaz, azért kicsit más formában, de a Minden hullám partot ér vagy éppen A zene elég határozottan jó alapozást jelentettek. Bálinték következő fővárosi koncertje egyébként hasonlóan különleges lesz, csak éppen más okból: december 17-én mutatják majd be új albumukat az A38-on.
A Tankcsapda harmadik évtizedét egyesek már nem tartják elég hitelesnek, sőt, néhány éve szinte minden egyes új dalnál vagy albumnál megjelennek az „eladták magukat”, a „régen sokkal jobb volt” és az ehhez hasonló hozzászólások. Az ízlés persze erősen szubjektív dolog és kétségtelen, hogy a banda zenéje valóban változott az évek során, de emellett az is tény, hogy csupán maroknyi olyan magyar zenekar van – stílustól függetlenül – amely rendre képes megtölteni a Budapest Parkot, a Tankcsapda pedig ezek közé tartozik, és egy nagyjából tízezer fős közönség egyértelműen magáért beszél.
Lukácséktól egyébként már megszokhattuk, hogy bátran belevágnak új dolgokba, legyen szó akár körszínpados kialakításról, amerikai turnéról, vagy éppen a tavalyi pandémiás időszakban tartott stream- és autóskoncertekről. A tematikus bulik tekintetében persze aligha számít úttörőnek a zenekar, de mégis van benne némi rizikó, hiszen bármilyen elkötelezett is a rajongótábor, a megszokás nagy úr, és a többség vágyik egyfajta kellemes biztonságérzetre, azaz nagyjából azokra a dalokra, amiket jól ismer és sokszor hall, márpedig egy ilyen koncerten ezekből mindenképpen kevesebb van. Ugyanakkor az is igaz, hogy a ’Csapda esetében van némi trükk a dologban, ugyanis a 2016-ban megjelent Dolgozzátok fel! című duplaalbum jócskán tartalmaz szerzeményeket az előző évtizedekből is, így ezeket is be lehetett szőni a programba, méghozzá olyan vendégelőadók közreműködésével, akik az említett lemezen is hallhatók.
Elsőként Tóth Gabi érkezett egy igazi klasszikus, az Adjon az ég erejéig, és ha nagyon óvatosan akarunk fogalmazni, talán abban egyezhetünk ki, hogy nem feltétlenül ő a legnépszerűbb előadó manapság, sőt, kifejezetten megosztó személyiségnek számít – ahogy egyébként az este egyik másik vendége is, de róla majd egy kicsit később. Nyilván oldalakat lehetne megtölteni azzal, hogyan került Gabi a pápa miséje elé, mit csinált éppen a Sztárban sztár-ban, vagy kinek szólt be valamelyik közösségi oldalon, de ebben az esetben ezek mellékesek. Érezhetően a jelenlévők közül sem örült mindenki a fellépésének, azt viszont el kell ismerni, hogy abszolút megállta a helyét Lukács mellett és jól hozta a dalt.
Nem is kellett sokat várnunk a következő, talán Tóth Gabinál is nagyobb porokat kavaró vendégre, Nagy Feróra, aki az elmúlt hónapokban főleg Kossuth-díjával, politikai megnyilvánulásaival, vagy éppen a Nemzeti Színházba szervezett 75. születésnapi koncertjével borzolta a kedélyeket. Feró egyébként ugyancsak a már említett Dolgozzátok fel! album kapcsán került képbe, csak éppen a másik oldalról, mivel annak idején a Tankcsapda formálta saját képére a Nagyvárosi farkast. A figyelem ugyan elsősorban Feróra irányult, de mindenképpen említést érdemel Lugosi Dani szereplése is, aki a Polytripből és a Takács Vilkóval közös Nirvana tribute produkcióból lehet ismerős, nem mellesleg pedig a Beatrice néhai ikonikus gitárosa, Lugosi László fia.
Ezt követően is maradt nagyjából az a felállás, hogy két-három dalonként érkeztek az újabb vendégek, elsőként Farkas Zotya, az Ektomorfból, aki természetesen a Koponyák és csontvázak erejéig ragadott gitárt és mikrofont. Őt követte az este kétségkívül legtöbb érzelmi húrt megpengető dala, a Lopott könyvek, amelyhez Köteles Leander csatlakozott a billentyűk mögül, és talán ezt a produkciót övezte a legnagyobb üdvrivalgás mind közül.
A későbbiekben hallhattuk még Peter D. Maniak-et az Angerseed-ből a Számolj vissza-ban, az Egyszerű dalra pedig a Kowalsky meg a Vega legénységének jelentős része mellett az Irie Maffia rappere, Busa Pista is felsorakozott, a dal felvezetéséből pedig az is kiderült, hogy néha bizony mindkét frontembernek „úgy hiányzik a marihuána”, ami nyilván csak poén volt a dalszövegre utalva, mindenesetre igazi ősbemutatóról beszélhettünk, ugyanis ilyen felállásban még sosem csendült fel ez a nóta, amiből egy igazán laza és jóhangulatú közös produkció lett. A „rendes’ programot végül a Szevasz öcsém zárta, a ráadásra pedig az „új” évtized talán két legnagyobb népszerűségnek örvendő dala, az Alföldi gyerek és az Egyedül a világ ellen jutott.
A korábbi két évtized kétségkívül több kultikus dalt hozott, de ezen az estén meggyőződhettünk róla, hogy a legutóbbi tíz évnek is bőven vannak jó, sőt, akár kiemelkedő pillanatai is, amiket ha otthon nem is feltétlenül hallgatunk, élőben határozottan működnek, és ha csak ennyi tanulsága is volt ennek a koncertnek, akkor már megérte.
A koncerten elhangzott dalok:
01. Mi a fasz van?
02. Köpok rátok
03. Hatalom nélküli rend
04. Sállállállá (Csak bennem bízz)
05. 1000 ördög
06. Adjon az ég (Tóth Gabi)
07. Semmi pánik
08. Nagyvárosi farkas (Nagy Feró, Lugosi Dani)
09. Pokol a Mennyből
10. Nincsenek szavak
11. Koponyák és csontvázak (Farkas Zotya)
12. Lopott könyvek (Köteles Leander)
13. Liliput Hollywood
14. Számolj vissza (Peter D. Maniak)
15. Lélekhangokból
16. Megölni engem
17. A világ posztol
18. Egyszerű dal (Kowalsky, Jimmy, More, Busa Pista)
19. Szevasz öcsém
Ráadás:
20. Alföldi gyerek
21. Egyedül a világ ellen
Tóth Mátyás
Fotók: USEME – Révész Patrik, Tankcsapda – Szabados Tibi Photography, további képekért klikk ide!
Támogatónk a Nemzeti Kulturális Alap és a Hangfoglaló Program.
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
