Tommy Katona & Texas Flood remekül megidézte Stevie Ray Vaughan szellemét az Analog Music Hallban (koncertbeszámoló)
Tommy Katona & Texas Flood - 2023.04.06., Analog Music Hall
Tommy Katona zenekarával a Texas Flood-al először járt nálunk, hogy teljes hitelességgel (és írom ezt a legnagyobb őszinteséggel) tolmácsolhassa az ő hősének, az 1990-ben elhunyt Stevie Ray Vaughannak munkásságát. Tommy az egész pályafutását SRV életművének szenteli, és már-már olyan hitelességgel muzsikálja azt, hogy mikor becsuktam a szemem néha, egy-egy nóta közben, tényleg ott éreztem a színpadon SRV szellemét, és hajdani előadásait is. Énekhangban is nagyon közel jár az eredetihez, a gitározás meg valami lenyűgöző volt így élőben. Hallani és látni az egykor nálam is nagyon betalált SRV zenei alapvetéseket kellemes érzésekkel töltött el, az ilyen pillanatokért és előadásért érdemes koncertekre járni.
Aki valamit is konyít a blues muzsikához, biztosan találkozott már sokszor Stevie Ray Vaughan megkerülhetetlen zsenialitásával, aki sajnos korán és tragikusan (35. életévében érte a helikopter baleset) hagyott itt minket. A pécsi gitáros palántát Ifj. Katona Tomit úgy megérintette SRV dalszerzői és előadói géniusz, hogy teljesen belefúrta magát példaképe minden egyes megszólaltatott gitárhangjába, minden lemezen rögzített dalába, hogy a példakép dalainak a világ egyik leghitelesebb tolmácsolójává vált az elmúlt évtizedek alatt. 2007-ben elköltözött itthonról, és már az Egyesült Államokban penget, és 2010 óta a Texas Flood a zenekara, ahol két társ kiséri az őrületesen jó gitáros előadást, Steve Buckner basszuson, és Travis Montoya dobokon pakol minden finomságot az elhangzottak alá, Montoya egyébként nagyon szép magyar szavakkal bővítette szókincsét az országunkban eltöltött napok alatt (nevezhetném Hungaricum szakértőnek is, az itthoni piákat és egyebeket illetően 
)
)
Steve Buckner
Travis Montoya
Az Analógban sem történ semmi másképp ezen az estén. Kaptunk egy Best of SRV műsort, teljes átéléssel, az eredeti hangok minden finomságával, ha adott nóta azt kívánta lehengerlő energiával, és írom ismét, még énekhangban is egy nagyon közeli hiteles előadással. Nem fukarkodtak a dalokkal Tommyék, bő két és fél órát muzsikáltak a nagyon szép számmal egybegyűlt közönségnek. Nem a sok átkötő szöveg, vagy a sztorizgatás vitte el az időt, hanem a színtiszta blues muzsika, ami nagyon jól áll Tommynak és zenekarának. Nem húzták az időt felesleges hangszeres szólókkal, nem tekerte rommá a gitártémákat az eredetikhez képest hősünk, maradt nagyon közel az SRV által megkomponáltakhoz, és ez teszi őket igen csak hiteles tolmáccsá. Ha kellet érzelmeket szabadítottak fel a hangszerek által, ha táncolós- topogós volt a cél, hát azt is szuperül prezentálták.
Persze volt egy kis Jimi Hendrix, a megkerülhetetlen Gary Moore, Cream-Eric Clapton, kis BBM-es életérzés az előadásban, de végig „Tommy Ray Vaughan” dominálta az előadást. Kiválóan szól kezében a hangszer, és a dalok között is csak a köszönöm, vagy a köszönöm szépen hangzott el, és már kezdődött is a következő dal, mert inkább az tudásukat akarta nekünk megmutatni Katona Tomi, ha már ilyen sűrűn jár kishazája fővárosában. A műsoridő közepén érkezett meglepinek Petendi Tomi, szintén remek hazai blues gitárosunk, akivel két laza adok-kapok elpengetett improvizációt gurítottak elénk, ő még a ráadásokban is szerepelt, akkor már zenekarosdis közegben.
Tommy Katona és Petendi Tomi
Amit egyre inkább éreztem a koncert előre haladtával, hogy szívesen nézném és hallgatnám Tomit saját dalaiban is lubickolni, megérezni nála a belső erőt, a sajátos ízeket is. De talán majd egyszer, máskor, nem biztos, hogy máshol. Mert az évek előre haladtával már megérintették őt is olyan hatások és életérzések (Amerikában meg pláne), hogy biztosan lenne mit kiengedni a hathúrosból, akár egy levegős akusztikus előadásban (elektromosan meg pláne). Jól állnának egy másik műsorban a saját dalok is Mr. Tommy Katonának!? Ez a fajta muzsikálás, és gitározás sokaknál öncélú sporttá tud válni, de Tominál nagyon jó arányokkal működik a „nagybetűs” Blues Gitározás. Tetszett és szerettem.
Jönni fog még hozzánk sokszor Katona Tomi, ez biztos. Ott leszek néhányszor én is, hogy láthassam, újra élhessem amit egy jó klubos blues bulin adni tud a közönségének. Itt minden érezhetően jelen volt ami fontos egy élő előadásban, ami számít, és érzelmeket vált ki. Ezzel a gitáros és előadói vénával meg pláne bárkit meg tud győzni ezen a világon a „Mi Fiunk”.
Természetesen a Texas Flood gördüljön tovább az útján, de azért néha csapjanak felénk is egy kis jobbos kanyart!
A teljes koncert itt megtekinthető:
Köszönet a szervezőknek a LOTS Musicnak (legfőképp Csillag Zolinak) a lehetőségért és a koncertért, az Analog Music Hallnak pedig a remek helyszínért, és kiváló hangrendszerért (biztosan más műfajokban is tudnak villantani).
Rici
Fotók: Komáromyné Vereb Zsófia
Kapcsolódó koncertek, klubok
Kapcsolódó érdekességek
