Bejelentkezés

x
Search & Filters

A Tankcsapda szokás szerint ismét gondolt egy merészet - 2017.04.28. Budapest Aréna koncertbeszámoló

Talán nem a legjobb indítás, de bevallom, sosem rajongtam az arénás koncertekért. Persze értem, hogy sok zenekar nem is férne el máshol a nagy rajongótábora miatt, sőt, gyakran még az Aréna is kicsinek bizonyul, és sokan még így is lemaradnak kedvencükről, nemhogy egy kisebb helyszín esetében. Ugyanakkor a hangulat egészen más, sokkal személytelenebb, mint egy klubkoncerten, főleg ha az ember nem jut be az első sorokba, és úgy érzi, szinte egy világ választja el a zenekartól. A Tankcsapda azonban szokás szerint ismét gondolt egy merészet, és Lukácsék úgy döntöttek, ők bizony klubhangulatot varázsolnak az Arénába április 28-án!

 

Valószínűleg részben a hat óra körül meglehetősen erősen szakadó esőnek is betudható, hogy az Aréna előtt szinte csak lézengetek az emberek, és odabent sem lehetett tömegnyomorra panaszkodni - ami a korai büfé- és vécélátogatások során határozottan pozitívum - de azért jó néhány sornyi ember így is összegyűlt hét órára, amikor a budapesti illetőségű Pennhurst révén hivatalosan is megkezdődött a buli. Mondhatni, teljesen indokolt volt a fiúk jelenléte, hiszen sokan épp a Tankcsapda miatt ismerték meg a csapatot tavaly, és a fiúk még az azóta sokszoros platinastátuszt elért Dolgozzátok fel-re is felkerültek a Köpök rátok feldolgozásával, amit így kétszer is hallhattunk ezen az estén, és ki merem jelenteni, hogy bár természetesen más a két énekes hangja és előadásmódja, Scizo a legkevésbé sem maradt alul Lukáccsal „szemben”, és a Slikpnot Duality-jét is kiválóan hozta a saját dalok mellett. A csapat egyértelműen nagy hangsúlyt fektet a külsőségre is, de nagyon helyesen nem a zene rovására teszik mindezt, hanem egyfajta körítésként, amitől még kerekebb lesz a produkció, a Facebookon pedig bárki elolvashatja, hogyan is pattant ki a Pennhurst ötlete Scizo és Maniac fejéből egy elmegyógyintézetben folytatta kellemes beszélgetés során… lényeg a lényeg, a Pennhurst kifejezetten meggyőző teljesítményt nyújtott, és örömteli, hogy a srácok az Arénában is megmutathatták magukat.

 

 

Ha egy koncerten két előzenekar van, akkor általában a második alatt a legnagyobb a mozgás, hiszen sokan eleve csak ilyenkor érkeznek, az első banda koncertjén is résztvevők pedig általában ekkor keresik fel a büfét (a következő) sörért, vagy szaladnak ki még egy cigire, és a nagy mozgás miatt könnyen előfordulhat, hogy a második zenekar fellépése során megsokszorozódik a közönség, és nem volt ez másképp a német Reload esetében sem, akik a bulijuk végére már egy nagyjából háromnegyedig megtelt Aréna előtt muzsikálhattak. A közönség láthatóan jól vette a lapot, a végén már a kétszavas refrént is együtt üvöltötték az énekessel, utána pedig jöhetett a kötelező közös kép, hogy a zenekar egy konkrét emléket is hazavihessen az Arénából.

 

 

Nagyjából fél tíz körül pedig elérkezett az, amire mindenki várt: Lukács, Sidi és Fejes elindultak az Aréna szokásos színpadja felől az ezúttal középen elhelyezett színpadra, amely körül ekkor már tényleg lépni is alig lehetett - legalábbis az egyik oldalról, mert azért érződött, hogy nem megszokott ez a fajta elrendezés, így kellett egy kis időre, mire a rajongók elhitték, hogy tényleg minden oldalról látni fognak mindent. A fiúk pedig gondoskodtak is róla, hogy ez így legyen: Tamás kis túlzással szünet nélkül forgott a dobjával, Sidi és Laci pedig folyamatosan rohangáltak ide-oda, hogy minden néző ugyanakkora „szeletet” kaphasson belőlük.

A Gyűrd össze a lepedőt még 25 év távlatából is az egyik legjobb Tankcsapda dal - tökéletesen megalapozza a hangulatot, és az Aréna közönsége is egy emberként indult be rá. a Nem kell semmi, a Rock a nevem és a Köpök rátok szintén nem éppen az altatók közé tartoznak, a Fiúk ölébe lányok és a Mindig péntek pedig nemcsak a Tankcsapda koncerteknek, hanem a legtöbb rockbulinak is kötelező „kellékei”, nem nagyon van ember az országban, aki ne tombolt volna már valahol ezekre.  Charlie klasszikusa, a Mindenki valakié stabilan része a zenekar koncertprogramjának a már említett Dolgozzátok fel megjelenése óta, így természetesen az Arénából sem hiányozhatott, a Korál Maradj velem-je viszont már nagyobb meglepetés volt, és talán épp a klubhangulat fokozása miatt került elő. Amennyiben igen, maximálisan elérte a hatását, és azt követő Lélekhangokból és a Föld és ég is ezt a vonalat erősítette.

 

 

Ezek után éles váltásként érkezett a táncoslányokat is felvonultató Szextárgy, a Füst és lábdob és az Ez az a ház, ami még mindig olyan dal, amit az első hangtól végigtombol az ember. A koncert utolsó 30-40 percében pedig gyakorlatilag sorban jöttek egymás után az igazi Tankcsapda klasszikusok: a Legjobb méreg, az Azt mondom állj, a Mennyország tourist, az Adjon az ég, A Rock & Roll rugója, a Be vagyok rúgva, a Jönnek a férgek és a Johnny a mocsokban, így az ősrajongóknak sem lehetett kifogásuk.

 

Maga a színpad és az elrendezés már önmagában extra látványt nyújtott, de azért volt még egy kis pirotechnika, látványos fények, és a kivetítőkön is pörögtek az adott dalokhoz kapcsolódó animációk, a szakmai stáb pedig a tökéletes hangzásért is büszke lehet magára, annál is inkább, mert ez bizony nem mindig jön össze az Arénában, még a nagy külföldi zenekarok esetében sem. A Tankcsapda tehát ezen az estén is bizonyította, hogy minden elképzelésüket maradéktalanul meg tudják valósítani, és hogy egy több tízezer férőhelyes helyszínen is lehet közvetlen, bensőséges hangulatot kialakítani, csak egy kis kreativitás, profizmus, elhivatottság és persze megfelelő közönség és zenekar kell hozzá, ezen az estén pedig egyikből sem volt hiány.

 

 

A koncerten elhangzott dalok:

 

01. Gyűrd össze a lepedőt
02. Nem kell semmi
03. Rock a nevem
04. Köpök rátok
05. Fiúk ölébe lányok
06. Mindig péntek
07. Hatalom nélküli rend
08. Mindenki valakié (Charlie)
09 . Maradj velem (Korál)
10. Lélekhangokból
11. Szextárgy
12. Alföldi gyerek
13. Füst és lábdob
14. Föld és ég
15. Lejárt lemez
16. Ez az a ház
17. Egyedül a világ ellen
18. Mi a fasz van?
19. Számolj vissza
20. Koponyák és csontvázak
21. A legjobb méreg
22. Azt mondom állj!!
23. Mennyország Tourist
24. Adjon az ég
25. A Rock & Roll rugója
26. Be vagyok rúgva

Ráadás:

27. Jönnek a férgek
28. Johnny a mocsokban

 

További fotók megtekinthetők itt, itt, itt, itt és itt.

 

 

Tóth Mátyás

Fotók: Pennhurst, Reload, Reszegi László, Kovács Levente, Fakan Csaba

 

Támogatónk a Hangfoglaló Program