Bejelentkezés

x
Search & Filters

You Me At Six, Big Spring, Hot Milk koncertbeszámoló – 2019. 01. 29., Akvárium

You Me At Six, Big Spring, Hot Milk – 2019. 01. 29., Akvárium
 
Az idei év kicsit lassan indult be számomra, így eshetett meg, hogy az első 2019-es koncertlátogatásom is majdnem egy hónapot váratott magára, igaz, „cserébe” egy szívemhez igazán közel álló banda, a brit You Me At Six buliját nézhettem meg az Akvárium Klubban. Sajnos az előjelek nem voltak túl biztatók: a tavalyihoz hasonló koncertdömping és a keddi nap mellett bizonyára az sem tett jót az eseménynek, hogy az utóbbi időben mintha kevesebbet lehetne hallani a csapatról, mint pár évvel ezelőtt, így a buli végül az előzetesen meghirdetett NagyHall mellett a KisHallba került át az Akváriumon belül, azonban mint kiderült, ez csak jót tett az estének a családias hangulat és az alacsony belmagasság miatt – de erről bővebben majd később.
 
A korán érkezők két vendégbandát is elcsíphettek, akiknek a logója is egy lángokkal megtámogatott tejesdoboz, műfajukat pedig emo powerpopként jellemzik, ami 2019-ben nem éppen a legelterjedtebb és legnépszerűbb stílus, de akik húszas éveik végén, harmincas éveik elején járnak és kamaszkorukban megcsapta őket az akkor meglehetősen divatos emohullám és vevők egy kis képzeletbeli időutazásra – márpedig a jelek szerint a helyszínen sokan voltak így ezzel – akár új kedvencre is találhatnak a Hot Milk személyében. A manchesteri banda koncertje egyszerre volt nosztalgikus, friss és lendületes, az pedig különösen jó húzás részükről, hogy Han Mee és Jim Shaw megosztoznak az énektémákon. Ügyesek és tehetségesek a brit fiatalok – valószínűleg fogunk még hallani róluk.
 
(Hot Milk)
 
A másodikként fellépő Big Spring sem lóg ki a sorból abban a tekintetben, hogy ők is az Egyesült Királyságot képviselik, igaz, nem manchesteri vagy weybridge-i, hanem brightoni illetőségűek és elég új csapatról van szó: 2015 ősze óta muzsikálnak együtt, a stílusukat pedig leginkább alternatív rockként lehetne belőni. A csapatnak eddig egy EP-je jelent meg, így ennek dalait, valamint néhány még kiadatlan nótát játszottak el, amelyek nagyrészét előzetesen meghallgattam otthon, így azt már tudtam, hogy a minőségben nem lesz hiba, a koncert után pedig azt kell mondanom, hogy élőben még jobban működnek, Ollie Loring hangja is maximálisan megállja a helyét és ha a Hot Milk esetében megemlítettem az időutazást, a Big Spring-nél sem lehet kihagyni, a fiúk ugyanis annyira élik a 90-es évek világát, hogy mintha a ruhájukat is onnan hozták volna, mert ilyen pulóvert és melegítőgatyákat nem nagyon lehetett látni azóta, de a zenéjükhöz maximálisan passzol ez az imidzs, sőt, csak ráerősített a hangulatra, amit egyébként is remekül alapoztak meg a főzenekar előtt.
 
 
A turné apropóját alapvetően a You Me At Six tavaly októberben megjelent, nemes egyszerűséggel csak VI címet viselő hatodik albuma adja, így a korábbi koncertek dallistáinak tanulmányozása nélkül is sejteni lehetett, hogy bőven kerültek új dalok a nagyjából másfél órás programba és rögtön kezdésként egy ilyet hallhattunk a Fast Forward képében, a közönség pedig felkészült az új lemez anyagából és a többség már itt együtt énekelt Josh Franceschi-vel. A végig mosolygó frontembert és társait láthatóan nem zavarta a kisebb helyszín, sőt, ahogy a bevezetőben már utaltam rá, Josh ki is használta, hogy könnyedén eléri a plafont, így a rajongók szó szerint testközelbe kerülhettek vele, amikor úgy döntött, hogy egy cső és a segítő kezek támogatásával gyakorlatilag átmássza a termet, ami egyébként tökéletesen passzolt a zenekarhoz, mert bár vannak komolyabb és érzelmesebb dalaik, a könnyedség, a humor és a játékosság sem áll tőlük távol.
 
A fiúk a jelek szerint teljesen a hatos szám bűvöletében élnek mostanában, ugyanis pont ennyi dalt válogattak össze a VI-ről, ami bizonyára nem véletlen, ezen kívül pedig további négy albumukról játszottak még, csak a 2008-as debütöt, a Take Off Your Colours-t mellőzték teljesen, de így is olyan szerzeményeket hallhattunk, mint a Lived a Lie, a Bite My Tongue, a Take on the World és az Underdog. Helyenként ugyan észre lehetett venni a fáradtság apró jeleit a csapaton, amelyet a két hete szinte szünet nélkül dübörgő turné okozott, de ennek ellenére is egy energikus, ügyesen felépített és jó koncertet kaptunk, amelyen a csapat minimálisra vette a látványt és a zenére fókuszált, ami egyértelműen sokkal jobb, mintha fordítva történt volna és bár talán nem voltunk annyian, amennyit a banda és ez a koncert megérdemelt volna, „a minőség fontosabb a mennyiségnél” elv ezúttal is működött és sikerült emlékezetessé tenni az estét, ami a zenekar mellett természetesen a rajongók érdeme is.
 
 
A You Me At Six változott és fejlődött az eddigi tizenöt év alatt – ahogy az a koncerten elhangzott dalokból is érződött, egymás után hallgatva a régebbi és az újabb nótákat – de jó látni, hogy a zenélés és a közönség iránti szeretet még mindig a régi, sőt, talán csak fokozódott, az elmúlt évek tendenciáit elnézve pedig az sem lenne meglepő, ha már idén megjelenne a hetedik album. Bármikor is kerül sor erre, reméljük, hogy annak turnéjával is eljut majd hozzánk a banda!
 
A koncerten elhangzott dalok:
 
01. Fast Forward
02. Lived a Lie
03. Reckless
04. Loverboy
05. Back Again
06. Night People
07. Fresh Start Fever
08. Cold Night
09. Predictable
10. Give
11. 3AM
12. Take on the World
13. I O U
14. Bite My Tongue
 
Ráadás:
 
15. Room to Breathe
16. No One Does it Better
17. Straight to My Head
18. Underdog
 
 
Tóth Mátyás
 
Fotók: Koncz Márton, további képekért klikk ide.