Bejelentkezés

x
Search & Filters

A tíz legjobb Bay Area thrash album a Death Angel frontember, Mark Osegueda szerint



A ’80-as évek elején a San Francisco-i Bay Area volt az a körzet, ahol a világon itt játszották igazán a leggyorsabb, leghangosabb és legkeményebb válfajait az akkor még kialakulóban lévő thrash metal műfajnak. A thrash metal egyik fő epicentrumának riff-éhes zenekarai közt, olyanok vágytak mihamarabbi sikerekre, mint az Exodus, Metallica, Death Angel, Possessed, Lääz Rockit vagy a Testament. Ezek a zenekarok őrületes sebességgel és ügyességgel feszegették a műfaj határait, és ők állították be úgymond az amerikai thrash mércét és váltak később a thrash metal nagyköveteivé. Mark Osegueda, a Death Angel énekese ezzel a tíz thrash metal albummal definiálja a Bay Area thrasherek legjobb alkotásait.
 
10. Testament – New World Order (1988)
 
„Szerintem ez egy remek lemez. Nagyon sok emberhez eljutott a debütáló „The Legacy” albumjuk, de a „New World Order” lemezükkel saját magukhoz is megérkeztek stílusban. Kevésbé volt kérkedős, amivel mondjuk, fel lehetne vágni, de a mai napig úgy gondolom, hogy a ’Disciples of the Watch’ az egyik legjobb dal, amit valaha írtak. Megtalálták önmagukat. Még a ’Nobody’s Fault’ feldolgozást is szeretem erről az albumról. Meglepett mikor elsőnek hallottam, mivel én is hatalmas Aerosmith rajongóként nőttem fel. Mivel akkoriban mindannyian, olyan fiatalok voltunk és más hajtott minket, furcsa azt gondolni, hogy a thrasherek még mindig tiszteletben tartják a ’70-es évek rock zenéjét.”
 
 
 
9. Vio-lence – Eternal Nightmare (1988)
 
„Nem lehet ezt az albumot kihagyni a sorból, hogyha a legjobb tíz Bay Area thrash metal albumot kéne ismertetni. Az emberek a mai napig szeretik, az energia, amit közvetítenek az magával ragadó és lírai szempontból is zseniális. És ezek a srácok komolyan is gondolták, mikor eljátszották. A Vio-lence koncertek mindig tébolyultak voltak, az egymásnak eresztett őrült rajongókkal, mégis egyben tartották a közösséget. A ’Bodies on Bodies’ egy elképesztő dal, akárcsak a ’Serial Killer’ vagy a ’Kill on Command’. Amikor megjelentek szinte felfrissítették a Bay Area helyszíneit, azt hiszem zseniálisak.”
 
 
 
8. Sacrilege B.C. – Party With God (1986)
 
„Ez egy elég homályos és elfeledett kiadvány, amely számos Bay Area-beli thrash albummal vette fel a harcot. Eredetileg csak simán Sacrilege-nek hívták őket, de természetesen már másik zenekar használta ezt a nevet. Ez egy remek lemez az elejétől a végéig, szórakoztató hallgatni és mindig mosolyt csal az arcomra, hogy ilyen is volt. Mellesleg fantasztikus thrash dalokkal gazdagította a műfajt. Ott van az ’Azemeroth’, a ’Slaughterhouse’ és mondjuk a ’Skinned Alive’ és máris megkapod a kívánt hangulatot.”
 
 
 
7. Possessed – Seven Churches (1985)
 
„A Bay Area egyik legextrémebb együttesének a debütálása ez volt. Sok korai fellépésünk volt együtt és körbe jártuk velük Portlandet. Olyanok voltak, mint egy felturbózott Venom, és amit Jeff Becerra a hangjával csinált, az valami elementáris volt. Az olyan dalok, mint a ’The Exorcist’, ’Holy Hell’ és a ’Burning in Hell’ a death metal műfaj kezdeti gyökereit jelentették. Nem mellesleg nagyon is jól csinálták, amit csináltak, így a „Seven Churches” egy nagyszerű lemez.”
 
 
 
6. Forbidden – Forbidden Evil (1988)
 
„Ez egy újabb debütáló lemez, amelyet olyan nyomaték és saját hangzás illetett, amely az elképesztő kettős gitárjátékkal és fenomenális dobolással felverte az állóvizet. Russ Anderson egy hihetetlen énekes volt – mindenki a saját maga stílusában nyomta, de senki sem Halford-stílusban, ám Russ megelőzte ezt a játékot. A ’Chalice of Blood’ című szám egy hihetetlen dal volt – amiben valóban Robb Flynn volt társszövegíró. Eredetileg ő is a zenekarban volt, mikor még Forbidden Evil-nek hívták őket, majd távozott és megalakította a Vio-Lence-t. Ez egy rohadt jó album!”
 
 
 
5. Death Angel – The Ultra-Violence (1987)
 
„Ezt nekem mindig nehéz megtennem, mert olyan önzőnek tűnik, de egy Death Angel albumot dobok most fel. Ez volt a mi debütálásunk és azt hiszem ez a thrash metal megtestesítője – a létrehozástól kezdve a dalszerzésen át egészen a lázadásig. Ha meg akarod magyarázni egy másik bolygóról érkező embernek, hogy mi is az a thrash, akkor felteheted neki a „The Ultra-Violence”-t és elmondhatod: ’Ez a thrash metal!” Ezzel definiálhatod. Az NWOBHM fő vonala adrenalinnal van feltöltve, de hallhatod az ártatlanságot a produkciókban és a lírai megfogalmazásokat. Van egy tíz és félperces instrumentális dalunk, ’Ultra-Violence’ címen. Őszintén mondhatom, hogy ez minden idők legkedvencebb thrash metal dalom – mondom ezt önzetlenül és elfogultság nélkül, mivel ebben nem is működök közre!”
 
 
 
4. Metallica – Kill ’Em All (1983)
 
„Ismét egy első nagylemezzel folytatom. Amikor először meghallottam ezt az albumot, teljesen megváltoztatta az életemet. Hihetetlen, de ennek a lemeznek a hallgatása visszarepít egy csodálatos időbe. Amint megjelent a „Kill ’Em All”, tudtuk, hogy megváltoztatja a heavy metal akkori arculatát. Nem gondoltam volna, hogy később olyan mértékben átveszi a világot, mint ők maguk. Most nézd meg az albumborító hátulján azokat a kis pattanásos, kibaszott tinédzsereket! De azért a „Kill ’Em All” több volt, mint teljesítmény – ezek a tinédzserek csak összeálltak és csináltak egy olyan metal albumot, amely minden hallgatót szó szerint seggbe rúgott!”
 
 
 
3. Metallica – Master of Puppets (1986)
 
„Ragaszkodom a thrash nagy mestereihez. Szeretem ezt az albumot. A produkció az hihetetlen és a dalszerkezetek líraisága az maga a képtelenség. Az album borítója csodálatos volt és James Hetfield megtalálta a helyét, így ezzel ugrásszerűen megelőzött mindenkit a metal színterén. Valós témákat dolgoztak fel a dalok, amelyek megérintették az embereket, és nem csak a tűzről és kénkőről szóltak. Találtak valami kézzel foghatót, amit a rajongók és az emberek rögtön meg akartak ragadni. A ’Battery’ az egyike volt azoknak a daloknak, amelyet feltettél és nem érdekelt semmi, bármi történjen. Ez egy briliáns album, amely garantáltan arcon vág.”
 
 
 
2. Exodus – Bonded By Blood (1985)
 
„Ennek a különleges felállásnak a hangulata hihetetlen volt, a dalírás csodás, a szöveg erőszakos. Erőszak, erőszak – ez az Exodus legtisztább formája, egyszerűen észbontó. A Bay Area-ban szinte mindenkinek megvolt az album bootleg példánya mikor majdnem egy év telt el a megjelenésétől. Mindenki imádta és az élő műsoruk alatt mindenki megőrült. A Bay Area birtokában voltak és nagyon is helyt álltak. Paul Baloff míg élt és lélegzett mindenről beszélt és szövegei igazak voltak. Előfordult, hogy becsavarodott és agresszív volt, de igaz ember – igaz szavakkal.”
 
 
 
1. Metallica – Ride The Lightning (1984)
 
„Őszinte leszek és abszolút, leadom a „Ride the Lightning”-ot elsőnek. Mikor először tettem fel a tűt a bakelitre és a ’Fight Fire With Fire’ az akusztikus nyitány után berobbant, ilyet még soha azelőtt nem hallottam! Hogy lehet ennyire erős ez az alkotás?! El voltam ájulva, mindenkit leszorított kézzel maguk köré csavarták, és megnyerték. A dalok fenomenálisak és úgy gondolom,  hogy a mai napig ez a legjobb lemezük. Kinyitom a szemem és a „Ride the Lightning” a legtökéletesebb, legvégsőbb thrash metal album!”
 
 
Csernus Ábel