Supernem lemezbemutató, Headbengs - 2014. Budapest, Barba Negra Track

Basszus, szakad az eső – mondtuk egymásnak délután-estefelé, de azért elindultunk a Barba Negra Track felé úgy 7 körül, hiszen a Headbengs volt az előzenekar, akiket már ismerhetünk Fish!-koncertekről és a Supernemmel is turnéztak már – főleg vidéken, talán ott már jobban is vágják őket. Ezért itt az idő, hogy jobban rájuk hangolódjunk. A kezdés pontos, éppen belefért az időbe még egy ital.Hoppá! Hirtelen eszünkbe jutott (és a hely is biztosított minket erről Facebook-oldalán egy képpel), hogy a nézőtér nagy része fedett (is tud lenni), így egyáltalán nem kell félnünk az esőtől! Akkor hadd szóljon!

Kicsit kevésnek tűnt az az idő, amit kaptak a srácok, de azért a lézeres háttéren az ő nevük is ugyanolyan nagyban jelent meg, mint a Supernemé. Headbengsék jól beindítják a bulit, afolyamatosan gyülekező közönség úgy viselkedik, mint egy fesztiválon, annyi különbséggel, hogy nem akarnak továbbsétálni, de nemcsak azért, mert nincs másik színpad, hanem mert olyan lendülettel, hévvel és profizmussal nyomják, hogy muszáj meghallgatni. A dobos fiú, Paczolay Andris arcát gyakorlatilag nem láttuk a hajától, de hát valamiről csak kapta a nevét a zenekar.

A basszusgitáros, Szula Bálint játéka és vokálja fontos támasza Barabás Gergő zseniális énekének, és kiváló pengetésének. Bátran ki merem jelenteni, hogy nagy jövő áll előttük, az ilyenfajta színvonalas, stílusos, „mocskosul” profi, mégis érthető és nem túlgondolt élőzene nagyon hiányzott (eddig) a hazai palettáról.

Az eljátszott hét szám (ha jól számoltam) remekül bevezette a Supernemet, felpörgette a közönséget. Az Akarom, hogy érezd című dal refrénjét (amiből a klip is készült) mindenki kívülről fújta, a végén pedig elmentünk Angus-szal a zártosztályra egy fergeteges boogieval.

Szabiék többször kijöttek, és belehallgattak a brutál, zúzós buliba, úgy látszik, a jó rock and roll iránti tisztelet abszolút közös és kölcsönös, hiszen később a nagy pogó hevében az ifjú „fejrázók” is fel-feltűntek a közönség soraiban/nyakában/tetején/hajában.

Tehát tanuljuk meg a nevüket (helyesen leírni is): HEADBENGS!!!

Húúú, ez jól esett! Akkor nosza egy sör és jöhet a Supernem! Az nagy baj, hogy rettenetesen áthallatszik a Track Terrace-nak nevezett rész house (vagy mi, lényeg, hogy tuctuc, umcaumca) zenéje - hiába szól rendesen a színpad előtt is átvezetésként Papa Roach, Cult, Blink 182, GreenDay.

Sajnos ez végig így volt a koncert alatt, két dal között, ha van egy pici csend és éppen nem őrjöng vadul a közönség, dübörög az ember fejéig a bumm-bumm. Kérem, kapcsolja ki!

Fél 9-kor végre megjelentek az est főszereplői! Addigra szerencsére elállt az eső, a kis légmozgás meg külön jó volt. A fények baromi jók, a hangzás a színpaddal szembeni részről egészen kiváló, oldalról jóval gyengébb minőségben szól. Ha sokan vannak (és reméljük, hogy sokan lesznek) a bulikon, akkor hátrányba kerülnek a színpadhoz képest oldalt állók, mert csak a mélynyomókból dübörgő basszus hallható, az ének jóval gyengébben. Innen az átszivárgó umcaumcát is – sajnos – jobban hallani.

Bár ez egy lemezbemutató koncert, a Supernem 5. lemezét (Túl a frekvencián) hívatott a nagyközönségnek elővezetni, azért azt senki sem gondolhatta komolyan, hogy nem kerülnek elő a pogózásra alkalmas régebbi számok is. A dallistát rendkívül ízlésesen állították össze, az új dalok jól beleillettek a koncert gerincét alkotó „kötelező” műsorba. Amikor Kubányi Bálintot a szintinél jobban látjuk aktivizálódni, akkor nagy valószínűséggel egy új nóta következik. A gitársoundok nagyon rendben vannak, Pulius Tibi kitesz magáért, zúzza, ahogy kell. Ez a fajta kevert muzsika, a pörgős punkdobolással (Mózsik Imi – Thank you!) és Papp Szabi zseniális személyisége, egyedi „dalolása”, a Nem hallom, halló!!! és a lendületes basszusgitárjáték – ezek azok, amikért a Supernemet annyira szeretjük. És mert koncert után a merch-pultnál szét lehet szedni őket, mindenkivel készségesen fotózkodnak, dedikálnak (fejre, lábra, cicire – kinek hova tetszik) és addig maradnak, ameddig szeretnénk velük beszélgetni. Nem véletlenül ők az egyik legkedveltebb zenekar az országban, az ilyen közvetlen banda még mindig ritkaság.

Setlist:

Szívbemarkoló
Reggelig táncolni egy rossz cipőben
Generáció
Rendőrsztori
Egy a millióból
Hova megy ki
Van valaki a szekrényben
Az világ
Harmadik típusú szerelem
Rock and roll – a sebesség megszállottja vagy
Túl a frekvencián
Számolj rám
Halkan, itt mások alszanak
Nincs feszkó
Kétszer
Akcióember
Tudományos, fantasztikus pop

Viszlát, szevasz
Tviszt
Irány a moziba be

Racsmány Kata – Headbengs
Valerie – Supernem

Fotó: Zsibi.com, Wlcsek András Photography, PZs PPhotography, Tóth Attila Photo